Tehetség, szorgalom és biztos háttér

Egy közösség jövőjét hosszú távon nem csupán a gazdasági lehetőségek vagy a demográfiai mutatók határozzák meg, hanem az is, hogy képes-e saját értelmiségét kinevelni, megtartani és lehetőséget biztosítani számára a szülőföldön való boldogulásra. E felismerés hívta életre 2011-ben a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramját, amely az elmúlt másfél évtizedben a vajdasági magyar oktatáspolitika egyik legsikeresebb és legátfogóbb kezdeményezésévé vált.

Nem egy fiatal számára az ösztöndíj jelentette azt a biztos hátteret, amely nélkül a felsőoktatás elérhetetlen álom maradt volna. A kezdeti 473 ösztöndíjas helyett ma már évente több mint ezren részesülnek támogatásban. A program azonban messze túlmutat az anyagi segítségnyújtáson. A felvételi felkészítőktől és a szerb nyelvi felzárkóztató képzésektől kezdve az Európa Kollégiumon, a demonstrátori és a Várady-kiválósági ösztöndíjon át egészen a jogász-, orvos-, fogorvos- és közgazdászképzés támogatásáig olyan összetett hálózat épült ki, amely a középiskolás évektől a diploma megszerzéséig, sőt a munkaerőpiacra való kilépésig kíséri a vajdasági magyar fiatalokat. Az ösztöndíjprogram tizenöt éve alatt több ezer hallgató választotta a hazai továbbtanulást, és több mint 1800-an már diplomával a kezükben igazolták vissza a kezdeményezés létjogosultságát. A program célja mindvégig változatlan maradt: elősegíteni, hogy a vajdasági magyar fiatalok szülőföldjükön szerezhessenek versenyképes diplomát, és tudásukkal saját közösségüket erősítsék. Az ösztöndíjprogramok valódi értéke nem a kiosztott támogatások összegében, hanem azokban az életutakban mérhető, amelyek nélkülük talán egészen más irányt vettek volna.

Varjú Potrebity Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatásért felelős tagja visszatekintett a 2011-ben elindított komplex ösztöndíjprogram elmúlt tizenöt évére, felidézve annak legfontosabb mérföldköveit, eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit.

Hogyan és milyen céllal indult el 2011-ben az MNT komplex ösztöndíjprogramja?

– A Magyar Nemzeti Tanács komplex ösztöndíjprogramja 2011-ben indult el, Magyarország Kormányának és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően, a vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének emelése céljából. Az ösztöndíjprogram jelentős és fontos szerepet játszik az itthon maradás, a szülőföldünkön való tanulás serkentésében, a versenyképes magyar értelmiségi réteg kinevelésében. A Tanács több alkalommal módosította az ösztöndíjrendszer alapjául szolgáló jogi aktusokat, így foglalva egységes rendszerbe a Tanács ösztöndíjait. Az újragondolás során a rendszerbe bekerültek az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok, hogy mindazáltal egy, a gyakorlatban is alkalmazhatóbb és igazságosabb ösztöndíjrendszer jöjjön létre. Mindemellett az ösztöndíjprogram az évek folyamán újabb lehetőségekkel is bővült, mint a Várady kiválósági ösztöndíjpályázat (2013-tól), az Európa Kollégium férőhelyeire vonatkozó pályázat (2015-től), illetve a Jogászösztöndíj Program (2021-től). Jelenleg a Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramja a következő öt pályázati lehetőséget foglalja magába: ösztöndíjpályázat az elsős és a felsős egyetemisták és szakfőiskolai hallgatók részére, az Európa Kollégium férőhelyeire vonatkozó pályázati felhívás az elsős és a felsős hallgatók részére, demonstrátori ösztöndíjpályázat, Várady-féle ösztöndíjpályázat a mester- és a doktori képzésen továbbtanuló hallgatók részére, valamint a Vajdasági Jogászösztöndíj Program. A program 2024-ben kiegészült a középiskolai ösztöndíjprogrammal is, melyre elsősorban szülők és törvényes képviselők jelentkezhettek azon tanulók számára, akik a 2025-2026-os tanév során kezdték el középiskolai tanulmányaikat egy vajdasági középiskola magyar tannyelvű osztályában. Az MNT kiemelt hiányszakokra vonatkozó felsőoktatási ösztöndíjainak köre 2025 decemberében tovább bővült két pályázati kiírással. Az orvos- és fogorvoshallgatók, valamint a közgazdászhallgatók részére szóló pályázatok kiírását és koordinálását 2025-ben vette át a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületétől (VMOE), valamint a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaságtól (VMKT).

Hogyan fejlődött és bővült a program az elmúlt másfél évtized során?

– A komplex ösztöndíjprogram tartalmi elemei a következők: tájékoztató füzet kiadása, Felsőoktatási Tájékoztató Körút, Felvételi Felkészítő Program, Ismerkedés az egyetemi városokkal, diákok ösztöndíjazása, a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt hiányszakokra vonatkozó felsőoktatási ösztöndíjai (Vajdasági Jogászösztöndíj Program,Vajdasági Orvosi és Fogorvosi Ösztöndíjpályázat,Vajdasági Közgazdász Ösztöndíjpályázat), szerb nyelvi felzárkóztató képzés, demonstrátori program Európa Kollégium, a felső évfolyamokon tanulók ösztöndíjazása.

Hány hallgató szerzett diplomát az MNT támogatásával 2011 óta?

– Nem egyszerű megmondani, hiszen a program elején más típusú ösztöndíjszerződéseik voltak a hallgatóknak. Az egyetemisták beiratkozási bizonylatokkal igazolják a státuszukat évről évre. 2015 óta tartalmazza a szerződés az évismétlés lehetőségét, vagyis, azok a hallgatók, akiknek nem sikerül beírni a következő tanévet, nem esnek ki a rendszerből, hanem egy év „várakozási időt” szabunk meg mi is. Ekkor nem kerül felbontásra a szerződés, hanem akkor folytatódik az ösztöndíjak kifizetése, ha a hallgató ismét aktív hallgatói jogviszonnyal fog rendelkezni. A kezdetektől fogva 1805 hallgató jelezte felénk azt, hogy lediplomázott.

Melyek a leggyakoribb okai annak, hogy valaki nem fejezi be a tanulmányait?

– Leggyakrabban családi vagy egészségügyi okok miatt szakítják meg képzésüket. Ugyanakkor a koronavírus-járvány okozta nehézségek is hozzájárultak a tanulmányok félbehagyásához, emellett a szerb nyelv nem megfelelő ismerete is akadályt jelenthet. Előfordul az is, hogy a hallgatók időközben ráébrednek, hogy más szakterület áll közelebb az érdeklődésükhöz, ezért más irányban folytatják tanulmányaikat.

Hány ösztöndíjasnak kellett részben vagy teljes egészében visszafizetnie a támogatást?

– A visszafizetési kötelezettség 2015-ben lett bevezetve, és került be az ösztöndíjszerződésekbe. A hallgatóknak akkor kell visszafizetniük a kapott támogatást, ha kart változtatnak, vagy kiiratkoznak különböző okok miatt. 673 esetben állt fenn szerződésbontás és a kapott ösztöndíj visszatérítésének esete. A hallgatóknak minden esetben biztosítjuk a részletekben történő, kamatmentes visszafizetést. Szintén lehetőség van családi bizonylatok benyújtásával akár felmentést is kérni a kapott ösztöndíj visszafizetése alól. Ilyen esetben a család bevételéről, egészségügyi helyzetéről szóló igazolás, valamint a kataszteri bizonylatok benyújtása után hoz döntést egy háromtagú bizottság.

Mely felsőoktatási intézmények bizonyultak a legnépszerűbbnek az elmúlt 15 évben az ösztöndíjasok körében?

– A legnépszerűbb intézmény a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola volt, ahol összesen 1202 ösztöndíjas folytatta tanulmányait. Ezt követi a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar 589 nyertes pályázóval. Szintén sok hallgató választotta a szabadkai Közgazdasági Kar képzéseit (415 fő), az ÚE Bölcsészettudományi Kar szakjait 417 hallgató, valamint az ÚE Természettudományi–matematikai Kar képzéseit 404 egyén választotta. Népszerűnek bizonyult továbbá az ÚE Műszaki Tudományok Kara (337 fő), illetve az ÚE Orvostudományi Kar is, ahol 267 nyertes ösztöndíjasunk volt.

Az Európa Kollégium megnyitása óta hány egyetemistának biztosított otthont? Milyen szakmai, közösségi és kulturális élet épült ki az intézmény falai között, és mit ad a kollégium a hallgatóknak a szálláslehetőségen túl?

– Az Európa Kollégium 2015 szeptemberében nyitotta meg kapuit Újvidéken azzal a céllal, hogy lakhatást és szakkollégiumi programot biztosítson a vajdasági magyar egyetemisták számára. Küldetése, hogy támogassa a fiatalok szakmai fejlődését, hozzájáruljon a vajdasági magyar értelmiség utánpótlásához, valamint erősítse a közösségi és nemzeti identitást. Az intézmény rövid idő alatt a vajdasági magyarság egyik kulturális, szellemi, tudományos és közéleti központjává vált. A kollégiumba az MNT pályázata útján lehet bekerülni. Az intézmény 380 férőhelyes, kétágyas, saját fürdőszobás szobákkal, közös teakonyhákkal és a tanulást segítő korszerű infrastruktúrával várja a hallgatókat. Az Európa Kollégium küldetésének tekinti a vajdasági magyar nemzeti közösség leendő értelmiségét felkészíteni nemzeti, társadalmi és közösségi vezetői szerepére. Tevékenységének megvalósításában törekszik a tudomány, a sport, a művészetek és a különféle szakmák területére kiterjedő oktatási programok kialakítására és szakkollégiumi rendszerbe foglalására. Nagy hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok ápolására, a kultúra iránti nyitottság kialakítására, a tanulói önművelődés elősegítésére és a korszerű esztétikai szemlélet megteremtésére, valamint az egyetemes és a magyar kultúra értékei iránti érzékenység elmélyítésére. Mindezzel hozzájárul a kollégisták nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A szakmaiság az Európa Kollégium egyik alapértéke, célja, hogy hallgatói szakterületük kiváló szakembereivé váljanak. A szakkollégiumi program szakmai műhelyekre, képzésekre, tanfolyamokra, valamint közéleti és szakmai előadásokra épül. A kötelező programok mellett a hallgatók szakmai gyakorlatokon, tanulmányutakon, sport- és szakköri foglalkozásokon, valamint tudományos konferenciákra való felkészítésen is részt vehetnek. A kollégium kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra: támogatja a kiemelkedő hallgatók tudományos eredményeinek bemutatását és publikálását, valamint ösztönzi részvételüket a szakmai fejlődést segítő kiválósági ösztöndíjprogramokban.

A sikeres pályázók száma a 2015–2016-os tanévben 189 volt. A következő tanévben 307 hallgató nyert felvételt, majd 2017–2018-ban 322. A 2018–2019-es tanévben 294, 2019–2020-ban 302, 2020–2021-ben pedig 314 sikeres pályázó volt. A 2021–2022-es tanévben 282 hallgató jutott be az Európa Kollégiumba. A következő két tanévben 325, illetve 327 sikeres pályázót vettek fel. A 2024–2025-ös tanévben 238, míg a 2025–2026-os tanévben 307 hallgató nyert felvételt. Mindegyik évben egyébként túljelentkezés volt.

Az MNT segíti valamilyen formában a vajdasági diplomás fiatalok elhelyezkedését?

– A diplomás fiatalok közül sokan eljuttatják önéletrajzukat az MNT-hez, és segítséget kérnek az elhelyezkedéshez. Az MNT adatbázist vezet az álláskeresőkről, így amikor egy munkáltató szakembert keres, a Tanács a nála nyilvántartott jelentkezők közül ajánl lehetséges jelölteket. A közvetítés során azt is figyelembe vesszük, hogy az álláskereső melyik településen él. Éppen ezért például egy szabadkai jelentkezőt nem ajánlunk automatikusan egy nyugat-bácskai álláshelyre, ugyanakkor arra is van példa, hogy a fiatalok a távolabbi munkavállalást is szívesen vállalják.

Melyek azok az eredmények, amelyekre a programmal kapcsolatban a legbüszkébbek?

– A komplex ösztöndíjprogram már a középiskola harmadik osztályában elkezdődik az egyetemlátogatásokkal és a szerb nyelvi felzárkóztató képzésekkel. Külön öröm számunkra, hogy ezek iránt évről évre egyre nagyobb az érdeklődés: míg tavaly 67 diák vett részt a nyári szerb nyelvi képzésen, idén már 122-en jelentkeztek. Ezt mi térítésmentesen biztosítjuk. Ugyancsak fontos visszajelzésnek tartjuk, hogy több ösztöndíjra is túljelentkezés van. Számunkra ezek azt jelzik, hogy a programok iránt valós igény mutatkozik, és ezt tekintjük az egyik legfontosabb eredménynek.

Milyen kihívásokkal kell ma szembenézniük a vajdasági magyar felsőoktatás és az utánpótlás támogatása terén?

– A programok rendkívül költségigényesek. A megvalósításukhoz szükséges források döntő részét – mintegy 90 százalékát – a magyar kormány biztosítja. Az MNT számára ezért az egyik legnagyobb kihívást évről évre ezeknek a támogatásoknak a folytonos biztosítása jelenti. Komoly pályázati munkára van szükség ahhoz, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél elnyerjük a szükséges forrásokat. Emellett természetesen hazai támogatásokra is támaszkodunk, hiszen fontos, hogy ezek a programok hosszú távon is fennmaradjanak. Nehézséget jelent ugyanakkor a szerb nyelv megfelelő szintű ismeretének hiánya is, hiszen emiatt a fiatalok sokszor inkább magyarországi felsőoktatási intézményt választanak. A nyelvi bizonytalanság sokakat visszatart attól, hogy szerbiai főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat.

Milyen terveik vannak a program jövőjét illetően? Milyen fejlesztésekben vagy új elemekben gondolkodnak a következő években?

– A jövőben szeretnénk a hiányszakmák körébe bevonni a pedagógushiánnyal érintett tanári szakokat is, és azokat ösztöndíjjal támogatni. A fejlesztési tervek között pedig továbbra is kiemelt helyen szerepel az Európa Kollégium működtetése, fenntartása és folyamatos korszerűsítése.

AZ ELSŐ SZERZŐDÉS-ALÁÍRÁS

2011. október 3-án a Magyar Szó A tudás a megmaradásunk egyik kulcsa címmel számolt be a Magyar Nemzeti Tanács frissen elindított ösztöndíjprogramjáról. Az ösztöndíjszerződések egy részét egy nappal korábban, október 2-án, ünnepélyes keretek között írták alá Szabadkán, a Városháza dísztermében. Az első szerződéseket dr. Korhecz Tamás, az MNT akkori elnöke írta alá tizenöt egyetemistával. A rendezvényen jelen volt dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Csallóközi Zoltán, a magyar miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulátusának a főkonzulja, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

A vajdasági magyarság egyenrangúsága, társadalmi helyzete, megmaradása és jövője ezeréves szülőföldjén elsősorban közösségünk képzettségétől, iskolázottságától, tudásától függ, hangsúlyozta ünnepi beszédében Korhecz Tamás.

– Amennyiben nem tudjuk ledolgozni jelenlegi képzettségi és iskolázottsági lemaradásunkat, illetve tartósan a társadalom peremére szorulunk, akkor napszámossá válunk szülőföldünkön. Az MNT elsődleges célkitűzése az, hogy tervszerűen, tudományos-szakmai alapokon, szakpolitikai eszközökkel ledolgozza a képzettségünkben meglevő lemaradásunkat. Nem az MNT elnöke vagy képviselői, de nem is a VMSZ vezetése ismerte fel először, hogy közösségünk alulképzettsége tartósan másodrangúsítja nemzetünket. De talán abban mi vagyunk az elsők Vajdaságban, hogy ennek a sarkalatos problémának a megoldását szakpolitikánk gyújtópontjába helyeztük és tudást, erőt, pénzt, fáradságot nem sajnálva szakmai alapokon hozzáláttunk a probléma megoldásához. Oktatásfejlesztési stratégiánk kiemelt projektuma az ösztöndíjazási program – mondta Korhecz, hozzátéve, ez a példa és előzmények nélküli program az MNT legnagyobb igyekezetének ellenére sem valósulhatott volna meg az új magyar polgári kormány, valamint a VMSZ és annak elnöke, Pásztor István támogatása nélkül.

Semjén Zsolt beszédében hangsúlyozta, ahhoz, hogy a magyar nemzet teljesítse az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelezettségét, vagyis megőrizze, kimunkálja és felmutassa magyarságát, szükség van arra, hogy a magyar nemzet állama, Magyarország kormánya a határon túli magyarságot segítse a megmaradásban. Magyarország ezzel nem valamiféle kegyet gyakorol, hanem legalapvetőbb kötelességét teljesíti.

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK VÉLEMÉNYE

Az ösztöndíjprogram elmúlt tizenöt évének eredményeiről, a program hatásairól és a további fejlesztési lehetőségekről a vajdasági felsőoktatási intézmények vezetőit is megkérdeztük.

Dr. Pintér Krekity Valéria, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja szerint az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramja az elmúlt bő évtizedben a vajdasági magyar felsőoktatás és értelmiség megmaradásának egyik legfontosabb tartóoszlopává vált.

– Amikor elindult a program, a legfőbb cél az volt, hogy a vajdasági magyar fiatalokat itthon, szülőföldjükön tartsuk, és motiváljuk őket arra, hogy anyanyelvükön vagy hazai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat. Az MNT ösztöndíja az elmúlt tizennégy évben olyan kiszámítható anyagi és erkölcsi hátteret biztosított, amely generációk számára tette reális alternatívává az itthoni továbbtanulást. Stabilitást és biztonságot nyújt a fiataloknak és családjuknak egyaránt. Dékáni szemszögből különösen jól látható, hogy a program közvetlenül hozzájárult a hazai magyar nyelvű képzések – így az MTTK – hallgatói létszámának stabilizálásához. Valódi intézményi megtartó erőként működik.

Ugyanakkor nem csupán anyagi támogatásról beszélhetünk, hanem egy olyan komplex tehetséggondozási rendszerről, amely felkarolja a fiatalokat, segíti fejlődésüket, és erősíti közösségi kötődésüket – emelte ki dr. Pintér Krekity Valéria, aki úgy véli, a program az évek során rugalmasan alkalmazkodott a változó igényekhez. Véleménye szerint azonban még szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani az ösztöndíjprogram és a hazai munkaerőpiac között.

– Fontos lenne egy szervezettebb, rendszerszintű mentorálási és pályaorientációs stratégia kialakítása, amely a diploma megszerzését követően közvetlenül összeköti a végzős hallgatókat a vajdasági intézményekkel, iskolákkal, óvodákkal és vállalatokkal. A hallgatói támogatások mellett ma már a módszertani és technológiai háttér fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Különösen fontosnak tartom a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának támogatását, hogy a nálunk maradó értelmiség a lehető legkorszerűbb tudással felvértezve léphessen ki a munkaerőpiacra – tette hozzá az MTTK dékánja. Az ösztöndíj előnyeiről a következőket mondta:

– Az előnyök köre messze túlmutat a havi rendszerességű pénzügyi támogatáson. Számos tehetséges, ugyanakkor

szerényebb anyagi háttérrel rendelkező fiatal számára ez az ösztöndíj jelentette a belépőt a felsőoktatás világába. Ezáltal valódi esélyegyenlőség teremtődött. Emellett az MNT komplex programja – az egyetemi előkészítő tanfolyamok, a gólyatáborok és a szakkollégiumi rendszer révén – egy összetartó vajdasági magyar értelmiségi közösséget formált. A hallgatók érzik, hogy nincsenek egyedül, és hogy közösségünk számít rájuk. Az ösztöndíjprogram arra is lehetőséget teremtett, hogy a fiatalok saját kulturális és nyelvi közegükben váljanak szakemberekké, miközben a megszerzett tudás és diploma itthon azonnal hasznosítható értéket képvisel. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szülőföldön való boldogulás ne csupán lehetőség, hanem valós életpálya legyen a vajdasági magyar fiatalok számára – zárta gondolatait dr. Pintér Krekity Valéria.

Dr. Novák Anikó, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője, irodalomtudós és kritikus kifejtette, az MNT azzal a céllal indította el a felsőoktatási ösztöndíjprogramját a 2010-es évek elején, hogy a középiskolásoknak vonzóbbá tegye az itthoni továbbtanulást, illetve a munkaerőpiac számára az államnyelvet is beszélő, jó szakembereket biztosítson.

– Azóta történtek módosulások, bővült a paletta, de a cél ugyanaz maradt. Hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Ez a kérdés összetettebb, mint elsőre tűnik. A Szerbiában tanuló magyar egyetemistáknak mindenképpen fontos anyagi forrás, viszont abban biztos vagyok, hogy a külföldön továbbtanulók folyamatosan növekvő számát nem csökkentette. A felsőoktatásban részt vevők növekedése inkább abból adódik, hogy így olyan fiataloknak is lehetőségük volt, van egyetemre iratkozni, akik ezt az ösztöndíj nélkül nem tehetnék meg. Ez egyrészt nagyon örvendetes, másrészt viszont problémák is fakadnak belőle, hiszen a mennyiség a minőség rovására mehet. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar nyelvű felsőoktatási képzéseken létszükséglet minden egyes hallgató, de akkor is ki kell mondani, hogy ez bizony megágyaz a kontraszelekciónak. Aki pedig el akar menni külföldre tanulni, azt kevéssé tartja itthon egy anyagi juttatás, mivel a jó képességű diákok másutt is sikeresen pályáznak a különböző ösztöndíjakra. Sokkal lényegesebb motiváció nekik az ország politikai, társadalmi és gazdasági helyzete. Nemcsak a szerb politikai csatatérre gondolok itt, hanem a vajdasági magyar közösségen belül uralkodó visszásságokra, a kritikusan gondolkodók ellehetetlenítésére, a szabadság fojtogató hiányára. Sokkal nagyobb megtartó ereje lett volna szerintem a magyar egyetem létrehozásának, ahogyan ezt a többi külhoni térség helyzete is mutatja, különösen szemléletes e tekintetben Kárpátalja. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok elkészítésekor rendelkeztünk a szükséges tanári gárdával, hallgatói létszámmal, innovációs képességgel, de Pásztor István, a VMSZ akkori elnöke mindent megtett, hogy ez a terv ne válhasson valóra. Az általa alternatívaként felkínált VM4K természetesen nem tölthette be az egyetem szerepét. Hogy ma mindennek van-e még létjogosultsága, azt újabb kutatásoknak kell kideríteniük, de azt leszögezhetjük, hogy ez egy történelmi mulasztás, pontosabban szabotázs volt a vajdasági magyar közösség ellen – magyarázta dr. Novák Anikó.

A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatója, dr. Fürstner Igor szerint az ösztöndíjprogram jelentős segítséget nyújtott és nyújt a hallgatóknak, hiszen a támogatás a felsőoktatásban tanulók számára a költségek jelentős részét fedezi. Mint hangsúlyozta, a főiskola hallgatói nagy számban éltek és élnek ezzel a lehetőséggel, ezért úgy véli, a program ebből a szempontból egyértelműen elérte a célját. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egy olyan feltételre, amely szerinte megfontolásra érdemes. Egyes támogatások ugyanis csak azok számára elérhetők, akik korábbi tanulmányaikat magyar nyelven végezték. Ez kizárja azokat a magyar nemzetiségű fiatalokat, akik például szerb tannyelvű iskolába jártak, így nem válhattak jogosulttá a program egyes támogatásaira.

EGYKORI ÖSZTÖNDÍJASOK IS MEGSZÓLALNAK

Összeállításunkban olyan egykori ösztöndíjasokat szólaltattunk meg, akik 2011-ben, az első ösztöndíjas generáció tagjaiként részesültek az MNT támogatásában. Arra voltunk kíváncsiak, mit jelentett számukra akkoriban az ösztöndíj.

Szalma Emese, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium fizika szakos tanára az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karán szerzett diplomát. Egyetemi éveire visszatekintve elmondta, a továbbtanulás kezdetén a nyelvi nehézségek jelentették számára a legnagyobb kihívást.

– Zentaiként kezdetben nem volt könnyű a szerb nyelv használata, de az évek során egyre jobban beilleszkedtem az egyetemi közegbe, és fokozatosan magabiztosabbá váltam. Az ösztöndíj nagy segítséget jelentett a mindennapokban. Újvidéken albérletben laktam, a havi 120 eurós támogatás pedig gyakorlatilag fedezte a lakbért és a rezsiköltségeket. Az első ösztöndíjas generáció tagjaiként szerencsésnek éreztük magunkat, hiszen korábban nem álltak rendelkezésre hasonló lehetőségek. Idővel az ösztöndíjprogram tovább bővült, egyre több támogatási forma vált elérhetővé a hallgatók számára. Én is megkaptam később a demonstrátori és a Várady-ösztöndíjat is. Gyakran éreztük úgy, hogy a mi generációnk egy új utat tör ki, ami számunkra még újdonságnak számított, az az utánunk érkezőknek már természetes lehetőség volt. Az ösztöndíjprogramok értéke ugyanakkor messze túlmutat az anyagi támogatáson. Legalább ilyen fontosnak tartom azt a kapcsolati és információs hálót, amely az évek során kialakult a hallgatók között – fogalmazott Szalma Emese, aki egyébként az MNT felvételi-felkészítő programjában felkészítő tanárként is közreműködik, emellett a tankönyvfordításból is aktívan kiveszi a részét.

A tordai Csorba Norbert építőmérnök tanulmányait a szabadkai Építőmérnöki Karon végezte. Meglátása szerint a vajdasági magyar fiatalok ma minden korábbinál több támogatásra számíthatnak a továbbtanulás során.

– 2011-ben én is részesültem az MNT által nyújtott ösztöndíjban. Ebből fedeztem a kollégiumi költségeket, a menzai étkezést és a hétvégi hazautazásokat is, vagyis gyakorlatilag az egyetemi éveim alapvető kiadásait biztosította. Később a demonstrátori ösztöndíjat, majd mesterképzésen a Várady kiválósági ösztöndíjat is megkaptam. Egy egyetemista számára a támogatások rendkívül sokat jelentenek, hiszen a hallgatói évek alatt mindig akadnak anyagi kihívások. Úgy vélem, az ösztöndíjprogram ma is fontos szerepet játszik abban, hogy a fiatalok itthon tervezzék a továbbtanulást. Sokan elsősorban a nyelvi nehézségektől tartanak, pedig megfelelő kitartással és szorgalommal a szerb nyelv viszonylag gyorsan elsajátítható. A legfontosabb, hogy ne féljünk a kihívásoktól, mert gyakran saját magunk szabunk határokat annak, mire vagyunk képesek. A vajdasági magyar egyetemisták ma már jelentős támogatói háttérre támaszkodhatnak. Az újvidéki Európa Kollégium és az ott élő közösség például olyan közeget teremt, amely segíti a nyelvtanulást, a beilleszkedést és a tanulmányi előrehaladást is. Nem érdemes lemondani az itthoni továbbtanulás lehetőségéről csak azért, mert elsőre nehéznek tűnik. Éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek a családunk, a barátaink és a szülőföldünk közelében tarthatnak bennünket – taglalta Csorba Norbert.

A temerini származású Botka Csaba ügyvédként és bírósági fordítóként dolgozik. Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán fejezte be tanulmányait. Úgy véli, az ösztöndíjak nemcsak a tanulmányok finanszírozásában nyújtanak segítséget, hanem a szakmai fejlődéshez és a továbbképzéshez is fontos ösztönzést adnak.

– Amikor megkaptam az ösztöndíjat, nagyon boldog voltam. Bár az állami költségvetés terhére tanulhattam, ami önmagában is nagy segítséget jelentett, az egyetemi évek során számos olyan kiadás merült fel, amelyre nem minden esetben számít az ember. Az ösztöndíjnak köszönhetően olyan eszközöket tudtam beszerezni, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a tanulmányaimhoz: egyebek mellett laptopot, nyomtatót, valamint különféle szakkönyveket, szótárakat. Úgy látom, hogy a vajdasági magyar közösségben nagy szükség van a jogász-utánpótlásra. A magyar jogásztársadalom létszáma továbbra is rendkívül alacsony. Kevés magyar szakember dolgozik bíróként, ügyészként, ügyvédként, de a közigazgatásban és a cégjog területén is jelentős a szakemberhiány. Mi, akik már a szakmában dolgozunk, mindig készek vagyunk arra, hogy tapasztalatainkat és tudásunkat megosszuk az érdeklődő fiatalokkal. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ösztöndíj-lehetőségek, különösen a jogászösztöndíj, kedvező feltételeket teremtenek a vajdasági magyar hallgatók számára. Az pedig, hogy a különféle támogatások nem zárják ki egymást, még vonzóbbá teszik a továbbtanulást – mondta Botka Csaba, majd hozzátette, a Várady kiválósági ösztöndíj nélkül valószínűleg nem iratkozott volna be mesterképzésre. Amikor azonban megnyílt előtte a lehetőség, úgy érezte, élnie kell vele.