A nők szakmai érvényesülése és az esélyegyenlőség témája egyre nagyobb teret kap a mai időkben. A palicsi filmfesztivál nagy figyelemmel van a női filmalkotókra, és ezt a keddi sajtótájékoztató során is leszűrhettük.
A fő versenyprogramban tekinthettük meg a francia–német koprodukcióban, Susanne Heinrich rendezésében készült, szabad fordításban Kétségbeesett anyuka című filmet, amely az anyaság kihívásait és hátulütőit taglalja. Az alkotást különleges, színpompás látványvilág jellemzi, és habár a története személyes meglátáson is alapszik, mégis inkább a művészi megközelítést részesíti előnyben. Pontosabban e két vonalat igyekszik ötvözni, egyebek közt ezt hallhattuk a két főszereplőtől, Rosa Landerstól és Theo Colarussotól a palicsi sajtótájékoztatón.
Szintén a fő versenyprogramban láthattuk Eeva Mägi Mo Papa című alkotását, amely a korábbi Mo Mamma című film sajátos folytatása, illetve inkább a film stílusát tekintve kötődnek össze. Az észt rendezőnő egyben a film forgatókönyvírója is, a palicsi sajtótájékoztatón pedig egyebek közt a filmkészítés buktatóiról beszélt.
– A film voltaképpen forgatókönyv nélkül készült el. Megvolt az ötlet, a történet, a forgatókönyv úgymond a fejemben íródott meg, a film pedig forgatás közben állt össze. Ez egy kis költségvetésű alkotás, de a kritikusok azt mondták ez nem látszik rajta, és ez örömmel tölt el. Támogatásban nem részesült, eladtam a lakásomat, hogy elkészítsem, de nem bánom. A támogatás megszerzésével az a bökkenő, hogy bizonyos szabályoknak kell eleget tenni, például szükség van forgatókönyvre. Az én munkamódszerem más, nem szeretem a szabályokat követni, a kreatív szabadságban hiszek – emelte ki a rendezőnő.
Rusudan Gaprindashvili az ember és gép kapcsolatát kutatja
Az Új európai dokumentumfilmek programrészben vetítették, a Hogyan beszélgessünk Lydiával? című német–grúz alkotást, amely az analóg rendszer és a digitális világ összekötődését vizsgálja, illetve azt, hogy az ember hol találja meg a helyét a digitalizált valóságunkban. Erről beszélt Rusudan Gaprindashvili, az alkotás rendezőnője:
– Amikor termékeket vásárolunk, vagy rendelünk online, talán el se tudjuk képzelni, hogy emögött mekkora logisztikai háttér áll. A filmünk egy óriási raktárt tár elénk, ahol főleg menekültek és vendégmunkások dolgoznak, az egészet pedig Lydia vezérli és vele kommunikálnak. Lydia mesterséges intelligencia, és számos országban van jelen. A mesterséges intelligencia az előbukkanása óta nagy vitákat váltott ki. Nem vagyok ellene, szerintem megkönnyíti az életünket, és lassacskán a munkánk, a mindennapjaink részévé válik. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy az etikai oldalával többet kellene foglalkoznunk, mert végső soron minden az embereken múlik, az emberek hozzák meg a döntéseket. Lydiával kapcsolatban talán érdekesség, hogy arab országokban férfi hangon szólal meg, mert ott kényelmetlen lenne, ha női hangot hallanának – tudtuk meg a rendezőnőtől.
Az Új német filmek programrészben Koxy A szeretők című alkotását tekinthettük meg, amelyet Elfriede Jelinek irodalmi Nobel-díjas írónő 1975-ös regénye nyomán készített. Koxy rendezőnő a palicsi sajtótájékoztatóra forgatókönyvíró társával, Antonio de Lucával érkezett.
– Nagy kihívást jelentett a szöveg dramaturgiai átültetése, mert Elfriede Jelinek inkább sajátos kommentárokat ír, és a műve nem igazán tartalmaz filmszerű fordulatok. Ugyanakkor viszont pont emiatt szeretjük az írásait – mondta Antonio de Luca.
– Elfriede Jelinek elvonultabban él. Először is küldtünk neki levelet, és borsos ára volt, de hozzájutottunk a szerzői jogokhoz. Az írónő teljes alkotói szabadságot adott nekünk. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az ilyen fajta együttműködések nem idegenek tőle, sokat dolgozik színházaknak, így tisztában van az alkotási folyamatokkal. Miután elkészült a film, küldtünk neki egy DVD-t. Még nem reagált rá, de nagyon várjuk a válaszát és nagyon reméljük, hogy az alkotásunk elnyeri a tetszését – tette hozzá Koxy, aki a német filmgyártásról is szólt, tekintettel arra, hogy a palicsi filmfesztivál idei fókuszában a német filmek állnak.
– Mivel jómagam is filmeket készítek, kritikusan állok hozzá ehhez a kérdéshez. Az egyetemen az ún. berlini filmes iskolát taníttatták velünk, az elismert német rendezők munkamódszereit, de én szerettem volna elszakadni ettől. Valami mást, újszerűt nyújtani a filmkedvelőknek. A német filmgyártást is egy masinéria, egy rendszer működteti, ami rejtett szabályokat tartalmaz, emiatt pedig sok fiatal filmes nem kap esélyt filmet készíteni. Belefutnak ezekbe a szabályokba. Akik mégsem állnak el a filmezéstől, azoknak más utat kell találniuk – magyarázta Koxy.
Idén egy külön programrész, a Her Lens is a női alkotókra irányul, és női rendezők által készített dokumentumfilmeket sorakoztat fel. A programrészhez hozzátartozik a több európai filmfesztivált összekötő MIOB által szervezett panelbeszélgetés és műhelymunka is.
Nyitókép: Eeva Mägi a kreatív szabadságban hisz/Fotó: Lukács Melinda
