Országszerte megkezdődött a 2015 előtt, engedély nélkül felépített objektumoknak a bejegyeztetése és azok tulajdonjogának rendezése. Az ingatlanok bejegyzésének különleges feltételeiről szóló törvény módosítása értelmében az érintetteknek 60 napos határidő áll rendelkezésre, vagyis a kérvények benyújtását a polgárok 2026. február 5-ig tehetik meg a hétfőn megnyitott www.svojnasvome.gov.rs platformon. A kérvények a digitális felület mellett a közigazgatási hivatalokban is, valamint a postafiókokban is benyújthatók.
Az engedély nélkül felépült ingatlanok bejegyeztetésére meghozott jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a polgárok végre rendezzék ügyeiket, bejegyeztessék magukat azon épületek tulajdonosaiként, amelyekben élnek vagy dolgoznak. Mindenkinek a sajátja (Svoj na svome) elnevezésű digitális platform hétfőn 4 órától vált elérhetővé, amelyen az érintett polgárok minden információt, adatlapot megtalálhatnak, sőt videós útmutató is segíti az érintetteket, lépésről lépésre bemutatja az elektronikus bejegyeztetés folyamatát.
A digitális platformot a Tervezési és Urbanisztikai Ügynökség (Agencija za prostorno planiranje i urbanizam) rendszerén keresztül hozták létre, itt valósul meg az adatok bevitele a személyi szám (JMBG) és a személyi igazolvány, illetve az eUprava portál segítségével. Azok, akik nem rendelkeznek digitális ügyfélfiókkal az eUprava felületen, vagy technikai tudásuk hiányos, az önkormányzatok ügyfélszolgálatain is benyújthatják az ingatlanok bejegyeztetésére a kérvényüket, ahogy a Szerbiai Posta kirendeltségeiben is intézhetik ezeket az ügyeket, ugyanis a posta összesen 547 postafiókot jelölt meg a kérvények átadására. Ebben az esetben a bejelentések szerint a szolgálat munkatársai segítik a kérelmezőket, kitöltik helyettük a szükséges űrlapokat.
A bejelentéshez a polgároknak, mint már említettük, szükségük lesz az érvényes személyazonosító okmányra (személyi igazolványra vagy útlevélre), a tulajdonszerzést igazoló iratra (pl. adásvételi szerződés, bírósági határozat, társasházi szerződés), továbbá a kataszteri hivatal kivonatára, ami elérhető a Geosrbija portálon, és fel kell tüntetni az objektum adatait is (milyen jellegű és méretű épületről van szó, illetve hány szintes). Mindezek mellett nyilatkozatot is kell tennük a kérelmezőknek, mégpedig arról, hogy teljes anyagi és büntetőjogi felelősségük mellett valós adatokat adtak meg az adott ingatlanról.
Ezt követően a kérelmekben szereplő adatokat a Tervezési és Urbanisztikai Ügynökség összehasonlítja a nyilvántartásban található adatokkal, és ha az ellenőrzési eljárás során minden rendben volt, továbbítja az ügyet a Köztársasági Földtani Intézethez (Republički geodetski zavod – RGZ), amely soron kívül bejegyzi a tulajdonjogot.
Megtörténhet, hogy az ellenőrzési eljárás során negatív válasz születik, ekkor az ügynökség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti erről a döntésről a kérelmezőt, illetve az építési felügyelőséget is.
Azoknak az objektumoknak az esetében, amelyek más tulajdonában lévő telken épültek, az ügynökség fel fogja szólítani a bejegyeztetés kérvényezőjét, hogy a tulajdonjogi kérdéseket rendezze az adott telek tulajdonosával.
Nem lehet bejegyeztetni azokat az objektumokat, amelyek olyan területen épültek, amelyet közhasznú rendeltetésre szántak, ahogy a védettség alatt álló területen lévőket sem. Ezeket az objektumokat lebontják, vagy az állam tulajdonába kerülnek.
Az ideiglenes objektumokat, vagyis a mobilis házakat, konténergarázsokat, csarnokokat bejegyzik ugyan, de tulajdonjog nélkül.
A lakóépületek esetében, ha a beruházó adott, a lakástulajdonos helyett, az előírás szerint a beruházó nyújtja be az épület bejegyeztetésére a kérvényt, és annak költségei is őt terhelik. Ha viszont a beruházó nem ismert, minden lakó, házgondnok, illetve érdekelt benyújthatja a bejegyeztetési kérvényt, azzal, hogy ezt követően minden lakástulajdonos a saját lakása bejegyeztetését intézi, és fizeti az arra kirótt díjakat.
A kommerciális célú objektumok esetében ezeket a bejegyeztetési díjakat az építési telek rendezésének díjához igazítják.
Az ingatlan bejegyeztetésének költsége az objektum nagyságától és annak helyétől függ. Lakás vagy ház esetén nagyvárosban 100 és 1000 euró között alakul. A 100 ezer főnél több lakost számláló kisebb városokban ez az összeg 100 és 500 euró között mozog majd, az 50 és 100 ezer főt számláló településeken pedig 100 és 300 euró körül alakul. Az 50 ezernél kisebb fős településeken a bejegyeztetés díja 100 euró lesz. A törvény felmenti ezek alól a kiadások alól a szociális segélyek felhasználóit, a rokkantsággal élőket, a harcos veteránokat, az egyedülálló szülőket és a három- vagy többgyermekes családokat.
A raktárak, gazdasági vagy segédépületek, illetve gyártóüzemek esetében az 500 négyzetméternél kisebb épületre nem számolnak fel díjat, az annál nagyobb objektum esetében pedig 10 eurót számolnak fel minden 500 négyzetméter feletti négyzetméterre.
Ezeket a díjakat nem kell előre kifizetni, azokról a Tervezési és Urbanisztikai Ügynökség értesíti a kérelmezőt elektronikus úton, e-mailben vagy telefonon, esetleg postai címen. A kifizetés dinárösszegben valósul meg.
Mint arról a napokban Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter beszámolt, a jelentkezés 60 napig tart, amelyet további 30 napos kifogásolási időszak követ, az eljárás érdemi része pedig márciusban indul. Az adott törvény célja, hogy azok az objektumok, amelyek legalizációjára mindezen évek során nem került sor, nyilvántartásba kerüljenek, bejegyeztessék azokat a kataszterben, és a polgárok szabadon rendelkezhessenek velük, amennyiben akarják, eladhassák vagy örökölhessék, esetleg jelzálog alá tegyék, illetve engedélyt kaphassanak a rácsatlakozásra a közművekre.
Ez az eljárás azokat az objektumokat érinti, amelyek a korábban (még 2015-ben) készített szatelitfelvételek alapján láthatók, vagyis az új, engedély nélküli épületekkel szemben az állam zéró toleranciát gyakorol. Minden engedély nélkül, vagy a munkálatok elvégzésére kiadott végzés nélküli objektum automatikusan az állam tulajdonába kerül.
A jelenlegi adatok alapján Szerbiában csaknem 4,8 millió illegális épület van.
