Az EU-tagállamok vezetői Koppenhágában gyűltek össze tegnap. Ma pedig az uniós tagállamokat és más országokat is magába foglaló kormányközi intézmény, az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcsértekezletén vesznek részt, szintén a dán fővárosban. Erre a rendezvényre, amelyen főként Ukrajnáról, s Európa általános biztonsági helyzetéről lesz szó, 47 országot hívtak meg. Az EPC-t az EU és más baráti európai országok egyesítésére hoztak létre Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után.
Az EU állam- és kormányfőinek tegnapi informális (nem hivatalos) csúcstalálkozóján az Oroszország jelentette veszély elleni uniós válasz, a közösség védelmi rendszerének megerősítése és az ehhez szükséges pénz előteremtése, valamint Ukrajna további támogatása és uniós csatlakozásának lehetősége volt a fő téma.
Bár Moszkva tagadja, katonai szakértők állítják, hogy szeptemberben az orosz hadsereg több drónja és harci gépe többször is megsértette Európában a NATO légterét. Az EU soros elnökségét betöltő Dániában a napokban ismeretlen drónok jelentek meg néhány repülőtérnél, ami miatt az EU-ban több tagállam is felvetette, hogy drónfalat kéne felhúzni az EU, s a NATO keleti határára. A fal a lehetséges orosz légtérsértések ellen nyújtana védelmet.
Mette Frederiksen dán kormányfő a koppenhágai csúcskonferencia kezdetén erőteljes európai választ szorgalmazott. Közölte: újra fegyverkezni kell, mivel a II. világháború vége óta Európában „most vagyunk a legnehezebb és legveszélyesebb helyzetben”.
A találkozóra invitáló levelében António Costa, az Európai Tanács elnöke is javasolta, hogy Koppenhágában a védelmi képességekkel kapcsolatos konkrét lépésekre összpontosítsanak a résztvevők. Szerinte közös álláspontot kell kialakítani arról, hogy mi az EU-val és a tagországokkal szembeni elvárás a védelmi készültség területén.
A csúcsértekezlet másik fontos témája Ukrajna volt. A résztvevők megvitatták az ország uniós csatlakozásának lehetőségét és Kijev további támogatását. Costa úgy ítélte meg, hogy fenn kell tartani Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Ukrajna jövő évi költségvetéséből csaknem 23 milliárd dollár hiányzik, amit ki kell pótolni, hogy az ország képes legyen védekezni Oroszországgal szemben. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javasolta, hogy az EU-ban zárolt orosz állami vagyonokat felhasználva juttassanak Kijevnek 140 milliárd euró jóvátételi kölcsönt. Tegnap pedig arra figyelmeztetett, hogy Moszkva teszteli az EU-t, egyszersmind megosztottságot és szorongást akar kelteni az uniós társadalmakban, amit nem szabad megengedni.
Nyitókép: Koppenhágában szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be az EU- és az EPC-csúcstalálkozó idejére (Fotó: eunews.it)
