Az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosításáról szóló javaslatokat, amelyek értelmében a jövőben teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, megszűnik a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint megalakul az MTI Nonprofit Zrt., amivel visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága. Mindemellett új felügyeleti testületet és új finanszírozási rendszert hoznak létre. A szakértők szerint óriási szükség van a közmédiára, ugyanakkor egy túl erős közszolgálati csatorna komoly kihívást jelenthet a független sajtó számára. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely médiajogásza elemezte a közmédia működését.
Sokkal egyszerűbb szerkezetben fog működni
„A jelenlegi MTVA-t, amely sajnos nem töltötte be a funkcióját 16 éven keresztül, meg kell szüntetni. Itt nincs más alternatíva. Az, hogy az MTVA megszűnik és beolvad majd a médiaszolgáltatókba, ez a világ legtermészetesebb dolga. Az MTVA-nak valójában nem volt semmilyen funkciója ebben a rendszerben, csupán két dolgot szolgált. Elmosta a felelősséget a szerkesztői döntések fölött, és teljes mértékben átláthatatlanná tette az intézmény gazdálkodását. Semmilyen szakmai indok nem volt arra, hogy kétszintű intézményként működjön. A jövőben ennél sokkal egyszerűbb szerkezetben fog funkcionálni a közszolgálati média. Ez önmagában persze nem garancia arra, hogy valóban egy európai értelemben vett igazi közszolgálati médiaként fejti majd ki a tevékenységét. De egyértelműen jobbak az esélyei annak, hogy egy szakmai szempontból és értékrend tekintetében is megbízhatóbb közmédiával lesz majd dolgunk a jövőben. Azt, hogy mekkora legyen, én nem tudom megmondani, nagyon sokan kérdezik, hogy az a 160 milliárd, amit most ebben az évben elköltünk rá, vajon sok-e vagy kevés? Szóval, hogy pontosan mekkora az az összeg, amit erre el kell költeni, és hány csatornára van szükség, olyan szakmai kérdések, amelyeket remélhetőleg a kinevezett vezérigazgató és az új szakmai környezet fog meghatározni” – hangoztatta a szakértő.
Az Európai Médiaszabadság-törvény előtérbe kerülése
„Az új médiatörvény beemeli a magyar jogrendbe az Európai Médiaszabadság-törvényt is. Ezt a bizonyos törvényt egyébként tavaly augusztus óta Magyarországnak is kötelessége lett volna alkalmazni, és ha ez így lett volna, akkor például az elmúlt hónapokban, ideértve a választási kampányt is, az állami hirdetéseket nem lehetett volna úgy elosztani, ahogyan azt a magyar állam és annak szervei tették, nem lehetett volna kizárólag az egykori kormányközeli médiában közzétenni ilyen mennyiségű állami hirdetést. A közmédiáról ez a rendelet valójában három dolgot mond. Az egyik az, hogy minden közmédiának kiegyensúlyozott, pártatlan, elfogulatlan, sokszínű tájékoztatást kell nyújtania. Ezek olyan szabályok, amelyek egyébként már a 2010-es médiatörvényben is szerepeltek, az MTVA, illetve a közszolgálati média által használt közszolgálati kódexben is le voltak írva. A másik szabály az a közszolgálati média vezetőinek a megválasztására vonatkozik, és ezért is muszáj volt megváltoztatni azt. Sajnos az eddigiekben semmilyen szakmai elvárás, semmilyen pályázati eljárás nem előzte meg a vezetők kinevezését. És az utolsó elem, ami fontos a közmédia szempontjából pedig az, hogy az Európai Unió eddig arra vigyázott, hogy a közmédiát ne finanszírozza túl az állam, mert ezzel veszélyezteti a piaci szereplők versenyképességét, tisztességes működési feltételeit. Most azonban már az Európai Médiaszabadság-törvény azt is előirányozza, hogy a feladatok ellátásával arányos mértékben kell megfelelő mértékű finanszírozást biztosítani” – közölte Polyák Gábor.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd/ Az Országgyűlés döntésének értelmében teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere
