A parlamenti képviselők előtt szereplő törvénymódosítás szövege nem különbözik attól, amit a kormány elküldött a Velencei Bizottsághoz – emelte ki tegnap Nenad Vujić igazságügyi miniszter a köztársasági képviselőház múlt héten megkezdett rendkívüli ülésének folytatásában, amikor a többi között a napirenden szereplő igazságügyi törvényekről folytattak vitát a képviselők. A miniszter fontosnak tartotta, hogy az ellenzéki képviselők által megfogalmazott aggályokra és kritikákra válaszoljon. Kiemelte, azokat az átmeneti rendelkezéseket is, amelyek az elfogadásra kerülő törvényben foglaltak megvalósítását teszik lehetővé, ismeretesek az illetékes európai intézmények számára is.
A köztársasági képviselőház 32 napirendi pontja között szerepel az az igazságügyi törvénycsomag is, amelyet a képviselők január végén módosítottak, de a szakma kritikája miatt Ana Brnabić, a képviselőház elnöke kikérte a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács független alkotmányjogi tanácsadó testületének véleményét is.
A megfogalmazott ajánlások többségét sikerült beépíteni, ám a parlamenti vita során az Európa párti ellenzék számos kritikát fogalmazott meg a hatalom irányába, egyebek mellett azt, hogy a hatalom félrevezette a Velencei Bizottságot, mert szerintük az elküldött törvényszöveg nem azonos azzal, amiről a parlament vitát folytat. Azzal gyanúsították meg a hatalmat, hogy az adott törvények módosításával irányítás alatt szeretné tartani az ügyészségeket és bíróságokat. Mint fogalmaztak: a jelenlegi kozmetikai módosítások pedig külső nyomásra valósultak meg.
Nenad Vujić cáfolta, hogy az átmeneti rendelkezéseken keresztül megváltoztatnák azokat a jogszabályokat, amelyek a Velencei Bizottság ajánlásain alapulnak. Kiemelte, az alapvető cél az, hogy fenntartsák a jelenlegi jogbiztonságot, nem kívánják zavarni az igazságszolgáltatás működését, de az átmeneti rendelkezésekre szükség van. Ezekkel határidőket fogalmaztak meg az új jogszabályokra való átállásra, és hangsúlyozta, Szerbia mindent amit tesz, transzparens módon teszi, az említett rendelkezéseket is le lehet ellenőrizni.
A legtöbb kritika az igazságügyi miniszterhez az ügyészekkel kapcsolatban érkezett, akik a januári módosítások miatt nem folytathatták a rájuk bízott ügyeket, és több, a közvélemény számára fontos eljárást más, az ellenzék szerint a hatalom számára elfogadható ügyész vett át. Vujić kiemelte, az eddig kirendelt ügyészek helyét az új törvénymódosításokkal nem változtatják meg, amíg az adott személy kirendelésének időszaka nem jár le. A pályázatokat már közzétették a megüresedett helyek betöltésére, biztosítva ezzel az intézmény folyamatos munkáját, amit a Velencei Bizottság is üdvözölt, hiszen éppen ők szorgalmazták a jogbiztonság fenntartását. Az új törvények szerint az Ügyészi Főtanácsnak lehetősége lesz évente egyszer felülvizsgálni az ügyészek kirendelését, és a későbbiekben ez jogi normává válik majd.
A miniszter elmondta, az igazságügyi reform célja a bíróságok függetlensége és az ügyészségek önállósága, de egyben az intézmények zavartalan működése is. Többször kiemelte, hogy a törvény szövegét angol nyelven elküldték az Európai Unió intézményeinek, illetve a Velencei Bizottságnak is.
Cáfolta azt az állítást, miszerint a kormány európai nyomásra lépett volna, a köznyelvben Mrdić-féle törvényekként ismert jogszabályok kapcsán, ezt azzal igazolta, hogy Szerbia maga kérte ki az adott törvények kapcsán a Velencei Bizottság véleményét.
A vita során több törvény is szóba kerül. Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője a legutóbbi kimutatásokra hivatkozva nyomatékosította, hogy Szerbia egyike a legszegényebb országoknak Európában, ahol burjánzik a korrupció. Megállapította, ők nem tudják támogatni a törvények egyikét sem, amelyek között szerepel több hitelszerződés is, ami további 5,7 milliárd euróval adósítja el az országot, az eddigi megterhelő 40 milliárd eurón felül.
Szóba került a fiatalok első ingatlanvásárlását támogató törvény is, mivel a hiteltámogatás összege 900 millió euróra bővül. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra is rámutatott, hogy az első önálló ingatlan megvásárlása rendszerbeli erőfeszítések részét képezi, hiszen amellett hogy gazdasági-szociális intézkedés és kihatással van a népességre, a fiatalokat arra ösztönzi, hogy saját településükön maradjanak.
Elmondta, a pénzügyminisztérium legutóbbi, júniusi adatai szerint erre a programra eddig összesen 11.400 kérvény érkezett be, amiből több mint 7000 szerződés pozitív elbírálásban részesült. Emlékeztetett arra is, hogy a program 2025 márciusában kezdődött el és azóta, ez év márciusáig 5036 kérvényt hagytak jóvá. Mindez arra utal, hogy csak az idén tavasszal több mint 1300 új támogatott szerződés valósult meg.
Elmondta a fiatalok átlagban 80 ezer eurós hitelt fordítanak az új ingatlan megvásárlására, egyharmaduk 40 éves lefizetésre, hogy minél alacsonyabb legyen a havi hiteltörlesztésük.
A VMSZ megítélése szerint ez egy kifejezetten jó program, hiszen megoldást nyújt a fiatalok egyik legnagyobb kihívására, az önálló ingatlan megvásárlására. Fontosnak tartják azonban, hogy minden fiatal egyforma feltételek mellett részesülhessen a támogatásban. A megállapított feltételek szerint a 20 és 35 év közötti fiatalok igényelhetik a támogatást: a foglalkoztatottak, a mezőgazdasági termelők, az önfoglalkoztatók és az önálló művészek is. Azok esetében azonban, akik határozott idejű munkaszerződéssel rendelkeznek, a hitelfelvételhez a családtagoknak vagy egy harmadik személynek kezességet kell vállalnia. Az önrész pedig egy százalék.
Újhelyi elmondta, hogy a jogszabály hatálybalépése után a párt nevében ő maga is jelezte a pénzügyminisztérium felé a hiányosságokat, amelyeket a miniszter el is fogadott. Ezek elsősorban a családtagok szolidáris kezességére vonatkoztak, vagyis arra, hogy a bankok a család szélesebb köréből is elfogadják a kezességvállalást.
Felmerült ugyanakkor egy további hiányosság is, amely a fiatal kérelmező meglévő társtulajdonára vonatkozik, mivel ebben az esetben a fiatalok eleshetnek ettől a hitellehetőségtől. A politikus kiemelte, hogy vannak olyan fiatalok, akik egy másik ingatlanban résztulajdonosok, ám csupán kis arányban, több tulajdonos mellett, ahol a saját tulajdoni hányad használata gyakorlatilag lehetetlen. Éppen ezért a VMSZ úgy értékeli, hogy a résztulajdon értékét pénzben kellene meghatározni, ezzel is több fiatal számára biztosítva a lakhatási problémák megoldását.
Ez alkalommal a VMSZ gazdasági stratégiájára is kitért, amelynek, valamint a magyar kormány pénzügyi támogatásának köszönhetően eddig 1341 család jutott önálló ingatlanhoz. A statisztikai adatok szerint a program hatására a gyermekvállalási kedv is növekedett.
Nyitókép: Beta
