15 éve megszakítás nélkül jelen van az ember a világűrben. 2000. október 31-én indult a világűrbe a Nemzetközi Űrállomás első legénysége, 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott az ISS.
Az első legénység (Jurij Gidzenko, Szergej Krikaljov és William Shepherd) 2000. október 31-én a Szojuz TM–31 űrhajóval indult Bajkonurból, majd két nappal később, november 2-án 9:21 UTC-kor kapcsolódtak a Zvezda modulhoz. Űrhajójuk volt az első Szojuz, amelyik az ISS-hez kapcsolódott. Ezzel kezdetét vette az 1. állandó személyzet (Expedition 1) 136 napos, 2001. március 18-ig tartó küldetése. (Krikaljov később, a 11. személyzet parancsnokaként újabb fél évet töltött az ISS-en, így korábbi űrrepüléseivel együtt 803 napot töltött a világűrben.) Az ISS azóta is lakott, ezzel már rég túlszárnyalta a Mir folyamatosan lakott időtartamát (9 év 357 nap).
Korábban is jártak már azonban űrhajósok az ISS-nél. Öt űrrepülőgépes küldetés 34 űrhajósa vett részt az ISS építésében (az amerikaiakon kívül öt orosz, valamint egy-egy japán és kanadai). 1998-ban az Endeavour vitte fel az első amerikai modult (Unity), 1999-ben a Discovery már összekapcsolódott az űrállomással. A küldetések fő célja az ISS építése és lakhatóvá tétele volt.
Az első hat állandó személyzet 3–3 főből állt, akik 128–196 nap közötti időtartamokat töltöttek a fedélzeten. Az egyes küldetések között mintegy kéthetes átfedés volt, ilyenkor hatan tartózkodtak az ISS-en. A Columbia katasztrófáját követően 2003–2006 közt a következő hat állandó személyzet csak két-két űrhajósból állt, akik általában fél évig (179–195 nap) dolgoztak az ISS-en. 2006-tól néhány lépésben alakították ki az azóta szokásos rendszert. Eszerint egy alapküldetés (Expedition) negyed évig tart, az űrhajósok viszont fél évet töltenek a fedélzeten, tehát mindenki két egymás utáni, negyedéves tartós küldetés részese. Az évek alatt bejáratódott rend mostanában billent meg egy kissé, amikor két, jelenleg is az ISS
Jelenleg (a Szojuz TMA–16 szeptember 12-i leszállása és a Szojuz TMA–19 decemberre tervezett indulása közötti időben) elmondható, hogy – az űrturistákat is beleértve – már 17 ország állampolgárai fordultak meg az ISS-en. A kettős állampolgárokkal és egyesek származási helyét figyelembe véve a lista perzsa, Costa Rica-i, brit, magyar és ausztrál űrhajóssal bővül. Összesen 220 űrhajós járt az ISS-en, méghozzá 373 alkalommal (79-en kétszer, 28-an háromszor és hatan négyszer). Közülük 99-en voltak valamelyik állandó személyzet tagjai. Az űrhajósok többsége amerikai, illetve orosz, őket a japánok, a kanadaiak és az olaszok követik a sorban. Az állandó személyzetek tagjai viszont csak kilenc ország polgárai közül kerültek ki, a felsorolt nemzeteken kívül francia, német, belga és holland űrhajósok töltöttek hosszabb időt az ISS-en.
Emeljük ki név szerint azt a három amerikai és három orosz űrhajóst, akik négy-négy alkalommal is meglátogathatták hosszabb-rövidebb időre az ISS-t: Mark E. Kelly (a jelenleg az ISS-en egyéves küldetését teljesítő Scott Kelly ikertestvére), Richard A. Mastracchio és Frederick W. Struckow, illetve Jurij Malencsenko, Gennagyij Padalka és Fjodor Jurcsihin-en dolgozó űrhajós egy éves küldetésre indult.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 15 űrhajóst küldhetett az ISS-re, akik összesen 21 repülést hajtottak végre az űrállomáson (négyen kétszer, az olasz Roberto Vittori pedig háromszor járt az ISS-en). Az európai űrhajósok közül nyolcan voltak az állandó személyzet tagjai, az ISS-nek pedig eddig egyetlen európai parancsnoka volt, a belga Frank De Winne 2009-ben, a 21. személyzetben. Decemberben a Szojuz TMA–19 fedélzetén újabb ESA űrhajós indul az ISS-re, a brit Timothy Peake
