Az AMD RYZEN Threadripper processzorai mától kaphatóak kereskedelmi forgalomban, igaz, még azért szükség lesz néhány napra, míg valóban széles körben elérhetővé válnak a termékek, további 2-3 hét múlva pedig áraik is elkezdenek beállni az elvárható szintre.
Az új processzorok közül első körben csak az 1950X és az 1920X vált elérhetővé, az 1900X majd csak a hónap végén, majd a 1920 jelenik meg. Az 1950X és az 1920X esetében is 200 MHz lesz az XFR értéke, azaz a maximális boost órajelen felül további 200 MHz-cel növekedhet a magórajel, amennyiben ezt a terhelés, a fogyasztás és az üzemi hőmérséklet is engedi. Az 1900X modell sajnos nem 32 MB-nyi, hanem csak 16 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat kap. Az új processzorok mellé ugyan nem jár gyári hűtés, de az AMD segít, hogy megfelelő folyadék- vagy levegő alapú megoldást találjunk hozzájuk.
Az új processzorok mellé új alaplapok is kellenek, amelyek az X399-es lapkakészlet köré épülnek, ezek is elrajtoltak. A RYZEN Threadripper család tagjai erősen válogatott lapkákból készülnek. Az AMD a RYZEN Threadripper processzorokhoz a legjobb Summit Ridge lapkákat teszi félre, ez most hivatalosan is megerősítést nyert. A RYZEN Threadripper processzorok tehát két darab nyolcmagos Summit Ridge lapkából állnak. A lapkák között 102,22 GB/s-os sávszélességű kétirányú kapcsolat húzódik, az összeköttetés üzemeltetéséhez pedig 2 pJ (picojoule) per bit energiára van szükség, azaz az energia-felhasználás hatásfoka remek.
A Threadripperek esetében még a RYZEN 7-es processzoroknál is jobb minőségű lapkákat használnak, amire azért van szükség, hogy a két lapkából álló chip szivárgási árama a lehető legalacsonyabb legyen, így a hőtermelés és a fogyasztás is alacsony szinten tartható. Ezzel együtt a tuningpotenciál is kedvezően alakulhat, de ezen a téren a RYZEN 7-es család jobb lehet, hiszen a kevesebb processzormaggal rendelkező, kevesebb hőt termelő chipek még mindig jobb esélyekkel indulnak tuning esetén.
Annak érdekében, hogy az adott rendszer teljesítménye az igényeknek minél jobban megfelelhessen, a RYZEN Master alkalmazásban kétféle üzemmód közül lehet választani. A Threadripper processzorok fedélzetén található 64 PCIe 3.0-s sávból négy az AMD X399-es lapkakészlettel való kapcsolattartásra szolgál, a maradék 60 pedig szabadon felhasználható. Általánosságban 32 sáv a videokártyák számára tartható fenn, így vagy két darab x16-os, vagy négy darab x8-as módban működő termékkel szerelhető fel a rendszer, de ezen a téren rugalmas a platform, így akár hat darab x8-os bővítőkártya is használható, ha az adott alaplap erre lehetőséget ad. Ha a 60-ból 32 sávot használunk videokártyákhoz, akkor 28 sáv marad, amelyek további PCIe bővítőhelyekhez, vagy akár három darab PCIe 3.0 x4-es M.2-es bővítőhelyhez is felhasználhatóak. A maradék PCIe büdzséből alaplapi vezérlőket szolgálhat ki a rendszer.
1,25 voltos üzemi feszültség mellett egészen 4 GHz-es magórajelig sikerülhet túlhajtani az 1950X processzort, ahol a CineBench R15 tesztprogramban 3337 pontot ért el a rendszer. Ehhez képest a hasonló árkategórián belül elhelyezkedő Core i7-7900X processzor 2169 pontot szerez, 4,6 GHz-es tuning alkalmával pedig 2464 pontnál adja fel a harcot a maga 10 processzormagjával és 20 száljával.
