A gondozó szülőkkel foglalkozó törvénytervezet elfogadása után azok a szülők, akik gondozói státuszt kapnak, biztosak lehetnek abban, hogy 65. életévük után nyugdíjjogosultságot szereznek – jelentette be Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszter. Kiemelte, hogy a gondozó szülők a szolgálati évek beszámítása mellett havi járandóságot is kapnak, 65 ezer dinár összegben, valamint egészségbiztosításra is jogosultak lesznek. Szavai szerint a törvény hatályba lépését követően a szülők nem veszítenek el egyetlen korábban megszerzett jogot sem: továbbra is jogosultak maradnak személyi kíséretre, és gyermekeiket intézményes nappali foglalkozásokra is vihetik.
Đurđević Stamenkovski a K1 televízió vendégeként arról a törvénytervezetről beszélt, amelyet a héten fogadott el a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális ügyekkel megbízott minisztérium munkacsoportja. Kiemelte, hogy ez a kérdés már 2013 óta napirenden van, de most először dolgoznak azon, hogy a törvény minél rövidebb időn belül meg is valósuljon, illetve hogy a rendszer hivatalosan is elismerje a gondozó szülők státuszát.
Elmondta, hogy a gondozói státuszt elsősorban azok a szülők kaphatják meg, akik már jelenleg is emelt összegű ápolási támogatásban részesülnek. Mint kifejtette, erre a támogatásra azok a szülők jogosultak, akik súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek, illetve akiknek gyermekei állandó felügyeletre és támogatásra szorulnak.
– Nem szerettük volna, hogy az egyik megszerzett jog kizárja a másikat. Azok a szülők tehát, akik eddig is emelt összegű ápolási támogatást kaptak – amely jelenleg 41 ezer dinár (az összeget évente kétszer, az infláció mértékének megfelelően módosítják) –, ezt a jövőben is megkapják. Így az érintett családok havi bevétele elérheti a nettó 100 ezer dinárt – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a 65 ezer dináros juttatást is összehangolják majd a fogyasztói árindexszel.
A miniszter arról is beszélt, hogy gondoltak azokra a szülőkre is, akik munkaviszonyban állnak. Ebben az esetben a foglalkoztatással járó adókat és járulékokat a munkáltató fizetheti, ugyanakkor különbséget kell tenni a gondozó szülők között, hiszen ilyenkor a szülő nem kényszerül arra, hogy a nap 24 órájában a gyermek gondozását lássa el.
– Ezzel a törvénnyel mindenekelőtt azoknak a szülőknek szeretnénk segíteni, akik nem tudnak munkát vállalni, mert gyermekük gondozása teljes mértékben leköti őket. A gyermek 18. életévéig a szülők szerzett jogokkal rendelkeznek, ezt követően pedig egy bizottság dönt arról, hogy a gyermeknek továbbra is szüksége van-e gondozásra. A legtöbb esetben igen, de vannak kivételek is: az orvosi bizottság állapítja meg, hogy a gyermek munkaképes-e – mondta Đurđević Stamenkovski.
Arra a kérdésre, hogy az új törvényt mennyire sikerült összehangolni a szociális védelmi törvénnyel, elmondta: egyes politikai pártok azt javasolták, hogy Szerbia a horvát modellt vegye át. Ez azonban korlátozza a gyermekek nappali foglalkozásait, vagyis azok a gondozó szülők, akik ezt a státuszt választják, csak korlátozottan vehetnék igénybe az intézményes nappali foglalkozásokat.
– Mi ezt nem szeretnénk, mert ez a gyermekek kárára válna. Célunk, hogy a gyermekek inkluzív környezetben fejlődjenek, új készségeket sajátítsanak el, és különböző műhelymunkákban vegyenek részt – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: senki sem várja el, hogy a szülő a nap 24 órájában a gyermekkel legyen összezárva, hiszen ez sem a gyermeknek, sem a szülőnek nem kedvez. Az intézményes nappali foglalkozások lehetőséget adnak arra is, hogy a szülők saját magukra is fordítsanak időt, és elkerüljék a kiégést.
– Nem akarunk ezekből az emberekből szociális eseteket csinálni, mert nem azok. Egyszerűen olyan élethelyzetbe kerültek, amely más jellegű szabályok szerinti életvitelt követel meg – mondta Đurđević Stamenkovski.
