Szerbia jövőre Európa leggyorsabban növekvő gazdasága lehet az IMF előrejelzése szerint. A szerb államfő emlékeztetett arra, hogy az ország az idei első negyedévben a negyedik helyen állt a kontinensen a gazdasági növekedés ütemét tekintve, de a további fejlődés érdekében új forrásokra van szükség.
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök tegnap Belgrádban a 21. Közgazdászok Világkongresszusán kijelentette, hogy Szerbia az idei év első negyedévében Európa negyedik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, és év végére akár a harmadik helyre is előreléphet, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint jövőre az első helyre kerülhet. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy új növekedési forrásokat kell találni, valamint lépést kell tartani az innovatív technológiákkal és a mesterséges intelligenciával annak érdekében, hogy tovább gyorsuljon a szerb gazdaság fejlődése.
– Számos jelentős nemzetközi szaktekintélyt sikerült Belgrádba hívnunk a Közgazdászok Világkongresszusára. Nobel-díjasok is jelen vannak, akik szellemi hozzáállásukkal, gondolkodásmódjukkal és tapasztalatukkal segíthetnek jobban megérteni a világgazdaság jövőjét, és akiktől sokat tanulhatunk – mondta Aleksandar Vučić.
Rámutatott arra, hogy az első negyedévben a gazdasági növekedés ütemét tekintve csak Dánia, Málta és Lengyelország előzte meg Szerbiát.
– Arra számítunk, hogy év végére az első három között leszünk, hiszen az egyik előttünk álló ország mindössze 0,1 százalékponttal előz meg bennünket. Meggyőződésem, hogy az IMF előrejelzéseivel összhangban jövőre Szerbia lesz az első helyen a növekedési ráta alapján. Ez számunkra a legfontosabb – hangsúlyozta a szerb államfő.
Hozzátette, hogy új növekedési forrásokat kell keresni egy olyan időszakban, amikor a világ szinte minden országába kevesebb külföldi beruházás érkezik, mivel az államok egyre inkább saját köreikbe zárkóznak és nemzeti érdekeik biztosítására törekednek.
– Ugyanakkor több olyan tényezőre is figyelnünk kell, amelyeket a beszédemben említettem. Az első az energia, különösen a villamos energia, hiszen a jövőben minden erre fog épülni. A második a víz, mivel arra számítok, hogy 2050-re a vízigény 30–35 százalékkal növekszik majd, és számos ország jelentős problémákkal vagy akár súlyos vízhiánnyal szembesülhet. Erre az időszakra nekünk is fel kell készülnünk – emelte ki.
Hozzátette, hogy a harmadik fontos feladat az innovatív technológiák és a mesterséges intelligencia fejlődésének követése annak érdekében, hogy növelni lehessen a termelékenységet és gyorsítani a gazdasági növekedést.
– A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a világ munkahelyeinek 40 százalékát érinti majd a mesterséges intelligencia. Egyes munkakörök megszűnnek, mások teljesen átalakulnak, ugyanakkor új munkahelyek is létrejönnek. Rendkívül fontos lesz segíteni a munkavállalókat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az új körülményekhez és ne maradjanak le. A gazdasági növekedés és az innováció önmagában nem old meg minden problémát – hangsúlyozta.
Fotó: Beta
Aleksandar Vučić kiemelte, hogy olyan világban élünk, ahol sorra megdőlnek azok a feltételezések, amelyek az elmúlt harminc évben meghatározták a világgazdaság működését, ezért gyors alkalmazkodásra van szükség.
– Az idei kongresszus témája a globális gazdasági valóság, ami rendkívül aktuális kérdés, hiszen olyan korszakban élünk, amikor megdőlnek azok az alapfeltevések, amelyek az elmúlt három évtized világgazdaságát formálták. Évtizedeken át a döntéshozók és a közgazdászok egy viszonylag kiszámítható környezetben működtek, egyre mélyebb integráció, növekvő kereskedelem, csökkenő akadályok és fokozódó kölcsönös függőség jellemezte a világot. Ma a világ egyszerre összekapcsolt és széttagolt, és éppen ez az ellentmondás áll számos kihívás középpontjában. Az, hogy miként tudunk eligazodni ebben a helyzetben, meghatározza majd sikerünket vagy kudarcunkat – mondta Aleksandar Vučić a Sava Központban tartott ünnepélyes megnyitón.
Hozzátette, hogy Európa ma saját gazdaságának, iparának és informatikai szektorának védelmére épít különféle mechanizmusokat, mivel az Egyesült Államok és Kína dominál a modern technológiák és a csúcstechnológiai iparágak területén. Hangsúlyozta, hogy változtatni kell, mert ellenkező esetben a különbség tovább nő Európa, illetve Szerbia és a világ vezető gazdaságai között.
A Nemzetközi Gazdasági Társaság (IEA) legnagyobb gazdaságtudományi rendezvénye, a Közgazdászok Világkongresszusa hétfőn kezdődött meg Belgrádban, és június 26-áig tart. A kongresszuson a világ minden tájáról több mint ezer résztvevő érkezett, köztük Nobel-díjas közgazdászok is. Az idei kongresszus címe: A világ egymással szemben álló víziói: globalizmus vagy nacionalizmus, multilateralizmus vagy bilateralizmus, demokrácia vagy autokrácia. Az ötnapos rendezvény során 12 plenáris ülést és plenáris panelbeszélgetést, valamint több mint 200 párhuzamos szekcióülést szerveznek. A kongresszus egyik központi témája a globalizáció jövője lesz, illetve az a kérdés, hogy ez a folyamat véget ér-e, vagy új formában folytatódik tovább. A következő napokban az eseményen felszólal Siniša Mali első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, valamint Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója is. A résztvevők között lesz három közgazdasági Nobel-díjas is: Jean Tirole, a Toulouse School of Economics professzora, Esther Duflo, a Massachusetts Institute of Technology kutatója, valamint Eric Maskin, a Harvard University professzora.
Nyitókép: Beta
