Kevesebb indulat és több kölcsönös tisztelet megteremtésére törekszik Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök, aki erről kedden napirend előtt beszélt az Országgyűlés ülésén.
„A köztársasági elnöki jogkörök gyakorlásának átmeneti időszakában azon fogok dolgozni, hogy a köztársasági elnök intézménye ismét a bizalom, a nagyság, a nyugalom és a nemzeti összetartozás jelképe legyen. Nem ígérhetem, hogy minden vitát feloldok, de valamennyi döntésemmel és megszólalásommal arra fogok törekedni, hogy kevesebb legyen közöttünk az indulat és több a kölcsönös tisztelet" – fogalmazott Forsthoffer Ágnes, akinek felszólalása alatt a Fidesz és a KDNP képviselői nem voltak bent az ülésteremben.
Emlékeztetett: az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követően a köztársasági elnök megbízatása hétfőn megszűnt, és az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogkört.
Azt ígérte: ebben a rendkívüli közjogi helyzetben a rá háruló feladatot az alaptörvény iránti feltétlen tisztelettel, a tisztség méltóságának tudatában és a magyar nemzet szolgálata iránti elkötelezettséggel fogja ellátni, legjobb tudása és lelkiismerete szerint.
Úgy értékelt: a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése kapcsán a magyar társadalom nem maradt közömbös, míg a többség, az elmúlt időszak alapján szükségesnek tartotta a tisztség megújítását, addig voltak, akik aggodalommal figyelték annak megszűnését.
Jelezte: egy demokráciában természetes, hogy vannak különböző vélemények, nem elvárható, hogy mindenki egyetértsen, meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy mindenki a saját tapasztalatai és élethelyzete szerint érez.
Az államfő jogköreit gyakorló házelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nemzet egységének megteremtése nem csupán a politikusok feladata, hanem valamennyi állampolgár közös felelőssége.
Hozzátette: a közbeszédet mindannyian alakítjuk, ezért mindannyiunknak nagyobb felelősséggel kell megválasztanunk, hogy miként adunk hangot véleményünknek. Nem fogadható el, hogy bárkit a külseje, származása, neme, vagy fogyatékossága miatt bántalmazzanak, vagy megalázzanak a közösségi médiában - emelte ki.
Forsthoffer Ágnes szerint az elmúlt napokban sajnálatos módon több, a parlamenti ülésteremben ülő politikussal szemben is tapasztalhattak ilyen megnyilvánulásokat. Arra hívta fel a figyelmet: a közösségi média könnyen azt az illúziót keltheti, hogy szavaknak nincs következménye, de nem szabad elfelejteni, hogy a „képernyő másik oldalán mindig egy ember van". „Valakinek az édesanyja, vagy az édesapja. Valakinek a gyermeke, valakinek a társa, testvére, a barátja, vagy egy olyan ember, aki tehetségével egész nemzetünk megbecsülését kivívta, és számos dicsőséget szerzett hazánknak. Olyan köztiszteletben álló személy, aki emberi kvalitásai és pártokon kívül álló tekintélye, alkalmassá tehetett volna a köztársasági elnöki tisztség betöltésére" – fogalmazott.
Lukács evangéliumát idézte: „amint tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is úgy cselekedjetek velük", majd feltette a kérdést: ez egy egyszerű szabály, mégis ilyen nehéz volna megtartanunk?
Hangsúlyozta: az elmúlt évek megmutatták, hogy a politikai nézetkülönbségek könnyen személyes ellenségeskedéssé válhatnak, ami egyik oldalnak sem válik javára.
Kiemelte: a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanazt kell gondolnia, hanem azt, hogy „képesek vagyunk egymás iránti tisztelettel fordulni, meghallgatni, és a másként gondolkodóban is felismerni ugyanannak a hazának a polgárát."
Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelyben értelmében a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
