Meglepetésként kimaradnak a Cannon Lake processzorok asztali változatai, ám a család tagjai a mobil, parányifogyasztású, miniatűr számítástechnikai eszközökben tűnnek fel, így az asztali számítógépeknél már a második 10nm-es gyártástechnológiával készített processzorgeneráció fogja követni a valószínűleg augusztus 21-én elrajtoló 8. generációs Core i processzorokat. A 14 nanométeres gyártástechnikák legfejlettebbjén gyártott, minden tekintetben az eddig legmodernebb Intel processzorok a vásárlók részére nemsokára kedvező körülmények között érkeznek, hiszen a konkurens AMD RYZEN processzorok érkezése után fokozatosan zuhannak a hasonló teljesítményű Intel processzorok árai, tehát a nyolcadgenerációs asztali Core i CPU-k árazása is jóval kedvezőbbé formálódhat, mint a hasonló képességekkel rendelkező, korábbi 7. generációs Core i, Kaby Lake árak esetében tapasztalható volt, megjelenésük után.
A mobil Cannon Lake processzorok az első 10 nanométeres gyártástechnikákkal készülnek majd, és mivel 65-95 wattos teljesítményű asztali processzorokat nem készítenek belőlük az Intel egy úgy bejegyzése szerint, a nemsokára startoló Coffee Lake processzorok a 8. Core i generációt képviselik, a legfejlettebb 14 nanométeres gyártástechnikán készülnek, az utánuk 2018-ban vagy 2019-ben érkező övetkező asztlai processzorok pedig már a második 10 nanométeres eljárással készített 9. Core i generációs processzorok lesznek, Ice Lake néven jelennek meg, amelyet egy januári, Intel által publikált kép szerint a Tiger Lake processzorok követnek. Megállapítható, hogy a 10 nanométeres gyártástechnikai eljárás kikísérletezésével keletkező időhúzás és késedelem, a bejelentett Cannon Lake asztali modellek kimaradását hozta magával, mert valószínűleg nem ment minden olyan simán a kísérletek során, ahogyan tervezték.
A szilicium, silicon alapú perocesszor-gyártástechnikák legfeljebb 5 nanométeres csíkszélességgel lehetnek képesek hibátlan processzorokat készíteni, azt is igen drágán. Öt nanométertől kisebb csíkszélességű gyártástechnológiát olyan, a sziliciumtól megfelelőbb, különleges anyagokkal lehetséges elérni, mint a hafnium diselenide és zirconium diselenide amelyekkel abszolút vékonyra lehet formálni a tranzisztorok rétegeit, akár három atom vastagságúra is, és a jelenlegi kutatások alapján perfektül működő processzorokat tízszer kisebb csíkszélességen lehetne velük készíteni a szilicium 5 nm-es korlátjától.
Lényegében, az első 10 nanométeres eljárással készített csipek megjelennek, a CES alkalmával ugyanakkor egy Cannon Lake alapú eszközt már megcsodálhattunk év elején, amiről tudjuk, hogy a benne lapuló chip 10 nm-es gyártástechnológiával gyártott, így tudható, hogy az első 10 nm-es CPU generáció a Cannon Lake lesz, ez viszont a Broadwellhez hasonlóan elsősorban a noteszgépek és mobileszközök piacát veszi célba – legalábbis jelenleg így áll a helyzet. Ez azért van így, mert egy-egy új gyártástechnológia bevetésénél kisebb, „kevésbé komplex” chipekkel lehet hatékonyan felfuttatni a termelést, illetve ezeknél lehet megfelelően magas kihozatali arányt elérni. Ehhez kapcsolódnak majd az FPGA és MIC szegmensekben szerzett tapasztalatok is, amelyek alapján „kifejleszthető” a komplexebb lapkákhoz is hatékonyan használható 10nm+ (a második 10 nm-es) gyártástechnológia.
Később tehát, ahogy a gyártástechnológia egyre kiforrottabbá válik, jöhet a következő lépcső, amely során a mobil mellett az asztali szegmens is megcélozhatóvá válik – ez lesz az Ice Lake generáció. Vagyis az Ice Lake egyszerre váltja majd a Coffee Lake és a Cannon Lake családot, és gyakorlatilag minden piaci szegmens főáramába érkezik majd belőle (asztaliak, hordozhatók, miniatűrek, ...). Asztali ezernyi-érinkezős nyolcmagos Cannon Lake tervben volt, egy hasonló, lehet most már az Ice Lake családot erősíti majd.
Asztali fronton a jelek szerint még egy ideig várni kell a 10 nm-es gyártástechnológia térhódítására – az Ice Lake várhatóan 2018 folyamán vagy 2019-ben teszi tiszteletét a piacon. (Msn.com és Ipon.hu nyomán)
