Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoring jelentéstevőinek szerbiai látogatása kapcsán a hatalmi pártok és az ellenzék is különböző elvárásokat fogalmazott meg, de az alapvető cél az, hogy Szerbia, amely 2003 óta tagja az Európa Tanácsnak, a szomszéd országokhoz hasonlóan a monitoring fázisból a posztmonitoring fázisba kerülhessen.
Kovács Elvirától, a köztársasági képviselőház alelnökétől, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjétől megtudtuk, hogy 14 éve nem készült országjelentés. Ennek oka, hogy az elmúlt időszakban Szerbiában gyakran voltak előrehozott választások, és a különböző szabályok is korlátozták a folyamatot. A felelősség mindkét felet érinti – mondta.
Kovács Elvira kiemelte, az országjelentés két jelentéstevő feladata. Pozitívan értékelte, hogy hétfőn és kedden mindkét jelentéstevő Belgrádban járt, egy svéd a Patrióta konzervatív csoportosulásból és egy török a szociáldemokraták közül. Mint rámutatott, két különböző politikai frakcióhoz, csoportosuláshoz tartozó jelentéstevőre van szükség, hogy objektív jelentés készülhessen.
Részletezve, miért maradt Szerbia le ebben a folyamatban a nyugat-balkáni államokhoz képest, Kovács Elvira elmondta, hogy a VMSZ politikusa szerint Szerbia teljesítette a vállalt kötelezettségeit. Tavaly több vita is zajlott Szerbiáról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a tüntetések, a Nyugat-Balkán és az európai integráció témakörében, ám jelentés nélkül. Legutóbb 2012-ben készült országjelentés, azóta nem volt elfogadható dokumentum. Hangsúlyozta, hogy Észak-Macedónia már a posztmonitoring fázisban van, Montenegró is hamarosan abba lép, miközben Szerbia sincs szerinte sokkal rosszabb helyzetben.
A hét elején a monitoring jelentéstevők az egyeztetést a köztársasági képviselőház elnökével, Ana Brnabićtyal kezdték, miután beszélgettek a civil szféra képviselőivel, illetve tárgyalóasztalhoz ültek a többséget és az ellenzéket alkotó parlamenti frakciókkal. A látogatás második napján ellátogattak az igazságügyi, valamint a belügyminisztériumba is, és egyeztettek az ombudsmannal és az esélyegyenlőségi biztossal.
A Monitoring Bizottság ülései zárt körűek, de mint megtudtuk, a jelentéstevőket egyebek között a nemrégiben elfogadott igazságügyi törvénycsomag és a médiaszabadság érdekelte, azon belül is a Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácsa tagjainak megválasztása. A házelnök kiemelte, hogy az igazságügyi törvénycsomag kapcsán rámutattak: az Európa Tanács egyik legfontosabb testülete, a Velencei Bizottság utólagos véleményezésére várnak. Ha a vélemény negatív lesz, vagy különböző javaslatokat tartalmaz, a parlament készen áll arra, hogy módosítsa a törvénycsomagot. Megtudtuk ugyanakkor, hogy szó esett arról is, hogy az ODIHR ajánlásaival összhangban egy választási törvénycsomag-módosítás is készül, amely hamarosan parlamenti eljárásban kerül.
Kérdésünkre válaszolva, hogy a látogatás után milyen jelentésre számít, elmondta: elvárásai szerint a szöveg elkészül, ha nem is a Monitoring Bizottság áprilisi ülésszakára, de legkésőbb a májusira. Ha ott elfogadják, az ET Parlamenti Közgyűlése júniusi plenáris ülésén már napirendre tűzheti, amely után ajánlásokat fogalmaznak meg Szerbia irányában. Az Európa Tanács a következő egy évben ezek teljesítését is figyelemmel követi.
– Reális esély van arra, hogy egy év múlva Szerbia végre kikerüljön a monitoring fázisból, amelyben benne van több mint 20 éve, és az úgynevezett következő fázisba, a posztmonitoringba kerüljön – mutatott rá.
– Az Európa Tanács és az Európai Unió tagállamai közötti együttműködés erősítésére törekednek az elmúlt években – mutatott rá, majd kiemelte: miután gyakran felmerül, hogy az egész nyugat-balkáni régiót integrálni kellene az Európai Unióba, reményét fejezte ki, hogy az objektív jelentés segíteni fog a Szerbiával szemben kritikus országok véleményének megváltoztatásában.
Nyitókép: Kovács Elvira kiemelte, az országjelentés két jelentéstevő feladata (Fotó: Kovács Elvira/Facebook)
