4K-ban rögzít a vízi drón
90 percig úszkál egy töltéssel egy hal alakú apró tengeralattjáró, akár teljesen önállóan. Csak akkor van baj, ha jön a cápa. Az embereknek általában a quadcopterek jutnak eszükbe, ha valaki a drónokat említi. A Kickstarteren indított friss közösségi finanszírozási projekt azonban olyan drónt ígér, amivel a víz alatt filmezhetünk. A robothalra emlékeztető Biki 60 méter mélyre merészkedhet, miközben automatikusan úszik, nem igényel semmilyen vezérlést. A vízi tereptárgyakat szenzorai segítségével kerüli el. Maximális sebessége 1,7 km/óra, egy töltéssel maximum 90 percig képes mozgásban maradni. Csak nehogy valami megtámadja, mert ezzel a gyorsasággal nem fog tudni elmenekülni, esetleg a két 114 lumenes frontlámpa villogtatásával lehet elzavarni a ragadozókat. A vízi drónt 4K kamerával szerelte fel a pekingi Robosea, egy alkalmazáson keresztül, vagy a vízhatlan távirányítójával közvetlenül vezéreljük. Előre beprogramozható útvonala, de van opció arra is, hogy véletlenszerűen induljon felfedezőútra. Ha elveszti a kapcsolatot a tulajdonossal, beépített GPS-ével visszatér az indítás helyére. Ezt teszi akkumulátorának lemerülésekor is. Mindkét esetben először a felszínre úszik, így a műholdakkal is könnyebb kapcsolatot tartania, illetve megtalálni is egyszerűbb. A farokuszonyával ide-oda csapással közlekedő és ezzel teljes testével rezgő jószág (miként a halak úszásakor), mégis jó, rezgésnélküli képsorokat készít, a 150 fokos látószögű kamerájának és a beépített stabilizáló rendszerének köszönhetően, amely elnyeli a rángatózást. Augusztusban kezdik szállítani, a leggyorsabb támogatóknak 549 dollárért, míg a tervezett piaci ára 1024 dollár lesz.
12 TB-os merevlemez
A HelioSeal technológiát használó HGST nyolclemezes merevlemeze (HDD-je) a lemezek számában iparági elsőséggel büszkélkedhet, már szállítják. A Western Digital leányvállalatának számító HGST 12 TB-os merevlemezt jelentett be, amelyet a nagyvállalatok számára szánnak. A PMR eljárással dolgozó modell a korábban bemutatott 10 TB-os verzió továbbfejlesztése. Az új Ultrastar He12 nevű megoldás a HelioSeal technológiát használja, vagyis héliummal van feltöltve, nyolc darab lemez található benne, és négyzethüvelykenként 816 gigabitet képes tárolni. Ez az első olyan HDD a világon, amely ennyi diszkkel dolgozik, és ezek percenként 7200 fordulatot tesznek meg, továbbá a terméknek lesz 6 Gbps-os SATA és 12 Gbps-os SAS interfésszel szerelt verziója. A HGST az új modellt a sorozatra által megcélzott piacra jellemző igénybevétel miatt a strapabírásra tervezte, így 0-24 órában történő üzemeltetés sem probléma. A 2,5 millió órás MTBF üzemidőre hitelesített termék többek között két firmware-rel rendelkezik, hogy biztonságos legyen ezek frissítése, illetve 256 MB-os DRAM gyorsítótár is található benne. Mindezek mellett a fogyasztása terhelés mellett 7,2 és 9,8 watt között alakul függően attól, hogy SATA vagy SAS interfészre csatlakozó modellről van szó. Terhelés nélkül rendre 5,3 és 6,1 watt közötti energiaigénnyel kell számolni. Az öt év garanciával érkező újdonság a hivatalos adatok szerint 243-255 MB/másodperces adatátviteli teljesítményre képes, míg az adatok tipikus elérési ideje 4,16 ezredmásodperc. Ezek a paraméterek a korábbi modellhez képest gyorsabb HDD-t sejtetnek, de a különbségek túl kicsik ahhoz, hogy a gyakorlatban is érezhető legyen az előrelépés. 900 dollár körüli árszintre érdemes számítani.
Intel CPU-k Thunderbolttal
Az Intel Thunderbolt technológiája elég régóta jelen van a piacon, de még manapság, a harmadik generációs vezérlők kapcsán is igaz az az állítás, hogy jellemzően a drágább, felső-közép, illetve felsőkategóriás eszközökön kap helyet a Thunderbolt 3-as vezérlő. A Thunderbolt 3 érkezésével a korábbi Mini DisplayPort csatolót a sokkal szélesebb körben használható, sokkal többféle eszközzel kompatibilis USB-C portra cserélték. Noha USB-C és USB-C port között komoly különbségek lehetnek, attól függően, hogy belül milyen vezérlőre vannak csatolva – mert nem minden USB-C port nyújt USB 3.1 Gen2 kapcsolatot -, ám a Thunderbolt 3-as vezérlőhöz kapcsolódó USB-C portok sok egyéb mellett USB 3.1 Gen2 portként is használhatóak. Ezek a portok rendszerint az USB-C mobileszközök akkumulátorát is képesek tölteni, de kijelző csatlakoztatására is használhatóak, egy dokkoló segítségével pedig akár Gigabites Ethernet porthoz is juttathatják a kompakt rendszereket. A Thunderbolt 3 vezérlő jelenleg különálló egységként érhető el, azaz alkalmazása esetén helyet kell találni neki az adott eszköz nyomtatott áramköri lapján, ami egyre nehezebb feladat, hiszen egyre vékonyabb, egyre kompaktabb konfigurációk készülnek. Erre a kihívásra lehet frappáns válasz az Intel bejelentése, rövidesen a különböző Intel processzorok fedélzetére kerülhet a Thunderbolt vezérlő, így sokkal szélesebb körben válhat elérhetővé, mint manapság. Arra persze számíthatunk, hogy az olcsóbb processzorok esetében nem, vagy csak erősen limitált funkcionalitással válik elérhetővé a vezérlő, ahogy viszont haladunk feljebb teljesítmény- és árszint terén, teljes sávszélességű (40 Gbps) funkcionalitású vezérlővel szerelt modelleket is találhatunk majd.
5G: név és logó
Az 5G hálózatokkal kapcsolatban rendszeresen felmerült a hírekben egy-egy friss fejlesztés vagy új kihasználási lehetőség. Érdekesség azonban, hogy egészen mostanáig egyáltalán nem volt hivatalosan megerősítve, hogy az új generációs hálózatok valóban 5G néven futnak majd. A 3rd Generation Partnership Project (3GPP) bejelentette, hogy a 4G LTE és LTE-Advanced hálózatókat leváltó, következő generációs fejlesztésnek valóban 5G lesz a neve. Ettől kezdve tehát már bátran lehet 5G-nek nevezni az 5G-t. A 3GPP a névről szóló bejelentésen felül lerántotta a leplet az elkészült logóról is. Az 5G emblémája sokak szerint egyébként nem igazán követi a mostani trendeket, az ilyen térhatású logókat manapság már nem igazán preferálják, a „lapos” és egyszerű vonalvezetés hódít szinte mindenhol. A 3GPP elmondása szerint az 5G fejlesztése jól halad, 2020-ra készülhet el az új generációs mobilhálózat. Az Ericsson és az IBM Research létrehozott egy olyan többfázisú antennát az 5G képes eszközök számára, amivel jelentősen sikerült növelni az adatátviteli sebességet. Egy olyan megoldásról beszélhetünk, ami a milliméteres hullámhosszú tartományban dolgozik és tízszer nagyobb tempót tud diktálni, mint a jelenlegi mobilkészülékekben használt egységek. A világ első tökéletesen működő, szilícium-alapú mmWave technológiás többfázisú antennája nem éppen a megszokott sávban éri el a lenyűgöző sebességet. Ez a megoldás a 28 GHz-es tartományban dolgozik, így tud ekkora teljesítménynövekedést produkálni. A 71,1 x 71,1 milliméteres modullal persze még bőven lesz dolga a fejlesztőknek, de az IBM és az Ericsson már így is technológiai áttörésként emlegeti az eredményt.
