Az ingatlanok bejegyeztetésének feltételeivel foglalkozó törvény alapján négy regionális központ alakul majd: Újvidéken, Belgrádban, Nišben és Kragujevacon, ahol összesen 330, külön szakképzésben részesült alkalmazott kezeli majd azt a digitális platformot, amelyen a még be nem jegyzett objektumokat vezetik be – közölte tegnap Aleksandra Sofronijević építési miniszter a köztársasági képviselőház ülésén, amelyen a képviselők egyebek mellett az adott törvénymódosításról folytatnak vitát. A miniszter bejelentése szerint már a jövő héten tárgyalásokat tervez a polgármesterekkel és községi elnökökkel ezeknek a központoknak a létrehozásáról.
A parlament még kedden elkezdte az őszi ülésszak első rendes ülésének keretében 8 törvény általános vitáját, amelyek között szerepel mindenekelőtt az ingatlanok bejegyeztetésének feltételeiről szóló törvény módosítása, ahogy a végrehajtásról szóló törvény is. Ez a két törvény váltotta ki a legtöbb vitát a képviselők körében, ugyanis amíg az ellenzéki képviselők a kételyeiket fejezték ki annak kapcsán, hogy mit üzen az állam a polgároknak: szerintük azt, hogy jobban járnak azok, akik nem tartják tiszteletben a törvényeket. Az ellenzéki képviselők arra is rámutattak, hogy az új jogszabályokkal nem az évtizedes problémára keres az állam megoldást, hanem a hatalmi párt holdudvarába tartozó vállalkozók illegális objektumait szeretné legális keretek közé helyezni. Szavaik szerint az elmúlt 13 évben a különböző próbálkozások ellenére, megnőtt az illegális építkezések száma. Felmerült a védelem alatt álló területeken, valamint közterületen épült objektumok bejegyeztetésének lehetősége is, illetve kérdést tettek fel annak kapcsán is a miniszternek, hogy a parlament előtt felállított sátortábort is be lehet-e majd jegyeztetni.
A hatalmi pártok képviselői válaszolva az ellenzéki képviselőknek rámutattak arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági segédépület nincs bejegyeztetve, illetve vannak olyan családi házak, amelyek évtizedekkel ezelőtt épültek, de nem kerültek nyilvántartásba. Rámutattak, több objektum nem illegális, csak nincs bejegyezve. Vannak olyan kategóriák, amelyeket nem terhelnek majd költségekkel, így meghatározott feltételek szerint a mezőgazdasági segédépületek bejegyzése esetében is kedvezményeket láttak elő.
A hatalmi pártok és az ellenzéki képviselők közötti vita az egyik pillanatban kampányhangulatba csapott át. A képviselők felszólalásukban azt próbálták mérlegre tenni, ki rendelkezik nagyobb támogatottsággal. Amíg az ellenzék a Szerb Haladó Párt népszerűségének csökkenését magyarázta, addig a haladó párti képviselők azt hangsúlyozták, hogy az ellenzéknek nincs hitele, az egyetemi hallgatók és a blokádban részt vevő polgárok az ellenzéket is le szeretnék váltani.
Sofronijević miniszter elmondta, a visszaéléseket kerülik el azzal, hogy a létesítmények bejegyzése egy digitális platformon, DMS-en zajlik majd, amelyet négy regionális központban kezelnek. Kiemelte, a Területrendezési Ügynökség csupán 58 alkalmazottal működik. A 2015-ben meghozott legalizációs törvény 1056 személy foglalkoztatását teszi lehetővé a legalizációs folyamatok lebonyolítására. Az új jogszabály hatályba lépésével ezeket a foglalkoztatottakat irányítják majd át munkakörökre. A miniszter ezzel próbált magyarázatot adni arra, hogy nem lesz szükség újabb munkaerő foglalkoztatására a közszférában.
Az általános vita befejezése után a képviselők megkezdték a törvények egyenkénti megvitatását. Csak az ingatlan nyilvántartásába és a tulajdonjogának bevezetésének feltételeivel foglalkozó törvénymódosításra a parlamenti képviselők 103 módosítási indítványt nyújtottak be.
A végrehajtással foglalkozó törvényre a képviselőktől 18 módosítási indítvány érkezett, amelyből 17-et a parlament jogalkotási bizottsága elvetett.
Ebben a blokkban vitát folytattak még egyebek között a vetőmagokról és ültetés anyagról szóló törvényről, valamint a bírósági díjak növekedéséről is, ahogy az EXPO 2027 specializált kiállítással foglalkozó törvényről is.
Nyitókép: Beta
