Az infláció 2,1 százalékra esett vissza januárban, legutóbb 8 éve volt ennél kisebb a pénzromlás mértéke. A kormány szerint az árrésstop is fontos szerepet játszott a kedvező adatokban. Az intézkedést egyébként nemrég meghosszabbították május végéig. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt a legújabb inflációs adatokról.
Többet ér az emberek pénze
„Azt látjuk, hogy ez az 2,1 százalékos érték nemcsak a jelenlegi, hanem a múltbeli adatokhoz képest is jó. Valóban 8 éves mélyponton, vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a Magyar Nemzeti Bank célsávjának az aljánál van már az inflációnak az értéke. Az MNB azt szeretné, hogy három százaléktól legfeljebb egy százalékponttal térjen el az infláció, és az azt jelenti, hogy kettő és négy között kell valahol, hogy legyen. A 2,1 az alsó sávszélnek a közvetlen közelében van, tehát egy nagyon jó értéket láthatunk, és ezt ha összevetjük az uniós mutatókkal, akkor ugyanezt látjuk az Európai Unióban is. Egyébként most már a magyar infláció az átlagos átlag alatti értéket jelenti a többi országgal összevetve, tehát nemcsak a saját múltbeli értékeinkhez képest, a mostani uniós értékekhez képest is egy nagyon jó mutatót látunk. És hogy mi az oka annak, hogy ennyire jól alakulnak az árak és ennyire alacsonyan a növekedési üteme az áraknak, akkor azt láthatjuk, hogy nemcsak az átlagos mutatónk jó, hanem külön-külön is egyébként akár a ruházati cikkeknél, akár a műszaki termékeknél, akár az energiánál, akár pedig az élelmiszernél is, az inflációs mutatók már ott vannak szintén az MNB sávjában. Tehát gyakorlatilag nemcsak külön-külön vagy az átlag értékszintjén mondhatjuk azt, hogy az árnövekedés dinamikája már lassú, hanem gyakorlatilag bármit vásárol az ember a boltokban, olyan árakkal találkozik, mint egy évvel korábban” – mondta a szakértő.
Alacsonyan tartani az árakat
„Az árrésstop egy remek intézkedés szerintem, előtte árstop volt Magyarországon, amit egyébként használtak már mások is. A kettő között van egy lényeges különbség, viszont az árstop az gyakorlatilag nem egy tökéletes intézkedés, mert hogyha az árat véssük kőbe, akkor ahogy az áru beszerzési költsége változik a boltoknak, úgy előfordulhat, hogy egy boltnak nem éri meg az adott terméket egyáltalán kitenni a polcokra, hiszen kevesebbet kap érte, mint amennyiért beszerezte. De hogyha árrésstopunk van, az azt jelenti, hogy ez a nyereséget, a haszonkulcsot fogja majd maximalizálni. Azaz lesz nyeresége a boltnak, érdeke lesz a terméket kirakni a polcokra, viszont nem kap a fogyasztó egy túlságosan magas árat. Ezért azt gondolom, hogy az árrésstopot akár hosszabb távon is megtarthatná a magyar gazdaság. Nyilván látjuk azt, hogy a magyar kormány az, aki inkább azt a szemléletet követi, hogy meg kell védeni a fogyasztókat a túlságosan magas áraktól az élelmiszer tekintetében is. Emellett nagyon fontos még megemlíteni a rezsicsökkentést is, ami szintén arról szól, hogy kedvező árakat kapjanak a magyar fogyasztók” – hangoztatta Sebestyén Géza.
Nyitókép: Facebook/Mathias Corvinus Collegium/Sebestyén Géza
