A Riza Halimi vezette Demokratikus Tevékenység Pártjának sikerült összegyűjtenie a listaállításhoz szükséges aláírásokat, amelyeket hétfőn este terveztek átadni a Köztársasági Választási Bizottságnak (RIK). Bár a március 16-i rendkívüli parlamenti választásokon indulni kívánó pártoknak február 28-án éjfélig kellett átadniuk a választási listájukat, a DTP azért kapott haladékot, mert a pénteken este átadott listájukhoz mellékelt támogató aláírások közül 621 nem felelt meg a követelményeknek, ezek helyett kellett új aláírásokat gyűjtenie a pártnak.
Saša Radulović volt gazdasági miniszter pedig hétfő kora délután pótolta a pénteken átadott választási listáját kísérő támogató aláírásokat. A Radulović vezette lista elnevezése az Elég volt. Ha a RIK megerősíti a listát, akkor a párt a 16-os sorszám alatt indul majd a választásokon.
A Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) legújabb felmérése szerint a Szerb Haladó Párt körüli választási koalícióra jelenleg a polgárok 44 százaléka voksolna, a Szerbiai Szocialista Párt – Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja – Egységes Szerbia koalícióra pedig 13 százalékuk. A Boris Tadić vezette Új Demokrata Pártra a megkérdezett 1188 személy nyolc százaléka szavazna, a Demokrata Pártra hét százalékuk, a Liberális Demokrata Pártra hat, a Szerbiai Demokrata Pártra öt, a Szerbia Egyesült Régióira és a Szerb Radikális Pártra pedig négy-négy százalékuk. A CeSID szerint a kisebbségi pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetségnek, a sandžaki Demokratikus Akciópártnak és a Demokratikus Tevékenység Pártjának van esélye átlépni a természetes választási küszöböt és bejutni a köztársasági parlamentbe.
Marko Blagojević, a CeSID igazgatója elmondta, hogy jelenleg 3,5 millió szavazójoggal bíró polgár tudja, hogy kinek adja voksát március 16-án.
– Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik pontosan tudják, hogy részt kívánnak venni a szavazáson, és azt is tudják, hogy kire fognak voksolni. Számításaink szerint nagyjából 4 millió polgár fog elmenni szavazni. Azok döntik el majd a választásokat, akik csak ezután határozzák el, hogy kit támogatnak. Az SZHP-nek jók az esélyei arra, hogy megszerezze az abszolút többséget – magyarázta Blagojević.
ÍGÉRETEK A MUNKÁSOKNAK
Aleksandar Vulin, a Szocialisták Mozgalmának elnöke Čačakban a tönkrement mezőgazdasági szövetkezetekről beszélt. A folyamatot, amellyel tönkretették a mezőgazdasági szervezeteket, nyugodtan háborús bűncselekménynek lehet nevezni, emelte ki Vulin, majd új szövetkezetek megalakítását szorgalmazta.
– Egyszerűen felfoghatatlan, hogy száz évvel az első szerbiai mezőgazdasági szövetkezetek megalapítása után a hazai termelőknek önállóan kell szervezkedniük és a nulláról kezdeniük mindent. A legtöbb szerbiai faluban már nem működik mezőgazdasági szövetkezet, a termelők saját pénzüket felhasználva csoportosulnak. Ezek az egyesülések sikeresen működnek, az államnak azonban segítenie kellene a szövetkezetek megalapításában, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termékeket korlátlanul értékesíteni lehet – értékelte Vulin.
Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke Pribojban kampányolva megígérte, hogy az állam megoldja a FAP teherautógyár helyzetét. A SZHP köré tömörülő koalíció már a választásokat megelőzően megkezdte megoldani a FAP-ot és a Priboj környékét érintő problémákat, mutatott rá Ilić.
A gazdaság témájához kapcsolódóan az SZDP is arról biztosította a közvéleményt, hogy a párt megoldást képes felkínálni a Szerbiát kínzó gazdasági problémákra. Slobodan Samardžić, az SZDP alelnöke Kosovska Mitrovicában kifejtette: a párt Szerbia gazdasági, politikai, állami és erkölcsi szempontból történő felépítésére is képes.
KI A GAZDAGABB?
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga kifogásolja, hogy az LDP a választási kampányban „elővette” Vajdaság autonómiájának témáját. Az LDP nem először válik a választások előtt autonómia támogatóvá, olvasható a VSZL közleményében, mint ahogyan az is, hogy ez a fellépés túllépi a politikai kultúra határait.
– Amikor az LDP-nek problémái vannak a választási küszöbbel, hirtelen a vajdasági autonómia legnagyobb támogatóivá válik, a választásokat követően azonban hirtelen megfeledkezik a tartományról. Vajdaság nem zenegép, amelybe az LDP bedob egy zsetont, és ezt követően a párt szájíze szerint zenél. Ugyanakkor a Vajdaság területén végzett felmérésekből kiderül, hogy a vajdasági emberek képesek felismerni az olcsó kampánytrükköket. A VSZL azzal a választási koalícióval indul a választásokon, amely egy olyan új szerb alkotmány elfogadását szorgalmazza, amely Vajdaságnak garantálja a VSZL által immár 24 éve támogatott jogokat – áll a közleményben.
Čedomir Jovanović, az LDP elnöke hétfőn pedig nyíltan kimondta, hogy pártja együtt tudna működni Aleksandar Vučićtyal, az SZHP elnökével, abban az esetben, ha az elfogadja az LDP által képviselt politikát. Jovanović úgy véli, hogy Dačićtyal és Tadićtyal Vučić nem haladhat előre. Az LDP nem hajlandó együttműködni Dačićtyal és Tadićtyal, hiszen egyikük sem sikeres, nyomatékosította Jovanović.
A DP képviselői hétfőn átadták a Szerbiai Képviselőházban a törvényjavaslatot, amelyben a szolidáris adó eltörlését kérik. A közszférában dolgozók nettó bérének a csökkentéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatra azért van szükség, mert a szolidáris adó hatalmas károkat okoz, érvelt közleményében a párt. „Az állam a szolidáris adóval kétszer kevesebb pénzt takarít meg, mint amennyibe az SZHP 2 ezer tagjának az elhelyezése került” – állítják a demokraták.
A DP az SZHP a tartományi kormánytagok fizetésével kapcsolatos vádjaira is reagált, kifejtve: az SZHP tisztségviselői mutassák be vagyonjogi nyilatkozataikat, hogy később ezeket össze lehessen hasonlítani a DP tisztségviselőinek vagyonjogi nyilatkozataival. Az SZHP azonnal reagált, kitartva azon állítása mellett, hogy Dragan Đilas, a DP elnöke és Bojan Pajtić, a DP alelnöke a tíz leggazdagabb szerbiai listáján vannak. Az időszakban, amikor köztisztséget töltött be, Đilas vagyona 12,9 milliárd dinárral növekedett, állítják a haladók.
Marko Đurišić, az ÚDP választási bizottságának vezetője az adó emelését kifogásolja, mert mint mondta: egy ilyen intézkedés éppen azokat sújtja, akik már így is nehezen élnek: a munkásokat és a nyugdíjasokat. A milliárdosok továbbra is gondtalanul élnek, tette hozzá Đurišić. A leggazdagabb szerbiaiak összvagyonának értéke tavaly több mint 12 milliárd amerikai dollárral növekedett, a szerbiai milliárdosok listája pedig tíz névvel bővült, mondta.
