Hamarosan lejár az amerikai elnök Oroszországnak adott ultimátuma. Donald Trump különmegbízottját, Steve Witkoffot tegnap Moszkvában fogadta Vlagyimir Putyin orosz államfő, akinek két munkatársa is kedvezően értékelte a megbeszélést.
Moszkvába érkezett tegnap az amerikai elnök különmegbízottja. Steve Witkoffot az orosz állami vagyonalap vezetője, Kirill Dmitrijev fogadta elsőként, akivel a kétoldalú kapcsolatokról folytattak megbeszélést és az Ukrajna elleni orosz háború befejezéséről. Az utóbbi téma kiemelt napirendi pontként szerepelt azon a tárgyaláson is, amelyre Vlagyimir Putyin államfő és Witkoff között került sor a Kremlben. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója nagyon hasznosnak és konstruktívnak minősítette a megbeszélést.
A tárgyaláson részt vett Dmitrijev is, aki később közölte: „Az USA és Oroszország közötti konstruktív párbeszéd folytatódik”, ami „kulcsfontosságú a globális biztonság és béke szempontjából”.
Trump embere már többször járt Oroszországban, ahol alkalmanként Putyinnal is tárgyalt. Ám az ukrajnai tűzszünetről nem sikerült megállapodniuk. Pedig a harcok mielőbbi befejezése az amerikai elnök prioritása.
Trump júliusban – határidőkhöz kötve – követelte a fegyveres konfliktus befejezését Moszkvától. Ennek elmulasztása esetére büntetőintézkedéseket, akár 100 százalékos importvámokat helyezett kilátásba Oroszországgal és a vele kereskedő államokkal szemben. Azzal fenyegetőzött, hogy abban az esetben, ha a Kreml legkésőbb augusztus 8-án nem vet véget az ukrajnai harcoknak, szankciókkal sújtja Oroszországot és kereskedelmi partnereit.
Amerikai sajtóhírek szerint Putyin legfeljebb kisebb engedményeket ajánl, de azokat is kizárólag a további időhúzás végett. Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtószóvivője ezzel összefüggésben elmondta: „Az elnök világosan értésre adta, hogy súlyos szankciók jönnek, ha Putyin nem hajlandó véget vetni a háborúnak.”
Zaporizzsja egyik településére bombák is hullottak (Fotó: AP via Beta)
A BŐBESZÉDŰ NAGYKÖVET
Trump kedden arról beszélt, hogy az importvámok bevezetése elsősorban Witkoff moszkvai tárgyalásainak eredményétől függ. A megbeszéléseken elhangzottak alapján születik meg a döntés – üzente.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete bőbeszédűbbnek bizonyult. Matthew Whitaker a Bloombergnek megerősítette, hogy az ukrajnai háború befejezése érdekében szükség esetén szankciókat és vámokat terveznek kivetni azokra az országokra is, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, s ezzel a Putyin hadigépezetét, illetve a háborúját finanszírozzák. Külön megemlítette Kínát, Indiát és Brazíliát, amelyek az ominózus orosz energiahordozó legnagyobb importőrei közé tartoznak.
TELEFONON EGYEZTETTEK
Witkoff moszkvai látogatása előtt egy nappal Trump telefonon egyeztetett az ukrán államfővel. Volodimir Zelenszkij ezután arról tájékoztatott, hogy az öldöklés és a pusztítások leállításának lehetőségéről, valamint az Oroszország elleni szankciókról is beszéltek. Szerinte „már hónapok óta nem lenne háború, ha az oroszok nem húznák el”. Hozzátette: összehangolták Kijev és Washington álláspontját a háború befejezéséről, s véleményt cseréltek a harci helyzetről. Utalt arra, hogy az oroszok egyre hevesebb csapásokat hajtanak végre települések ellen.
Ukrajna védelme is szóba került. Zelenszkij szerint Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország már több mint egymilliárd dollár értékben hajlandó amerikai fegyvereket és hadfelszerelést vásárolni az ukrán haderőnek.
FEGYVEREKET VESZNEK
Washington is megerősítette, hogy európai finanszírozásban egymilliárd dollárt meghaladó értékű amerikai fegyverzethez és hadifelszereléshez juthat Kijev. Tammy Bruce amerikai külügyi szóvivő kijelentette: Dánia, Norvégia és Svédország fizet 500 millió dollár értékű, amerikai katonai eszközöket tartalmazó szállítmányt. Hollandia pedig több mint 500 millió dollárt költ fegyverzetre és lőszerre.
Bruce szerint a csúcskategóriás amerikai eszközök lehetővé teszik, hogy Ukrajna megvédje kritikus infrastruktúráját, a civilek életét és folytassa a harcot a tartós tűzszünet eléréséig. Hozzátette: az amerikai elnök „nem elégedett Oroszországgal, de továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett”.
ELISMERTE A FŐPARANCSNOK
Az orosz hadsereg tegnap több ukrajnai megyére mért légicsapást; 45 drónt vetett be és bombákat is ledobott. A drónok zömét a védelem lelőtte, de 3 helyszínen 9 célba talált, egy helyen pedig egy lelőtt drón lezuhanó roncsai okoztak károkat.
Zaporizzsja megyében két ember vesztette életét, 12 megsebesült a légitámadásban. A terület egyik településére bombák is hullottak; több üdülőházat és gépkocsit megrongáltak, néhol pedig tüzet okoztak. Dnyipropetrovszk megyét drón- és tüzérségi támadás érte, amelynek következtében anyagi kár keletkezett egy vállalat telephelyén, és infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak.
A frontvonalon folytatódtak az összecsapások. A harcok továbbra is Pokrovszk és Liman környékén a leghevesebbek. Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte, hogy különösen kritikus a helyzet a Donyeck megyében található Pokrovszknál és Dobropilljánál, valamint a dnyipropetrovszki Novopavlivkánál húzódó frontszakaszokon.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff (Fotó: AP via Beta)
