Nem vonja vissza a hágai Nemzetközi Bíróságon az egymással szembeni népirtási vádakat Szerbia és Horvátország, de a két ország mindent megtesz, hogy az egymás elleni vádak ne befolyásolják a napi politikát, nyilatkozta hétfőn Belgrádban Vesna Pusić, horvát kormányfőhelyettes és külügyminiszter Aleksandar Vučić szerb kormányalelnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján.
Szerbia és Horvátország egymással szembeni pere március 3-án kezdődik meg, a bírói tanács élén a szlovák Peter Tomka áll majd. Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen, az ellenpert pedig Szerbia 2010-ben indította el. A két ország 1991 és 1995 közötti háborús bűnök elkövetésével és népirtással vádolja egymást a nemzetközi törvényszék előtt.
A per előreláthatólag öt héten keresztül fog tartani. A 15 tagú bírói testület döntött a főtárgyalás kezdetéről. Az első héten a Horvátországot képviselő ügyvédek ismertetik a Zágráb és Belgrád közötti konfliktus természetét, illetve elmondják, miért emeltek vádat az egykori Jugoszlávia ellen. Emellett ismertetik, hogy milyen bizonyítékokat kívánnak bemutatni.
A szerb kormányalelnök kijelentette, hogy amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál.
– Nem mérgezhetjük meg viszonyunkat csak azért, mert eltérően látjuk a múltat. Szerbia már ismertette álláspontját, és ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit teszünk majd a jövőben. Ám érthető, hogy a hágai eljárás során mindkét fél arra fog törekedni, hogy bebizonyítsa, a vádak és az ellenvádak is igazak. Hogy ez eredményes lesz-e vagy sem? Attól tartok, hogy a végén senki sem lesz boldog – mondta Vučić.
Hozzátette, bízik abban, hogy a horvát kormányfőhelytettessel folytatott beszélgetése javítani fog a két ország kapcsolatán. Pusić szerint megkísérelték, hogy a kérdést más úton zárják le, de nem sikerült.
– Nem voltak meg hozzá a szükséges feltételek. Az eltűntek kérdése nem oldódott meg. A politikusok feladata az, hogy a polgárok jelenével és jövőjével foglalkozzanak. A múlttal a bíróságnak kell foglalkoznia, és nem történhet rosszabb annál, ha mindez a napi politikába ömlene. Az eljárás hetei senkinek sem lesznek kellemesek, de a szerb kormányalelnök úrral egyetértettünk abban, hogy mindez a múlt kérdése – mondta a horvát külügyminiszter.
Vučić megjegyezte, hogy a bíróságon Szerbia nem marad érvek nélkül, de bíróságon kívül nem szabad felkorbácsolni az indulatokat a két nép között. Azzal kapcsolatban, hogy a két ország az eltűntek kérdése miatt nem tudta peren kívül rendezni a múlttal kapcsolatos nézeteltéréseket, a szerb kormányalelnök azt mondta, hogy Szerbia minden tőle telhetőt megtett.
– Nem menekülünk az elől, hogy megkeressünk, vagy letartóztassunk valakit, aki háborús bűnöket követett volna el, vagy az elől, hogy felgöngyölítsük, hogy mi történt a kilencvenes években, de ennél több információhoz és nyomhoz nem tudtunk hozzájutni – hangsúlyozta Vučić.
Szavai szerint nehéz lesz véget vetni a két nép közötti nézeteltéréseknek, ugyanis a horvátországi polgárok 90 százaléka szerint Szerbia követett el agressziót Horvátország ellen, míg a szerbiai polgárok 90 százaléka szerint a második világháború óta a horvátok követték el a legnagyobb szerbek feletti népirtást Krajinában.
A találkozón a szerb kormányfőhelyettes átadta a volt Jugoszláv hadsereg 60-as éveiben készített területfelmérési légi felvételeit. A horvát kormányfőhelyettes szerint a kilencvenes évek folyamán Zágrábból elvitt légi felvételek visszajuttatásával több mint 800 ezer ingatlan-legalizációs kérvényt tudnak majd könnyebben lezárni. Vučič szerint Szerbia a légi felvételek átadását baráti és bizalmi gesztusnak nevezte, és arra kérte Horvátországot, hogy hasonlóképp változtassák meg a horvátországi szerbekhez fűződő viszonyukat.
– Nem mondhatom azt, hogy a két ország közötti viszonyt szerelem jellemzi, de nem hallgattatom el, hogy tisztességes szándék, valamint egyre javuló, ésszerű és pragmatikus viszony jellemzi a kapcsolatunkat – érvelt a szerb kormányalelnök.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora szerint a hétfői találkozó volt a legutolsó kísérlet arra, hogy a két ország közötti kölcsönös népirtási vádat peren kívül oldják meg. – A horvát kormányfőhelyettes belgrádi látogatása arra tett kísérlet, hogy a legutolsó pillanatban oldjanak meg valamit peren kívül, vagy ha az nem sikerül, akkor mérsékeljék a két ország közötti várható ellentétet, amelyet majd a per eredményezhet – vélekedett a professzor.
