A miniszterelnöki mandátum nyolc évre szóló maximálását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését célzó alaptörvény-módosítás tárgysorozatba vételéről döntött az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága keddi budapesti ülésén. Öt vizsgálóbizottság felállításának tárgysorozatba vételéről is döntöttek.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, a javaslat előterjesztője a miniszterelnöki mandátum maximálásával kapcsolatban hangsúlyozta, nincs szó visszaható hatályról, hiszen a jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra nem vonatkozhat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről azt mondta, nincs szükség olyan „politikai furkósbotként” működő hivatalra, amelynek célja az állampolgárok, a sajtó, a politikai ellenfelek megbélyegzése. Ugyanakkor kiemelte, a korábbi hírekkel ellentétben a módosítás nem vonatkozik az alaptörvény keresztény értékeket védő részére. A kekvák megszüntetésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az ezek kezelésében lévő több mint háromezer milliárd forint továbbra is a nemzeti vagyon része marad.
Melléthei-Barna Márton: A miniszterelnöki mandátum korlátozásánál nincs szó visszaható hatályról
Apáti István (Mi Hazánk) hozzászólásában kiemelte, hogy a miniszterelnöki mandátum maximalizálása jó irány, szerintük is kell egy felső határ, ugyanakkor javasolta, hogy általánosságban vezessenek be egy közjogi felső határt annak megakadályozására, hogy valaki nyolc év miniszterelnökség után ne lehessen még tíz évig köztársasági elnök is.
A kevkák megszüntetése kapcsán szerinte új intézkedést kellene bevezetni az állami vagyon védelmére, akár úgy, hogy csak előzetes, négyötödös parlamenti felhatalmazással legyen lehetséges eladni állami tulajdonú vállalatokat.
Tuzson Bence (Fidesz) kritizálta a miniszterelnöki mandátum korlátozását, mert – mint mondta – a javaslat Orbán Viktor egykori miniszterelnökre vonatkozik, a jelenlegi politikai többség ugyanis ki akarja zárni a versenyből az ellenfelét. A javaslat szerinte súlyosan szembemegy minden európai és korábbi demokratikus értékrenddel.
A Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem hátrányos egy országnak, ha van egy hivatala, amely a szuverenitás védelmével foglalkozik.
A kekvákkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek speciális, vegyes típusú vagyonformák, keveredik benne az állami és a magánvagyon, ezért kérdéses, hogy felszámolásuk esetén milyen kártalanítás kapcsolódna a magánvagyoni részhez.
Melléthei-Barna Márton válaszában ismét azt hangoztatta, hogy nem szankcionálják Orbán Viktort, a javaslat kizárólag a jövőre vonatkozik.
Apáti Istvánnak azt javasolta, hogy a közjogi méltóságok hivatali idejének korlátjáról szóló javaslatát nyújtsa be, mert – mint mondta – minden jó szándékú, a törvény céljával összhangban lévő módosítást megfontolnak.
Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága kedden öt vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételéről is. Ezek a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság.
A devizahitel-károsultak megsegítését rendező javaslat kapcsán Hantosi István (Tisza), a javaslat egyik előterjesztője hangsúlyozta, hogy ezek a tisztességtelen fogyasztói szerződések több ezer család életét tették tönkre. A javaslat értelmében felfüggesztenék a folyamatban lévő pereket, és elrendelnék, hogy az érintett eljárásokban ne lehessen foganatosítani végrehajtási intézkedést.
Tuzson Bence (Fidesz) azt hangoztatta: a devizakárosultak ügyében összefogásra van szükség, amiben szívesen együttműködnek.
Apáti István a szóban forgó devizahiteles szerződéseket a rendszerváltás utáni legkomolyabb átverésnek nevezte. Közölte, hogy emiatt legalább 38 ezer ingatlant árvereztek el.
A javaslat elfogadását egyhangúlag támogatta a bizottság.
A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállítására Simon Krisztán Márk (Tisza Párt) előterjesztő kiemelte, létezik egy olyan jelentős társadalmi csoport Magyarországon, amely külső beavatkozás nélkül nem tud szabadulni az élethosszig tartó végrehajtás alól. Jelenleg 670 ezer aktív, valamint egymillió inaktív, lezáratlan végrehajtás van folyamatban – tette hozzá.
Apáti István (Mi Hazánk) egy előzetes intézkedéscsomag beterjesztését javasolta, amely szerint zárolni lehetne a végrehajtói vagyonokat, mert félő, hogy „kimenekítik a rablott vagyont”, és nem tudnak vagyoni jóvátételt adni az érintetteknek.
Tuzson Bence (Fidesz) szerint a sorrendet meg kellene fordítani, először a szabályokat kellene kidolgozni és utána felállítani a vizsgálóbizottságot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró bizottság felállítását Simon Krisztián Márk (Tisza Párt) azzal indokolta, hogy az MNB alapítványai 500 milliárd forintnyi közpénzt nyeltek el, miközben a tulajdonosi struktúrát szándékosan átláthatatlanná tették, a belső kontrollt pedig kikapcsolták.
Apáti István (Mi Hazánk) ebben a kérdésben is azt javasolta, hogy előzetes intézkedéseket vezessenek be a vizsgálóbizottság felállítása mellett, mert félő, hogy nem sikerül visszaszerezni az eltűnt pénzt.
Tuzson Bence (Fidesz) ebben az esetben is azt javasolta, hogy először a szabályozást alkossák meg.
A kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban Tóth Norbert (Tisza) a kegyelmi botrányt a modern magyar politikatörténet legsúlyosabb csődjének nevezve kiemelte: a bizottság elé fogják rendelni a volt minisztereket, elnöki tanácsadókat, az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának vezetőit, a háttérben mozgókat, és „aki nem jelenik meg, az milliós bírságra, valamint rendőrségi elővezetésre számíthat”.
A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállítása kapcsán Bóka Zsolt (Tisza) elmondta: a spontán privatizáció fogalma sokak számára egy megmagyarázhatatlan korszak szimbóluma, amikor gyárak tűntek el, munkahelyek szűntek meg, nemzeti vagyonelemek kerültek magánkézbe, és emberek milliói érezték úgy, hogy nélkülük döntöttek az ország vagyonáról. Szavai szerint a javaslat célja, hogy az Országgyűlés parlamenti keretek között vizsgálhassa meg a spontán privatizáció intézményi és történelmi hátterét, valamint a közvagyon elvesztésének mechanizmusát.
Nyitókép: MTI/Melléthei-Barna Márton
