A kormányfő mégis választásokat akar?

Kellemetlen élményben volt része az államvezetésnek a vízilabda-Európa-bajnokság belgrádi megnyitóján, amikor a szurkolók kifütyülték Tomislav Nikolić államfőt, s hasonlóképp reagáltak Aleksandar Vučić kormányfő nevének elhangzásakor is. Erre az esetre reflektált legutóbbi nyilatkozatában a miniszterelnök, amikor azt közölte: eleget fog tenni a követeléseknek, hogy az „illetők” egy még markánsabb politikai eseményt vihessenek véghez – a rendkívüli parlamenti választások kiírásának lehetőségére célzott voltaképpen.

– A rendkívüli választásokról szóló döntést azonban nem hozhatom meg önmagam. Beszélnem kell a kérdésről munkatársaimmal, a miniszterekkel és az államelnökkel is. Remélem, a polgároknak hamarosan lehetőségük lesz valaki jobbat választani – fogalmazott újságíróknak nyilatkozva Vučić.

A köztévé újságírójával is összekülönbözött a kormányfő, amiért az kifogásolta, hogy az újságírókat a „mieinkre” és az „övéikre” osztja. Azt mondta: ő a kormányfő, úgy nyilatkozik, ahogyan akar, az újságírók meg úgy kritizálják, ahogy akarják.

Mint ismeretes, tartományi parlamenti és helyhatósági választásokat mindenképpen tartanak hazánkban az idén tavasszal. Egyes médiaértesülések szerint a Szerb Haladó Párt számára a legelfogadhatóbb időpont április 24-e lenne. A legelfogadhatóbb időpont alatt pedig a haladók nem csupán a rendes időben történő vajdasági és helyi önkormányzati szavazást, hanem az előrehozott köztársasági voksolást is értik.

Tény, hogy április 24-e előtt nem is kerülhetne sor a választásokra, még akkor sem, ha kiírják a rendkívül köztársasági parlamenti választásokat is. A korábbi nyilatkozatok alapján ugyanis minden szinten egy napon tartanák meg a szavazást Szerbiában, a tartományi választások lebonyolításának legkorábbi időpontja pedig április 24-e.

A képviselőház akkori új összetétele négy évvel ezelőtt június 22-én alakult meg, a választási törvényben meghatározott határidők szerint az említett áprilisi dátum a legkorábbi lehetséges időpontja a választásoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy március 22-e és április 22-e között kell kiírni a vajdasági szavazást.

A tartományi voksolás időpontját a Tartományi Képviselőház elnöke határozza meg az előírásokkal összhangban. A választások kiírása és megtartása között legalább harminc napnak el kell telnie, legfeljebb pedig hatvan nap választhatja el ezt a két eseményt – áll a tartományi választásokról szóló képviselőházi döntésben.

DÖNTÉSHOZÁSI JOGOT KÉR VASÁRNAP VUČIĆ

Vučić korábban elvetette az előrehozott választások ötletét, olyan nyilatkozatokat adott, melyek szerint szeretné, ha azokra most nem kerülne sor az ország előtt álló reformok miatt. Legutóbbi kijelentése azonban már arra utal, hogy készen áll a megmérettetésre. A Szerb Haladó Párthoz közeli források azt közölték, hogy a szervezet január 17-i, vasárnapi nagygyűlésén Aleksandar Vučić felhatalmazást kér majd a választások kiírásáról, a mandátum visszaadásáról szóló esetleges döntés meghozására is a Főbizottság tagjaitól.

A köztársasági választásokat az államfő írja ki a kormány javaslatára. Az idevágó jogszabály értelmében a szavazás kiírása és lebonyolítása között legalább 45 napnak el kell telnie, de nem lehet hosszabb ez a kampányidőszak 60 napnál. Ha tehát valóban április 24-én tartanák meg az előrehozott köztársasági parlamenti választásokat is, úgy legkorábban február 24-én, legkésőbb pedig március 10-én ki kellene írni azokat.

A tartományi parlamenti választások megtartásának utolsó időpontja a május 22-i, ha általános választásokat tartanának ezen a napon, akkor a törvény értelmében a köztársasági szavazást április 7-e és 23-a között ki kellene írnia az államfőnek.

A helyi önkormányzati választásokat a szerb parlament elnöke írja ki. Legkevesebb harminc nappal azelőtt kell megtartani ezeket, hogy lejárna a helyi képviselő-testületek jelenlegi összetételének mandátuma. Ott nem tartanak most szavazást, ahol időközi helyhatósági választások voltak. A választások kiírására és megtartására ezen a szinten is ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint a köztársaságiakra: a kiírást követően 45–60 napon belül le kell azokat bonyolítani.

KÉRDEZZÜK MEG A POLGÁROKAT?

Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági frakcióvezetője nyilatkozatában arról beszélt, hogy a legnagyobb hatalmi párt mindig készen áll a választásokra, s hogy azok időpontjáról inkább a Demokrata Pártnál kellene érdeklődni, amely az elmúlt két évben minden létező választástól ódzkodott. Azt mondta, hogy a DP és annak elnöke csak a közösségi hálózatokon bátor, a gyakorlatban menekül a voksolás elől. Feltette a kérdést: miért ne kérdeznék meg a polgárokat, mit gondolnak a Vučić kormánya által folytatott reformpolitikáról és mit gondolnak a demokratákhoz köthető Vajdasági Fejlesztési Bankkal, Tartományi Nagyberuházási Alappal kapcsolatos „bizonyított botrányokról”?