Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke a Szabadkai Magyar Rádió vendégeként beszélt az újvidéki mezőgazdasági vásár jelentőségéről, a vajdasági magyar gazdák és vállalkozók támogatásáról, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról, valamint a közösségépítés, az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás és a régióközi együttműködések fontosságáról. A beszélgetés során kitért a VMSZ taggyűléssorozatára, a magyarországi kapcsolatok jelentőségére és a fiatalok szülőföldön való boldogulásának kérdésére is.
Az újvidéki mezőgazdasági vásárról szólva kiemelte, hogy a rendezvény a régió egyik legjelentősebb szakmai eseménye, amely nemcsak a mezőgazdasági szereplőknek, hanem Újvidék turizmusának is fontos.
– A régió egyik legjelentősebb szakmai rendezvénye ez, legtömegesebb is. Nem volt hiány kínálatból, mintegy 40 ország 1200 kiállítója volt jelen. Csehország volt az idei évben a partnerország. Az elmúlt öt-hat évben két ízben is Magyarország volt. A keresleti oldalon sem volt hiány, 120 ezer ember látogatott ki a mezőgazdasági vásár napjai alatt. Ez Újvidéknek turizmus szempontjából is jelentős és fontos – mondta el Juhász Bálint.
A magyar jelenlétről szólva hangsúlyozta, hogy annak ellenére is biztosított volt, hogy Magyarország idén nem partnerországként szerepelt. Kiemelte a Prosperitati Alapítványhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési programok eredményeit, valamint a Rohonczy Gedeon Mentorprogram vajdasági megjelenését.
– Jelen voltak a kiállítók között, a gépgyártók és gépeladók között a Prosperitati Alapítvány gépgyártói, beszállítói kedvezményezettjei is. Most már több éve a fődíjnak a felajánlója a KITE Kft., ami a Prosperitati Alapítvány munkájának, a VMSZ gazdaságfejlesztési programjának köszönhetően jelent meg Szerbiában. Külön öröm, hogy első közös megjelenése volt a Rohonczy Gedeon vajdasági program mentoráltjainak és mentorainak – emelte ki.
A mezőgazdaságot érintő kihívások kapcsán ismertette, hogy az aszály és a vízfelhasználás kérdése központi téma volt a vásáron.
– A környezeti kihívások, az aszály most nagyon fontos téma. Erre a precíziós gazdasággal, illetve a vízfelhasználás racionalizálásával és ésszerű biztosításával lehet védekezni. Erről is szó volt, ez volt az egyik központi téma. Ilyen vonatkozásban fontos az, hogy a tartományi költségvetés több mint 11-11,5 milliárd dinárt biztosít a földhasználat, a víz, az öntözés biztosítására, pályázat formájában pedig több százmillió dinárt fordítunk öntözési rendszerek telepítésére – ismertette.
A mesterséges intelligenciáról szólva hangsúlyozta, hogy az AI már a mindennapok része, ezért a politikusok és döntéshozók felelőssége, hogy etikus kereteket teremtsenek az alkalmazásához. Elmondta, hogy Újvidék az IT-szektor egyik jelentős központja, és a vajdasági AI-stratégia is fontos kapaszkodót jelenthet a közösség számára.
– Az AI sok kérdést felvet, ezzel foglalkozni kell, de azt láthatjuk, hogy minden nappal változik a világ, az AI világa és az AI-nak a világra, a gazdaságra, az oktatásra gyakorolt hatása. Ezért nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk, hogy bekapcsolódjunk és részt vegyünk – hangsúlyozta.
A vajdasági magyar közösség jövőjéről szólva kiemelte, hogy a stratégiai dokumentumok, köztük az AI-stratégia és a gazdaságfejlesztési stratégia 2.0, fontos vezérfonalat jelenthetnek. Hozzátette, hogy a VMSZ feladata továbbra is az, hogy Belgrádban és Budapesten is partnereket keressen és találjon.
Torda 250 éves jubileuma kapcsán Juhász Bálint arról beszélt, hogy a szórványban élő közösségek erejét nemcsak a múlt megőrzése, hanem a jelenben zajló közösségi élet is bizonyítja.
– 1999-ben azt mondták, hogy a 2000-es évekre nem lesznek magyarok Vajdaságban. Voltak ilyen szociológusok, társadalomtudósok. Megvolt ennek a veszélye, a balkáni, illetve az ex-jugoszláv háborúk és a 99-es NATO-bombázás nagy traumát okozott a közösségnek. 2026-ban még mindig itt vagyunk. De ha visszamegyünk 106 évet az időben, akkor azt mondták, hogy száz év múlva már magyar szó ezen a vidéken biztosan nem lesz, és mégis van. Tordán azt láttam, hogy van egy erős összetartó közösség, egy színes programot valósítottak meg a szórakoztató tartalmakon át a település krónikáját összefoglaló könyvnek a bemutatójáig, illetve kiállításig, ami szintén a településről szólt – emelte ki.
A politikai érdekképviselet szerepéről szólva kiemelte, hogy minden döntési szinten jelen kell lenni, ahol a vajdasági magyar közösség számára fontos ügyekről határoznak. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentős infrastrukturális és oktatási fejlesztések valósultak meg.
– Azt gondolom, hogy a politikai érdekképviseletnek az a fő feladata, hogy minden szinten a döntéseknél jelen kell lennie, és a vajdasági magyar közösség prioritásainak a megvalósításán dolgozzon. Legyen az helyi közösségi, önkormányzati szint, tartomány vagy országos, ezeken kell dolgozni. Valóban nagy siker az, hogy több mint 2,2 milliárd dinárnyi infrastrukturális fejlesztésből, kapitális beruházásból 400-450 millió dinárnyi útinfrastruktúra-fejlesztésre tudtunk biztosítani forrást – emelte ki.
A fejlesztésekről szólva részletesen ismertette, hogy Szabadkán, Zentán, Kishegyesen, Magyarkanizsán és más településeken is történtek vagy előkészítés alatt állnak beruházások. Hangsúlyozta, hogy a cél az egyenletes regionális fejlődés, amely nemcsak a tömbmagyarságot, hanem a kisebb közösségeket is érinti.
– Az elmúlt tíz évben mintegy 400 oktatási intézmény tudott megújulni, még több kapott felszerelést. Amióta Ótott Róbert a tartományi oktatási titkár, sikerült jelentősen növelni az iskolák biztonságára, illetve felújítására szánt forrásokat. Ebben is odafigyelünk, hogy ne csak Magyarkanizsán, hanem Horgoson, ne csak Magyarkanizsán, hanem Martonoson is óvoda- és iskolafejlesztés történjen, de ne csak a tömbmagyarságról beszéljünk, hanem Magyarittabén, Szajánban is tudjon iskola felújulni, vagy Topolya községben, Gunarason – hangsúlyozta.
A VMSZ taggyűléssorozatáról szólva ismertette, hogy évente legalább négyszer minden helyi szervezetben megtartják ezeket az összejöveteleket. Mint mondta, a találkozók célja a tagsággal és a választópolgárokkal való folyamatos kapcsolattartás.
– Fontos volt, hogy tudjunk beszélgetni a választások tanulságáról, a jövőről, és nagyon érdekelte az embereket a helyi ügyek, a járdák, az utcák, az ivóvíz, az intézmények sorsa, a helyi vagy kicsit a helyitől tágabb értelemben is fontos rendezvények megszervezése. Ez 137 települést jelent 25 község, körzeti, városi szervezet területén. Ezek jó hangulatú rendezvények, illetve megbeszélések voltak – ismertette Juhász Bálint.
A magyarországi kapcsolatok kapcsán kiemelte, hogy a határon túli magyar közösségek számára alapvető fontosságú a mindenkori magyar kormánnyal való együttműködés. Hangsúlyozta, hogy az oktatási, művelődési, tájékoztatási és gazdaságfejlesztési támogatások kézzelfogható eredményeket hoztak.
– Nagyon fontos, hogy a határon túli magyarság nem lehet ellenzékben Budapesten, együttműködni szükséges és előremutató Magyarország mindenkori kormányával. Így volt ez a 2010-es évet megelőző években, '98-tól 2002-ig is, amikor Fidesz-kormány volt, utána az MSZP-kormányok idején akár Bajnai-nak, akár Gyurcsánynak, akár Medgyessynek hívták a kormányfőt. Így volt ez az elmúlt 16 évben, és azt gondolom, hogy így kell legyen a következő időszakban is. Erre az újonnan megválasztott miniszterelnök első beszédében reflektált, és a határon túli közösség szerzett jogai, támogatás formái megmaradnak. Az, hogy újragondolják, az azt gondolom, hogy természetes. Egyrészt meg is kell, hogy ismerkedjenek vele, másrészről minden kormánynak megvannak a saját prioritásai. Számunkra fontos az, hogy az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás területén kiépített intézményhálózat, a gazdaságfejlesztés lehetőségrendszere, az ösztöndíjak, Európa Kollégium, ezek a jövőben is tudjanak működni, mert ezek szolgálják a vajdasági magyar közösségek, és kézzelfogható eredményei vannak – hangsúlyozta Juhász Bálint.
A fiatalok helyben maradásáról szólva Juhász Bálint kiemelte, hogy a szülőföldön való boldogulásnak három alapfeltétele van.
– Én fanatikusan vallom, hogy a szülőföldön való boldogulásnak van három alappillére, magyarként való boldogulásnak. Az identitásunk, nyilván annak a megőrzése elengedhetetlen, hogyha magyarként szeretnénk boldogulni. Ezt otthonról hozzuk, óvodában, iskolában, középiskolában is tápláljuk. A megszerezhető piacképes tudás és hasznosítható diploma elengedhetetlen a második pillérként, és az anyanyelv mellett a szerb nyelvnek a magabiztos ismerete, a magyar és a szerb szaknyelvnek az elsajátítása abszolút elengedhetetlen – hangsúlyozta.
A beszélgetés végén a régióközi európai együttműködésekről is szó esett. Juhász Bálint elmondta, hogy Vajdaság több mint tíz európai régióval ápol szoros kapcsolatot, és aktív szerepet vállal nemzetközi szervezetekben is.
– Több mint tíz európai régióval van szoros együttműködése a Vajdaság Autonóm Tartománynak. Folyamatosak a látogatások, jönnek bennünket megnézni, egyeztetni. Tagja vagyunk az Európai Régiók Szövetségének, ennek közgyűlése Temesváron lesz, részt veszünk, ez 150 európai régiót jelent. Ez egy jelentős összefogás, és az alulról építkezés európai elvének a hordozója. Vajdaság egy európai régió, ezer szállal kötődik Európához. Én ebben hiszek, és mint a képviselőház elnöke, ebben mindig partner leszek – fogalmazott Juhász Bálint.
