A Faktor Plus ügynökség legújabb felmérése szerint a Szerb Haladó Párt támogatottsága egyre növekszik, jelenleg a megkérdezettek 44,6 százaléka szavazna az Aleksandar Vučić vezette pártra. 13 százalékkal második helyen a Szerbiai Szocialista Párt – Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja – Egységes Szerbia koalíció áll. A Demokrata Párt körüli koalíció támogatottsága jelenleg 9,1 százalék, a Boris Tadić vezette koalícióra pedig a megkérdezettek 8,1 százaléka szavazna. Vojislav Koštunica Szerbiai Demokrata Pártjának 6,9 százalék a támogatottsága, a Čedomir Jovanović vezette Liberális Demokrata Párté pedig 5,2 százalék. A szóban forgó felmérés szerint a többi, belgrádi központú pártnak, illetve választási koalíciónak a jelenlegi helyzetállás értelmében nem sok esélye van arra, hogy bekerüljön a köztársasági parlamentbe.
Pedig mint az egy másik felmérésből kiderült, a pártoknak igencsak kifizetődő minél több képviselői mandátumot megszerezni. A Večernje novosti belgrádi napilap számításai szerint egy képviselő évente átlagban 350 ezer dinár bevételt jelenthet a politikai pártoknak. Az, hogy az egyes pártok mennyit kapnak ebből az összegből, elsősorban attól függ, hogy egyedül vagy választási koalícióban jutottak-e be a parlamentbe, mivel amióta a pénzügyminisztérium módosította az elszámolás módszerét, a pénzeket a választási listák kapják, függetlenül attól, hogy azon hány párt vagy/és polgári csoportosulás jelöltette magát. A pillanatnyilag parlamenti képviselővel rendelkező politikai pártok havonta több mint 100 millió dinárt osztanak meg egymás között. Ez a pénz a politikai pártok rendes működésére jár.
A DP színeiben kampányoló Dušan Nikezić szerdán kifejtette: azért támadják ilyen hevesen a kormánykoalíciós pártok a demokratákat és Dragan Đilas pártelnököt, mert attól félnek, hogy kiderül az igazság az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Nikezić ezt követően felszólította Lazar Krstić pénzügyminisztert, hogy őszintén számoljon be a közvéleménynek a gazdasági és pénzügyi tényekről.
– A pénzügyminiszter a kampány során eddig még egyetlen alkalommal sem szólt a polgárokhoz. Nem is csoda, hiszen nem tudná megmagyarázni a közpénzügyek terén uralkodó rossz helyzetet. Azt is meg kellene magyaráznia, hogy az idei költségvetésbe miért tervezték be az Egyesült Arab Emírségekből érkező hitelt, amikor ezzel a hitellel kapcsolatban egyetlen dokumentum sem létezik. A betervezett összeg nélkül az állam nem tudja kifizetni a béreket, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat – magyarázta Nikezić.
A DP gazdasági szakértője szerint Szerbia az utóbbi 45 napban újabb 450 millió euróval adósodott el, az adóbevételei pedig kisebbek voltak, mint tavaly ilyenkor.
A gazdaság témájához kapcsolódóan a haladók soraiból Nikola Selaković alelnök, igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a sokat emlegetett 24 magánosítás átvilágítása csupán egy folyamat kezdete. Minden egyes gyanús, megkérdőjelezhető és törvénnyel szemben álló magánosításnak bíróságon kell végeznie, az SZHP a választásokat követően is folytatja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet, nyomatékosította Selaković.
– A reformok azonban nem összpontosulhatnak csupán egy területre. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem mellett harcolni kell minden egyes munkahelyért és a jobb gazdasági légkör megteremtéséért. A szerbiai társadalomnak minden területen átalakításra van szüksége – fogalmazott Selaković.
Čedomir Jovanović szerint Szerbiának elsősorban békére és biztonságra van szüksége, hogy kilábalhasson a jelenlegi nehéz helyzetből. A Kraljevóban kampányoló Jovanović több, vagy a csőd szélén, vagy már csődbe ment vállalatba, gyárba is ellátogatott, és mindenhol abbéli véleményének adott hangot, hogy ezekbe a vállalatokba lelket lehet lehelni. Jovanović sokadszorra megismételte, hogy az SZSZP nem érdemli meg, hogy ismét kormánykoalíciós pártként politizáljon. Nem a kilencvenes évek politikája, hanem amiatt, amit az utóbbi hat évben tettek, fejtette ki Jovanović, majd a DP-t, illetve annak volt elnökét, Tadićot is megvádolta, hogy a szocialistákhoz hasonlóan gazdasági értelemben tönkretették az országot.
|
Két nappal a törvényes határidő lejárta előtt, szerdán a Harmadik Szerbia is átadta választási listáját a Köztársasági Választási Bizottságnak. A Harmadik Szerbia – minden szorgalmas emberért elnevezésű lista 165 jelölttel méretteti meg magát a választásokon, ha a választási bizottság elfogadja. Aleksandar Protić, a párt elnöke elmondta: a HSZ három területre, a családra, az oktatásra és a munkára összpontosít. |
Dušan Bajatović, az SZSZP alelnöke pedig Szabadkán kampányolt szerdán, ahol kifejtette: a neoliberális gazdaságpolitikai nem jó Szerbia számára, nem lehet olyan reformokat végrehajtani, amelyek felfalják a munkásokat. Szerbia túlságosan hosszú ideje van válságban, mert sokkal többet költ, mint azt megtehetné, ezért nem lehet csak úgy „elítélni” az embereket, és olyan reformokat végrehajtani, amelyek tönkretennék őket, mondta Bajatović.
– Az átszervezés alatt álló vállalatok ügyét úgy lehetne a legegyszerűbben megoldani, ha mindenhol elindítanánk a csődeljárást, a munkásokat pedig az utcára küldenénk. Szerintem ehelyett azt kellene tenni, hogy ezeket a vállalatokat két csoportba soroljuk: azok, amelyeknek van gazdasági jövője és azok, amelyeknek nincsen. Az Azotara, az Agroživ és a paraćini üveggyár esetében bebizonyítottuk, hogy ez a módszer működik, és a jövővel rendelkező vállalatokat talpra lehet állítani – összegezte Bajatović.
