A holnap hivatalosan megkezdett, Dél-Korea által szervezett téli olimpiai játékokon a rezidens KT Telecom próbahálózatot hozott létre Phjongcshangban, a Huawei és Intel az 5G szupersebességű okostelefon drótnélküli kommunikációs technológiájának köszönhetően, állandó 4K felbontású streameket követhetnek a jelenlevők.
A fejlesztésre százmilliárd dolláros nagyságrendben költő Huawei a kínai Sencsenben és Sanghajban is igen aktív. Az 1980-ban alapított Sencsenről az első Wikipédia-bejegyzés 2004-ben született, és már akkor kiemelték hihetetlen ütemű növekedését. A bejegyzés idején a lakosság száma elérte a 4 milliót, 2016 novemberéig pedig 11 milliósra duzzadt, és olyan, Európában szinte teljesen ismeretlen látványosságoknak ad otthont, mint a Pingan-torony, amely a maga 600 méteres magasságával jelenleg a világ harmadik legmagasabb irodaépülete. A többi felhőkarcoló közül is kimagasló épület tisztán kivehető a repülőtérről a városba vezető úton, melyet a BYD által gyártott elektromos taxikkal tehetünk meg. Sanghaj 25 milliós lakosságával egész Európában nem találna versenytársat. A 420 méteres Jin Mao toronyház és a mellette található Világkereskedelmi Központot (492 méter), mindkettő törpének tűnik a Sanghaj-toronyból szemlélve, amely 632 méteresre nőtt, így a világ második legmagasabb épülete lett. A toronyház a gazdagság jele A felhőkarcolók a 21. századi kínai gazdasági csoda jelképei.
Az elképesztő ütemű növekedés ma már nem egyszerűen az olcsó tömegárut jelenti, hanem a magas szintű kutató-fejlesztő munkát is: példa lehet erre a Kirin 960 rendszerchip, amely a Huawei saját gyártmánya, amely Mate 9 phabletet is hajtja. A Mate 9 nemcsak gyors, de energiatakarékos is, dizájnja, összeszerelése vitathatatlanul első osztályú, operációs rendszere friss és tele van hasznos szolgáltatásokkal. Ezek közül is kiemelkedik az alkalmazások klónozásának lehetősége, amivel a versenytársak még sosem próbálkoztak: ez lehetővé teszi, hogy egy telepített szoftvert egy különálló memóriaterületre másolva, az eredeti beállításoktól függetlenül másoljunk, így például két Facebook-fiókot kezelhessünk egy készüléken. Látható, hogy a kínai gyártók egy része már rég túllépett az egyszerű másoláson.
A Huawei több szempontból is jó példája a kínai gazdaságban bekövetkező változásoknak. A cég Sencsenben például saját egyetemet is működtet, hogy biztosítva legyen a megfelelő utánpótlás magasan képzett szakemberekből. Ezekre óriási a kereslet: a vállalat két fejlesztőközpontjában, Sencsenben és Sanghajban körülbelül 10 ezren dolgoznak, és nemcsak telefonokon és proceszszorokon, de hálózati technológiákon is. Ezek közé tartozik a jövő rádiós távközlési hálózata: a Huawei az 5G kifejlesztésében is nagy szerepet vállal. A Sanghajban található bemutatóteremben meg is lehet nézni, hogy miként képzelik el a jövőt: a gigabites sávszélesség hamarosan 10 gigabitesre nő, hogy képes legyen kielégíteni az ázsiai embertömegek adatigényét. A felhőkarcoló méretű lakóházakban élők ezrei egyáltalán nem rendelkeznek vezetékes telefonnal és internet-előfizetéssel, mint az Európában megszokott, Kína ezt egyszerűen átugrotta, mint tette azt a PC-vel is, és egyből a mobil világba lépett. Miközben a mérnökök nagy részének korábban még saját lakása sem volt, ma már az általuk gyártott telefonokat használhatják – vagy éppen iPhoneokat. De a fejlesztők nem az egyedüli ügyfelei a telefonszolgáltatóknak: a hatalmas, kizárólag elektronikus eszközökre specializálódott áruházakban nagy a tömeg, az árak pedig nem is mindig barátságosak. A boltok kinézete is inkább a Media Marktra vagy akár az Apple Store-ra hasonlít, a termékek pedig többnyire nem gagyi másolatok. A Xiaomi Mi Mix például egy gyönyörű, szinte keret nélküli kijelzővel rendelkező phablet, amelyet kizárólag a kínai piacra terveztek. A magas ár ellenére a készülék óriási siker.
Sencsen és Sanghaj különleges gazdasági övezetek, és mint ilyenek, egészen biztosan nem mutatják be Kína egészét. De tökéletes példái a rendkívül gyorsan hízó és gazdagodó középosztálynak, amelynek életszínvonala rohamosan közeledik a nyugati államokéhoz, ráadásul 300 milliós lélekszámával már most elérte az Egyesült Államok össznépességét. Ugyanakkor a kínai társadalom az információs szabadság területén még mindig hátrányban van: a legtöbb nyugati szolgáltatás elérhetetlen, a Google, a Facebook és az Amazon nélkül a Beidu és az Alibaba előtt szabadon áll az út a fejlődéshez, ám mindent csak szigorú állami ellenőrzés mellett tehetnek meg. Némi trükkel azonban a külföldiek elérhetik a megszokott szolgáltatásokat: Hongkongban a China Mobile által árult SIM kártyák megkerülik a Nagy Tűzfalat.
A fejlesztésre százmilliárd dolláros nagyságrendben költő Huawei szerint, igazából mindenkinek haszna lehet az 5G-ből. De az 5G-t egyáltalán nem a jelenlegi életvitelünkhöz fejlesztik. A legnagyobb kínai magánvállalat 170 ezer munkavállalójából 70 ezren dolgoznak a kutatás-fejlesztésen. A laborokban javában tesztelt technológiának alapvetően két fontos előnye van, melyek közül az ismertebb a sebesség. Míg a jelenlegi 4G/LTE hálózat 150 Mbps (elméleti) sebességre képes, az LTE-Advanced pedig 300 Mbps-re növeli azt. A Huawei várakozásai szerint az 5G ez utóbbi százszorosát hozza majd. A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy bárhol is tartózkodjunk a mobilszolgáltatók 5G-s lefedettségi területén, egy Full HD felbontású mozifilmet alig néhány másodperc alatt le lehet tölteni, de nem valószínű, egyáltalán le akarja majd tölteni: ilyen sebesség mellett a letöltés nélküli, streaming alapú nézés lesz élvezetes. Olyannyira, hogy az üzleti felhasználók akár teljesértékű videokonferenciákat is tarthatnak majd, ahol minden szereplő Full HD vagy akár 4K minőségű élőképként kapcsolódik be a beszélgetésbe. Az 5G megnyitja a kaput a holografikus videótechnológia előtt is. A valós időben látott és mozgó hologramok pedig nem csak a vállalati távmegbeszélések közben teszik sokkal inkább érezhetővé a jelenlétet, hanem nélkülözhetetlen összetevők a telemedicina következő lépéséhez: a robotika fejlődését is hozzávéve, kényszerhelyzetben az orvosnak nem feltétlenül kell majd ott tartózkodnia, ahol az azonnali műtéti beavatkozást igénylő beteg van. Hasonló mértékben van szükség az 5G-re a virtuális valóság elterjedésének is: az 5G sávszélességén bőven átfér annyi adat, hogy mindenki által használatos valósággá váljon az a fajta virtuális valóság, amit már nagyon nehéz lesz megkülönböztetni az igazitól. Egy városi 5G hálózaton a 4K felbontású mozifilmek teljes egészükben csupán 10 másodperc alatt célba érhetnek és 1 négyzetkilométernyi körzetben egymillió eszköz csatlakozhat átlagosan 100 Mbps sebességgel. Az 5G hálózatok bevezetésének kifejezett biztonságpolitikai pozitívuma is van, az, hogy jelenleg törhetetlenként becsülik, illetéktelenek nem férhetnek hozzá az általuk nem igényelt tartalmakohoz. Ez a kifejezett biztonsági pozitívum azonban kifejezett negatívummá változhat, remélhetően nem kerül rá sor, amint hackereckenek sikerülhet feltörniük a rendszert, mert ekkor már az 5G-re jellemző szupersebességgel juthatnak illetéktelenül adatokhoz.
A sebességnövekedésnél talán még fontosabb egy jóval kevesebbek által ismert tulajdonság, a válaszidő/késleltetés. Ez azt az időintervallumot jelöli, ami alatt egy adatcsomag a forrástól elér a címzetthez. Bár a torrentezéshez 1 másodperc is elég lehetne, a hálózati késleltetést ennek ezredrészében, milliszekundumban szokás megadni. A 4G hálózatoknál például 50 ms-os késleltetéssel számolhatunk, ami szabad szemmel nézve elképesztően alacsonynak tűnik, de a Huaweinél egy látványos példával illusztrálták, hogy igazából rengeteg. Mérvadó iparági szakemberek szerint a vezető nélküli autók piaci elterjedéséig alig egy évtizedünk van csak hátra, sőt a Mercedes már egy ilyesmi kamionnal is előrehaladott teszteket folytat. De képzeljük csak el, hogy egy ilyen, sofőr nélküli jármű 100 km/h-s sebességgel halad, amikor is fejlett érzékelői egy váratlan forgalmi eseményt észlelnek, egy 4G hálózaton kommunikáló, felhős környezetből irányított önvezető autó esetében az 50 ms-os válaszidő miatt a jármű az észlelés pontjához képest már 1,4 métert haladt előre, amikor beindul a fékezés vagy a kikerülés. Az Huawei várakozásai szerint 5G hálózat esetében mindössze 1 ms lesz a késleltetés: 1,4 méter helyett 3 centiméteren belül aktiválódik majd a baleset elkerüléséhez szükséges rendszer.
Míg a Huawei számításai szerint a hálózatra kapcsolat autók száma az 5G-korszakban 1,5 milliárd lehet, a vállalat további 2 milliárd ipari kapcsolattal és 1 milliárd okosmérővel számol. Ez utóbbi egyébként nem csak arra jó, hogy az áramszolgáltató távolról is le tudja olvasni a SIM-kártyával futó villanyórát: a mérő köré intelligens szabályzórendszert kialakítva és az energiafogyasztást optimalizálva minden túlzás nélkül elképesztő mennyiségű energia (és pénz) spórolható.
Az okos mérők elterjedéséhez, hát még a több tucat kütyüvel és érzékelővel rendelkező okos otthon kialakításához, és a több százezer (több millió) ilyesmi apró eszközzel működtethető okos városok kialakulásához elengedhetetlen az is, hogy az egyébként minimális adatforgalmat biztosító eszközök mindegyik kapcsolódhasson a hálózatra. A Huawei szerint az 5G-s hálózatokhoz 100-szor annyi eszköz kapcsolódhat majd egyidejűleg, mint a jelenlegi 4G-sekre: 1 négyzetkilométeren akár 100 millió eszköz. A vállalat úgy számol, az 5G elhozhatja majd a 100 milliárd hálózatra kapcsolt eszközt. Az 5G hálózatok fejlesztésének oroszlánrészével már készen vannak a gyártók, akik a háttérben javában lobbiznak, hogy saját technológiájuk kerülhessen előtérbe az 5G szabvány néhány hónap múlva induló kialakítási folyamata során.
A holnap hivatalosan megkezdett, Dél-Korea által szervezett téli olimpiai játékokon a rezidens KT Telecom próbahálózatot hozott létre Phjongcshangban, a Huawei és Intel 5G technológiájának köszönhetően, állandó 4K felbontású streameket követhetnek a jelenlevők csaknem minden sportrendezvényről. (Chip és Hvg.hu nyomán)
