Megfeszített tempóban zajlik a munka Pakson: az első bárka beállítása, rögzítése folyamatban van, elkezdődött a kövek beépítésének előkészítése – közölte a miniszterelnök Facebook-oldalán csütörtökön.
Szerdán jelentette be a magyar kormányfő, a Duna várható újabb vízszintcsökkentése miatt, hogy ne kelljen teljesen leállítani az atomerőmű áramtermelését, sürgős intézkedéseket irányoztak elő, azonnal megkezdik egy dunai fenékküszöb építését a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek település között. Ezzel párhuzamosan Paksnál készenlétbe helyeznek két nyolcvan méter hosszú bárkát, hogy szükség esetén ezek irányított elsüllyesztésével rövid távon emeljenek a Duna vízsz
Arra is kitért a magyar kormányfő, hogy jelenleg a paksi atomerőmű két turbinája üzembiztosan termel. Eközben a sokat emlegetett romániai atomerőművet teljesen le kellett állítani – jegyezte meg.
HARMINC NAPIG TARTHAT
Magyar Péter miniszterelnök a Duna vízszintjének emelésén dolgozó szervezetek képviselőivel számolt be a munkálatokról Paksnál.
A kormányfő a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videóban egy hajó fedélzetéről megmutatta azt a bárkát, amelyet el fognak süllyeszteni, és beszámoltak a fenékküszöb építésének munkálatairól is.
A 80 méter hosszú bárkákról elmondta, hogy az egyiket már keresztbe is állították a vízen, míg a másik délután érkezhet meg Pakshoz.
A felvételen elhangzott, hogy a fenékküszöb építése 30 napig tarthat, és összesen 145 ezer köbméter kő beépítésére lenne szükség, de a vízügy számításai szerint a „kívánt hatás” elérésének érdekében 35 ezer köbméter is elég lehet; 27 ezer köbméterrel már „össze tudnak zárni” és a kívánt emelési magasságot el tudják érni.
Magyar Péter közölte, hogy a védelmi munkacsoport több lehetőséget – mederkotrást, szivattyúátemelő rendszereket, zárt falazást – is megvizsgált a vízszint emelésének érdekében, de ezeket több szakértő, köztük az Országos Atomenergia Hivatal is elutasította a nukleáris biztonság megőrzésének érdekében.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy sok helyről érkeznek felajánlások – például kő, vízi és szárazföldi jármű, technológia, tudás – a munkálatokhoz.
A jelenlegi becslések szerint bruttó 6 milliárd 165 millió forint lesz a költsége a Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöb megépítésének a Dunán, ebben az összegben már benne van egy-egy útszakasz újjáépítése és a partszakaszok rekultivációja – mondta a miniszterelnök a beruházásról tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
ÚJRA APAD A FOLYÓ
Újra apadásnak indult a Duna – közölte a budapesti sajtótájékoztatón Magyar Péter.
Jelenleg mínusz 119-120 centiméteres a vízállás Paksnál, a helyzet nehéz, az atomerőműnél néhány centiméternek is jelentősége lehet – mondta.
Hozzátette, pénteken reggel mínusz 121 centiméteres vízállást várnak a szakemberek, és valamikor vasárnap vagy hétfőn érheti el a mínusz 132 centiméteres szintet a folyó. Ez az a szint, amikor a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani – magyarázta.
A kormányfő szerint a középtávú előjelzések sem biztatóak: a következő 6-7 napban mínusz 136-137 centiméter is lehet a vízállás. Megjegyezte, mínusz 140 centiméternél a teljes atomerőművet le kellene állítani.
AZ ERŐFORRÁSOK EGY IRÁNYBA FORDÍTÁSA
A Duna vízszintjének emelését célzó paksi beruházás technikai előkészületei megkezdődtek, „a kivitelezésnél tartunk bizonyos vonatkozásokban” – közölte a kormányszóvivői tájékoztatón Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) vezetője.
Hangsúlyozta: az ország biztonságos és folyamatos működésének fenntartása a cél.
Kádár Pál kiemelte: fontos szerep hárul a VIH összehangolási képességeire, majd arról beszélt, a hivatal olyan csatorna, együttműködési fórum, amelyen keresztül az állam minden erőforrása egy irányba fordítható a számos – megfelelően felkészült és a feladat ellátáshoz szükséges eszközökkel rendelkező – szervezet együttműködését igénylő projekt során.
A MEDERMÉLYÜLÉST NEM OLDJA MEG
Gruber Tamás, a WWF Magyarország szakértője környezetvédelmi szempontból kritizálta csütörtökön a fenékküszöb építését, amely szerinte gyors megoldást jelenthet az alacsony vízállás problémájára a paksi atomerőműnél, ugyanakkor a részletes tervek ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy ez hogyan oldja meg a Duna medrének évtizedek óta tartó mélyülését.
Gruber Tamás szerint a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállás miatt számítani lehetett a vízszint emelését célzó beavatkozásra, ugyanakkor egy évtizedek óta fennálló, összetett problémára rövid idő alatt nehéz megfelelő megoldást találni. A rendelkezésre álló idő nem volt elegendő összetett tervezésre – tette hozzá.
A szakértő kiemelte: a fenékküszöb a felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ugyanakkor az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet. A fenékküszöb feletti és alatti folyószakaszokon egyaránt fontos a mederszakasz folyamatos vizsgálata, mind műszaki, mind ökológiai szempontból – emelte ki. Ezekből az adatokból lehet arra következtetni, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer.
Gruber Tamás hangsúlyozta, hogy egy Duna méretű folyón a hosszirányú átjárhatóságot nem szabad elzárni, így biztosítani kell a hordalék, a halak és más élőlények mozgását, miközben a hajózás szempontjait is figyelembe kell venni.
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy a Dunát érintő beavatkozásoknál egyidejűleg kell figyelembe venni az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és az ökológiai szempontokat.
Arra a kérdésre, hogy a fenékküszöb elegendő lehet-e a jövőben várható szélsőségesen alacsony vízállások kezelésére, a WWF szakértője azt mondta: a jelenleg ismert információk alapján erre nem lehet egyértelmű választ adni. Fontos lenne az árhullámokból származó vízkészlet megőrzése, valamint az árterek, mellék- és holtágak újbóli összekapcsolása is a folyóval, mivel ez a felszín alatti vízkészletek utánpótlását is elősegítheti – mondta.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a fenékküszöb pontos műszaki kialakításáról, anyagáról és módosíthatóságáról a WWF-nek jelenleg nem áll rendelkezésére elegendő információ.
Emlékeztetett, hogy Magyarországon már volt példa hasonló műszaki megoldásokra kisebb folyókon, elsősorban a Rábán és a Szigetköz egyes részein, de ezek mérete és műszaki felépítése nem hasonlítható a mostani tervekhez. A rövid távú vészmegoldásként felmerült uszályok elsüllyesztésével kapcsolatban elmondta: ilyen megoldással korábban Magyarországon nem találkoztak, ezért annak konkrét kockázatait nem tudja megítélni.
Gruber Tamás úgy vélte, hogy a mostani beruházás mellett mielőbb el kellene kezdeni azokat az egyeztetéseket, amelyek a folyómeder mélyülésének okait és az azzal összefüggő vízgazdálkodási problémákat hosszú távon kezelik.
Nyitókép: Magyar Péter/A Duna kiszáradt medre Paks közelében
