Sokan azt állítják, hogy az euró bevezetése számos gazdasági problémát oldhatna meg Magyarországon. Az ellenzék azt is hangsúlyozza, hogy a vagyonadó rendszerének megváltoztatása és az orosz energiahordozóktól való függetlenség szintén kulcsfontosságú lenne. Valóban így van mindez? Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője beszélt minderről.
„Magyarországnak is természetesen megvannak a földrajzi adottságai. Közép-Európában vagyunk, a Kárpát-medence közepén, nincsenek energiahordozóink. Tehát a föld alatt nincs nagy mennyiségű energiahordozó. Ha van is kőolaj, az nem olyan mennyiségű, amely az éves szükségleteket kielégíti. Mindenképpen importra szorulunk. A kérdés ebben az esetben az, hogy honnan és milyen forrásból importálunk. Vannak opciók, az egyik az orosz földgáz, továbbá vannak a vezetékek, a Török Áramlat például, amelyen keresztül érkezhet a földgáz, vagy a Barátság kőolajvezeték. Az alternatíva például az LNG lenne, ehhez viszont tengeri kikötő kell” – jegyezte meg a cseppfolyósított gázzal kapcsolatban az elemző.
„Az LNG úgy működik, hogy fogjuk a földgázt, átkonvertáljuk folyékonnyá, mivel úgy könnyebben szállítható akár teherhajóval is, utána visszagázosítjuk. Ez a két lépés eleve pluszköltség, tehát energia kell ahhoz, hogy gázból gázt készítsünk. Eleve megjelenik a magasabb árszint, emellett pluszországok lépnének be a tranzakcióba, például Horvátországon keresztül kellene hozni, vagyis ők is szállítási díjat tennének rá, tehát jóval magasabb lenne az ára. Láthatjuk, hogy a különféle szerződésekkel a kormányzat most is igyekszik diverzifikálni a beszállítást, tehát az orosz gáz mellett más szállítókkal is igyekszik megállapodást kötni, de alapvetően még mindig azt látjuk, hogy az orosz gáz ára a legalacsonyabb. Nemzetközi összehasonlításban is megnézhetjük a kitermelési költséget. Jellemzően az arab államoknál a legalacsonyabb a kitermelési költség, utána jön Oroszország, miközben Norvégia, az USA vagy Kanada jóval magasabb önköltséggel szállít. Látható tehát, hogy az orosz jóval olcsóbb beszerzési forrás” – hangsúlyozta Molnár Dániel.
Az euró és a vagyonadó
„Az euró nem csodafegyver. Ha bevezetnénk az eurót, és abban a pillanatban mindenhol alkalmaznánk, nem lenne a magyar gazdaság fejlettebb, nem lenne több pénz. Csak hosszú távon lenne előnye, miközben a bevezetésnek is költsége lenne. Hasonló a helyzet a vagyonadó kapcsán is, azaz nem lenne pozitív hatása. Azt látjuk nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy akik vagyonadóval próbálkoztak, azok fokozatosan kivezették. Csak néhány országban alkalmazzák, és ott is nagyon szűk körben. Pontosan azért, mert a vagyonadó nagyon torzít. Arra ösztönzi a vagyont, hogy elhagyja az országot, és a tőkekivonás miatt nem jön be annyi bevétel, mint szeretnénk, miközben a gazdaságban is visszaveti a beruházásokat, a megtakarításokat” – mondta el az elemző.
Nyitókép: YouTube/Molnár Dániel
