Kárpátalját is támadta az orosz haderő

Heves légicsapásokat hajtott végre csütörtökön Ukrajna ellen az orosz haderő, 614 drónnal, robotrepülővel és rakétával. Kárpátalját sem kímélte. A Magyarországhoz közeli Munkácson egy amerikai tulajdonú, háztartási elektronikai eszközöket gyártó üzemet ért találat. A helyszínen 15-en megsebesültek.  

Az orosz hadsereg nagyszabású légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen tegnapra virradóra. Összesen 614 drón, manőverező robotrepülő, valamint hiperszonikus és ballisztikus rakéta bevetéséről érkeztek hírek. Ezek közül a védelem 577-et semlegesített.

Több megyét is célba vettek az orosz erők. Lvivben egy ember életét vesztette a támadásban, három megsebesült, több tucat lakóház, egy óvoda- és egy bírósági épület, továbbá egy ipari létesítmény pedig megrongálódott.

Lesújtottak Kárpátaljára is, ahol az ukrajnai magyarok többsége él. Lipovec faluban egy drón zuhant le. Az incidensben nem sérült meg senki, ám kár keletkezett egy gazdasági épületben, betörtek egy lakóház ablakai és leszakadt az elektromos vezeték.

Súlyos csapás érte a Magyarországtól alig 40 kilométerre található Munkácsot; két manőverező robotrepülő eltalálta a Flex amerikai cég helyi elektronikai gyárát, ahol 15-en megsebesültek, 7000 négyzetméteren tűz keletkezett, leégtek a raktárak, s valószínűleg az egészségre veszélyes anyagok kerültek a levegőbe. Az üzemben 800 ember dolgozott. A háború kezdete óta ez volt a magyar határhoz legközelebbi orosz támadás.

„Ez a bűncselekmény ismét bizonyítja, hogy az ellenség a hátországban a polgári célpontokat is megpróbálja támadni. A cél egyértelmű: megfélemlíteni az embereket” – közölte Miroszlav Bileckij, Kárpátalja megye katonai kormányzója. Szerinte az oroszok olyan üzemet támadtak, amelyben háztartási gépek készülnek. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy csapás ért egy amerikai tulajdonú vállalatot, ahol használati cikkeket, például kávéfőzőket gyártottak. Külügyminisztere is megerősítette, hogy „polgári létesítményről van szó, amelynek semmi köze a védelemhez vagy a hadsereghez”. Andrij Szibiha „az emberek, a vállalkozások és a normális élet ellen” irányuló terrornak nevezte a Munkácsot ért támadást.

NAPOKKAL KÉSŐBB  
A heves légicsapás-sorozatra néhány nappal azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök augusztus 15-én Alaszkában személyesen tárgyalt orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az Ukrajna elleni háború lezárásának lehetőségéről. A találkozón elhangzottakról később Washingtonban tájékoztatta az odahívott ukrán államfőt, több európai vezetőt és a NATO-főtitkárt. 

Putyin és Trump kedvezően értékelte az amerikai–orosz csúcstalálkozót. Zelenszkij is hasonlóképpen nyilatkozott az amerikai elnökkel folytatott megbeszéléséről és kijelentette: Ukrajna készen áll a feltétel nélküli béketárgyalásokra. 

A csütörtöki orosz légicsapások után azt nyilatkozta, hogy újabb szankciókkal kell nyomást gyakorolni Oroszországra, amely úgy viselkedik, mintha a „világ részéről semmilyen erőfeszítés nem történt volna a háború megállítására”.      

EGYSZERŰ, DE BONYOLULT 
J. D. Vance amerikai alelnök szerint az orosz–ukrán háború lezárását segíteni hivatott tárgyalások két fő téma körül forognak: Ukrajna biztonsági garanciákat akar, Oroszország pedig olyan ukrán területeket is, amelyeket jelenleg nem ellenőriz. A Fox News-nak nyilatkozva egyszerűnek, ám bonyolultnak minősítette a helyzetet. 
Ukrajna biztosítékot akar arra, hogy (a háború után) Oroszország nem támadja meg ismét, és a területi integritása hosszú távon biztosított legyen. Az oroszok meg olyan területeket akarnak maguknak, amelyek többségét már elfoglalták, de némelyeket még nem – mondta Vance, aki megjegyezte: az orosz és az ukrán elnök közötti közvetlen megbeszélés előrelendíthetné a tárgyalásokat.

Az Egyesült Államok dolgozik az orosz–ukrán csúcstalálkozó megszervezésén, de annak időpontját és helyszínét még nem határozták meg. 

NEM FOGADJA EL 
Oroszország nem fogadja el, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter. A semmibe vezető útnak nevezte, hogy a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról Moszkva nélkül tárgyaljanak. 

Közölte: ezeket a garanciáikat egyenlő alapon kell biztosítani olyan országok részvételével, mint Kína, az Egyesül Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Szerinte ebben a kérdésben a 2022-es isztambuli tárgyalásokon elért eredmények az irányadók. Emlékeztetett rá, hogy akkor az ukrán fél tett javaslatot olyan biztosítékok kidolgozására, amelyek részese lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának mindegyik állandó tagja, így Oroszország is, továbbá Németország, Törökország és más érdekelt államok. 

Az EU-nak felrótta, hogy nem tett diplomáciai lépéseket a rendezés érdekében. Helyette a feszültséget szítja, s közben megpróbálja megváltoztatni a Trump-kormányzat és az amerikai elnök álláspontját.

Lavrov szerint Washington olyan megoldást keres, amely garantálná, hogy ne újuljon ki a háború. A Trump által javasolt orosz–amerikai–ukrán csúcstalálkozó esélyéről megjegyezte: Moszkva bármilyen formátumban készen áll a munkára. Ám megismételte: a magas szintű találkozókat a legnagyobb gondossággal kell előkészíteni. 

EGY SZÁZADOT KÜLDENE  
Svédország is hozzájárul Ukrajna biztonsági garanciáihoz. Ulf Kristersson miniszterelnök elmondta, hogy hazája légtérfigyelési, de szükség esetén haditengerészeti egységeket is tudna biztosítani. Kristen Michal észt kormányfő pedig jelezte, hogy hazája kész egy békefenntartó századot vezényelni Ukrajnába. Varsó nem küld katonákat, ám szívesen ad logisztikai támogatást egy békefenntartó misszióhoz. 

A NATO-tagországok vezérkari főnökeinek szerdai virtuális tanácskozásán is Ukrajna helyzete és a lehetséges biztonsági garanciái szerepeltek napirenden. A résztvevők közölték: a NATO nem vesz részt közvetlenül a biztonsági garanciák kidolgozásában.