Súlyos légicsapásokat mért pénteken Ukrajnára az orosz hadsereg. A fővárosban többen meghaltak és megsebesültek. Az akció annak a megtorlásnak a részét képezheti, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszként ígért a hazája területén június 1-jén (légibázisok ellen) végrehajtott példátlan ukrán dróntámadásra. Az ukrajnai civil infrastruktúrát, köztük a kijevi metró vonalát ért támadások előtt oroszországi hadiüzemre és katonai repülőterekre sújtottak le a kijevi kormányerők.
Heves és összehangolt légitámadások érték pénteken Ukrajnát. Az orosz haderő 452 drónnal, ballisztikus rakétával és manőverező robotrepülővel mért csapást több térségre, nem kímélve a civil infrastruktúrát sem. A védelem 406 támadó eszközt lelőtt, ám a többiek célba értek.
Kijevben, a fővárosban legalább négyen életüket vesztették és húszan megsebesültek, akik közül tizenhatan kórházba kerültek. Vitalij Klicsko polgármester a történtek után elmondta: a támadások jelentős károkat okoztak a város infrastruktúrájában. A becsapódások hatására sok helyen tűz ütött ki, köztük több lakóházban és más polgári létesítményekben.
A kijevi metróvonalakon is zavar keletkezett, mert egy drón eltalált egy vonatot két állomás között. A robbanás megbénította a metróközlekedést.
Kijev nyugati részében különösen súlyos pusztítást okozott orosz drón, amely lakóépületnek csapódott, mély krátert, égésnyomokat és szerkezeti károkat hagyva maga után. Az épületről lezuhant betontömbök parkoló autókat zúztak össze.
Egy iskola épülete és több másik lakóház is megrongálódott; néhol tűz ütött ki a becsapódások nyomán. Lángra lobbant egy benzinkút is.
LECSAPTAK A KÁVÉZÓRA
Intenzív drón- és rakétatámadásról érkeztek hírek a nyugat-ukrajnai Luckból és Ternopilból is. Az előbbi városban is ért találat lakóházat, itt halálos áldozat nem volt, de 15 személy megsebesült. Luckban a fő célpont a repülőgépmotorokat gyártó és javító üzem volt. Ternopilban az ipari negyedben csapódtak be drónok, részleges áramszünetet idézve elő.
Ukrajna középső részén, Poltava megyében három ember sebesült meg az orosz támadásban, amely közigazgatási épületekben, raktárakban és egy kávézóban is kárt tett. Hmelnyicki megyében a támadás következtében egy lakóház, melléképületek és sok jármű károsodott. Drón- és rakétatámadás érte az északi, Csernyihiv megyét is.
LÁNGBA BORULT A KRISZTAL
Az Ukrajna ellen pénteken végrehajtott támadások előtt a kijevi kormányerők egy oroszországi hadiüzemre és a Szaratovi területen található Krisztal olajfinomítóra csaptak le. A létesítmény, amely az Engelsz-2 katonai repülőteret látja el üzemanyaggal, lángba borult. A csúcstechnológiás repülő- és rakéta-irányítórendszereket, valamint gáz- és olajvezetékekhez szükséges berendezéseket gyártó JSC Progressz üzemet Micsurinszk városában érte támadás, tüzet és három ember sérülését okozva.
Az ukrán hadsereg két oroszországi katonai repülőtér ellen is küldött drónokat. Hírek szerint a megtámadott helyszíneken Szu–27 és MiG–29-es vadászgépek, valamint Tu–22M3-as hadászati bombázók parkoltak. Azt nem közölték, hogy ezek a repülők is úgy jártak-e, mint azok, amelyekre június 1-jén sújtottak le. Akkor az ukrán titkosszolgálat négy (más források szerint öt) oroszországi légitámaszponton drónokkal megsemmisített, vagy megrongált több (tucatnyi) harci gépet, komoly presztízsveszteséget okozva Moszkvának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök három nappal később választ ígért. A jelekből ítélve pénteken indult a megtorló akció.
MÉG VERHETIK EGYMÁST
Pavlo Palisza, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint Oroszországnak az a fő célja, hogy a Dnyepertől (ukránul Dnyipro) keletre fekvő területeket teljesen elfoglalja. Meg akarja szerezni Odesszát és Mikolajivot is, hogy ezáltal elvágja Ukrajna fekete-tengeri kijáratát.
Az ukrán katonai hírszerzés adataira hivatkozva elmondta: Moszkva azt tervezi, hogy csapatai őszre megszállják Donyeck és Luhanszk megyéket, 2026-ban pedig a Dnyepertől keletre eső ukrán területek egészét.
Megszólalt Donald Trump amerikai elnök is, aki csütörtökön a Fehér Házban fogadta Friedrich Merz német kancellárt. A tárgyalás után kijelentette: jelenleg talán jobb nem beleavatkozni az orosz–ukrán háborúba; hagyni kell mindkét oldalt, hadd harcoljanak még egy ideig, s csak utána kell szétválasztani őket. Ahogyan azt két gyerek, vagy a jégkorongjátékosok verekedése esetén szokták csinálni a játszótéren, illetve a pályán.
Trump ezúttal úgy fogalmazott, hogy Putyin egész Ukrajnát az ellenőrzése alá akarja vonni. Közölte azonban, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen, ha nem lát előrelépést a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokon. Elárulta, hogy a fejében „már megvan” a büntetőintézkedések bevezetésének dátuma.
Nyitókép: AP via Beta
