Megkezdődött a tavaszi ülésszak a köztársasági képviselőházban, ám az első ülést, amelynek egyedüli napirendje a kormánnyal szembeni bizalmatlanság megvitatása volt, végül meg sem tartották.
Ana Brnabić kedden hívta össze szerda 11 órára a parlamenti ülést, mert 62 ellenzéki képviselő még februárban kezdeményezte a kormánnyal szembeni bizalom megvonására vonatkozó indítvány napirendre tűzését. Ahogy az minden ülésszak kezdetén szokott lenni, ezúttal is felcsendült a himnusz. Ez alatt az idő alatt a hatalmi pártok képviselői is bent voltak az ülésteremben, de ezt követően azonnal kivonultak a teremből, így az ülés megtartásához szükséges minimális résztvevői létszám hiányában – hiszen csupán 47 képviselő maradt a teremben a szükséges 126-ból – a házelnök egyórás szünetet rendelt el. A képviselők azonban egy órával később sem voltak hajlandóak visszamenni a terembe. Csupán az ellenzékiek közül tartózkodtak bent 32-en. Marina Raguš, a képviselőház alelnöke ma 10 órára halasztotta az ülés folytatását.
Annak kapcsán, hogy az ellenzéki képviselők még februárban benyújtott kezdeményezését csak most, április közepén tűzték napirendre, a médiában számos felvetés merült fel. A munkarendi szabályzat szerint az ellenzék kezdeményezését az első következő ülésen napirendre kellett volna tűzni, és a tavaszi ülésszaknak is még március elején meg kellett volna kezdődnie. Az ülést feltehetően a március végén 10 önkormányzatban megtartott helyhatósági választás miatt nem hívták össze. Olyan feltételezések is szárnyra kaptak, hogy a kormánnyal szembeni bizalomról azért tartottak volna épp most vitát, mert ezt követően hat hónapig nem lehet újra ebben a témában ülést összehívni. A média azzal is foglalkozott, hogy ezzel a parlamenti üléssel szerették volna elvonni a figyelmet Nikola Selaković kulturális miniszter esetéről, akit a bíróság tegnap hallgatott ki a Vezérkar belgrádi épületkomplexumát érintő ügy kapcsán, amelyben ő is vádlottként szerepel.
Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője, miután a hatalmi pártok képviselői kivonultak a tanácsteremből, a parlament előcsarnokában újságíróknak kijelentette, hogy a többségi párt hajlandó a kormánnyal szembeni bizalmatlanságról szóló vitához kvórumot biztosítani, erről már korábban megállapodtak az ellenzékkel, ám azt nem taglalta, hogy erre miért nem került sor tegnap. Elmondta ugyanakkor, hogy az ülést mindenképpen folytatják, amint véget ér a mára összehívott második ülés.
A parlamenti képviselők ugyanis ma kezdik meg a tavaszi ülésszak második ülését, amelynek 40 napirendi pontja között szerepel a fogyasztóvédelmi törvény, a kereskedelmi, az áruszállítási törvény, a vámtörvény, a kohéziós politikával foglalkozó jogszabály, az emberekereskedelem-ellenes törvény. Több államközi megállapodásról is vitát folytatnak, köztük a belgrádi metró projektumának első fázisát felölelő megállapodásról is, amelyet a kormány Franciaországgal kötött meg.
Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom (Narodni pokret Srbije) elnöke, parlamenti képviselő a kormánnyal szembeni bizalmatlanságra vonatkozó javaslatot beterjesztő képviselők nevében a parlament előcsarnokában adott nyilatkozatában kiemelte, Ana Brnabić színjátékának célja, hogy megkerülje a kormánnyal szembeni bizalmatlanság megvitatását. Napirendre tűzte ugyan, de nem adták meg hozzá a kvórumot, a második ülésen pedig már más napirendek szerint folyik majd a munka. Sérelmezte, hogy sürgős eljárásban hívja össze az ülést a házelnök, azzal a magyarázattal, hogy az Európai Unió elvárja a jogszabályok összehangolását, a kormánnyal szembeni bizalmatlanságról szóló vita pedig beláthatatlan időre elhúzódhat. Leszögezte, a házelnök és pártja fél attól, hogy a polgárok tudomást szereznek arról, hogy az ellenzék mit ró fel a kormány tagjainak, és hogy Đuro Macut kormányfőnek számot kell adnia az elmúlt egy évről. Elmondta azt is, hogy Ana Brnabić ígéretet tett arra, hogy folytatódik a berekesztett ülés, de csak a prioritást élvező ülést követően. Aleksić azzal vádolta meg a hatalmi pártot, hogy folytatja az állami intézmények bitorlását és a jogszabályokkal való visszaélést.
