Háromnapos munkabeszüntetéssel hívja fel a figyelmet a nemrégiben érvényesített igazságügyi törvénycsomag hiányosságaira a Szerbiai Ügyvédi Kamara. Ugyanezen ügyben február 10-én már tartottak egy egynapos figyelmeztető munkaszüneti napot a kamara tagjai, akik ezúttal február 23-tól 25-ig hirdettek munkabeszüntetést azzal a követeléssel, hogy helyezzék hatályon kívül a köznyelven Mrdić-féle törvénycsomagként elterjedt rendelkezések érvényesítését.
Az ügyvédi kamara tartalmi és eljárási szempontból is kifogásolja a törvénycsomag meghozatalát – magyarázta felkeresésünkre Losoncz Dávid temerini ügyvéd.
– Tartalmi szempontból a kamara szerint emberi jogot sért az, hogy a törvénycsomag részletei által a gyakorlatban sérül a bírók, a bíróságok, az ügyészek és az ügyészségek függetlensége. Az eljárás lefolytatását illetően pedig kifogásolja, hogy a törvényeket sürgősségi eljárásban hozták meg, szakmai szervezetek és intézmények megkeresése nélkül, illetve közvitát sem hirdettek meg. Közben olyan rendszerszintű törvénycsomagról van szó, ami alapvetően befolyásolja az ügyészségek és a bíróságok működését. A kamara ezen álláspontját megerősítette az Európai Bizottság is: két egybecsengő álláspont született egymástól függetlenül. Az Európai Unió is felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a törvénycsomagot átláthatatlan, sürgős eljárásban alkották meg és hagyták jóvá – mutatott rá Losoncz Dávid temerini ügyvéd.
Az igazságügyi törvénycsomagot egyébként január 28-án hagyta jóvá a szerb képviselőház. A szóban forgó törvénymódosításokat és -kiegészítéseket Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt képviselője javasolta a parlamentnek: a változások többek között érintették a bíróságok és ügyészségek székhelyét és hatáskörüket, valamint a bíróságok és ügyészségek működését szabályozó rendeleteket is. A javaslatot előterjesztő képviselő a döntéshozatal napján kiemelte: az újításokkal hatékonyabb lesz az igazságügy. „Ez az első lépés afelé, hogy az eltulajdonított igazságügyet visszaadják az államnak és a népnek” – mondta a javaslat beterjesztésekor a Haladó Párt képviselője. Az azóta Mrdić-féle törvénycsomagként is emlegetett újítás azonban több kétséget is felvetett. A legtöbb kérdés arra a rendelkezésre vonatkozott, amely Belgrádban az eddig létező három alapfokú bíróság mellett előriányozza egy negyedik alapfokú bíróság létrehozását is.
– Ezt az EXPO 2027 világkiállítás várható hatásainak kezelésével magyarázták a törvényjavaslat megalkotói. Ugyanis az indoklás szerint a világkiállítás idején jelentősen növekszik majd az ügyszám a fővárosban, és a negyedik alapfokú bíróság létrehozásával a harmadik alapfokú bíróságot szeretnék tehermentesíteni. Ezzel szemben van olyan érv is, mi szerint teljesen alaptalan indokolásról van szó: ha ugyanis az EXPO az ok, akkor elsősorban gazdasági ügyekről beszélünk, amelyekben kizárólag a gazdasági bíróság illetékes, így a negyedik alapfokú bíróság létrehozását nem indokolja a világkiállítás, ugyanakkor egy új bíróságnak a kialakítása, az azt követő ügyészséggel együtt, a folyó ügyek szempontjából és szervezetileg is visszalépést jelenthet – világított rá a vitatott rendelkezések egyikére az ügyvéd.
Losoncz Dávid kérdésünkre arra is kitért, hogy az ügyfelek számára mit jelent a háromnapos munkabeszüntetés.
– Csütörtökig nem képviselünk ügyfelet a bíróságokon. Ugyanez vonatkozik a közjegyzők és a végrehajtók előtti eljárásokra is. Beadványt sem adunk be, azaz kizárólag azokat az eljárásokat intézzük, amelyekre jogvesztő határidő vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy csak akkor teljesítjük a jogérvényesítést, ha ezt később az érvényes jogszabályok értelmében már nem tehetjük meg. Például ha egy ügyben 15 napon belül lehet fellebbezni, és ennek határideje a napokban jár le, akkor ez ügyben eljárunk, mivel az ügyfelek érdekét sértenénk, ha ezt nem tennénk meg. A bírósági eljárások tekintetében viszont azok az ügyek képeznek kivételt, amelyekben kiskorúak az elkövetők vagy a károsultak, de a családon belüli erőszakhoz kapcsolódó ügyekben, az ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó ügyekben is eljárhatunk, valamint azokban az ügyekben, ahol a gyanúsított nem szabadlábról védekezik. Ezekben az ügyekben a munkabeszüntetéstől függetlenül az érvényben levő rendelkezések szerint járunk el. A kamara döntésével összhangban úgy véljük, hogy az ilyen ügyekben a súlyosságukra való tekintettel alapvető emberi jog védelmet adni és kapni – mutatott rá arra az ügyvédi magatartásra Losoncz Dávid, amit a kamara a munkabeszüntetés ideje alatt is megkövetel a tagjaitól. n TDL
|
Szerbiába érkezik a Velencei Bizottság Az igazságügyi törvénycsomagról a közeljövőben álláspontot foglal a Velencei Bizottság is, amely nemsokára Szerbiába érkezik annak érdekében, hogy megvitassák a szerb képviselőház által jóváhagyott törvénymódosításokat és -kiegészítéseket – jelentette be Ana Brnabić, a képviselőház elnöke. – Hiszek az ügyészségek önállóságában, függetlenségében, mert hiszem azt is, hogy amikor már nem leszek hivatalban, akkor ez a rendszer véd majd engem is – mondta Brnabić, aki szerint az állam nem szökik a kritikák elől, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt évtizedben mennyit fejlesztették az igazságügyben az önállóságot és a függetlenséget annak érdekében, hogy a társadalomban növeljék az egyetértést. Példaként az alkotmánymódosítást hozta fel, amelyben – szavai szerint – az Európai Unió illetékes szervei és a hazai igazságügyi szakemberek is részt vettek. Kitért az igazságügyi törvénycsomag meghozatalának eljárására is: elmondta, hogy meg kellett volna hirdetniük a közvitát, szakmai találkozókat kellett volna szervezniük, és egyeztetniük kellett volna a megoldásokat. „Sajnálom, hogy ez nem történt meg, és ha felelőst kell keresni, akkor mindezért vállalom a felelősséget” – mondta a képviselőház elnöke. |
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay.com
