Dragan J. Vučićević, a hatalomközeli Informer napilap tulajdonosa és főszerkesztője úgy tudja, hogy „Aleksandar Vučić köztársasági elnök az államiság napja után aktualizálja a személyéről tartandó véleménynyilvánító népszavazást” – írja a Danas. Amióta néhány nappal ezelőtt Vučić, majd Ana Brnabić, a képviselőház elnöke kilátásba helyezte a referendumot, amelyen a polgároknak arra a kérdésre kellene választ adniuk, hogy támogatják-e a köztársasági elnök felmentését eredményezhető eljárás elindítását, több jogász és elemző is véleményezte az ezzel kapcsolatos alkotmányos és törvényes lehetőségeket. Egyesek szerint egy ilyen referendum alkotmányellenes lenne, mások szerint nem, de mindenképpen rendhagyó.
Az Otvoreni Parlament szervezet közösségi oldalán érvelt az esetleges referendum alkotmány- és törvényellenessége mellett: „A köztársasági elnök felmentésének az eljárása a parlament igazságügyi szerepének a részét képezi, igazságügyi jogi aktusok viszont nem lehetnek népszavazás tárgyai. A felmentési eljárás elindításáról szóló döntés, az aktus jellegére való tekintettel, szintén nem lehet referendum tárgya.”
A Danas tavaly augusztus 2-án megjelent írásában szintén ezzel a témával foglalkozott. Azokban a napokban Vučić szintén kilátásba helyezte a személyéről szóló véleménynyilvánító népszavazást. Akkor Vladimir Đukanović, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője és ügyvéd kifejtette, népszavazás bármilyen témában kiírható, kivéve azokban az esetekben, amikor az alkotmány ezt egyértelműen tiltja. Ezzel összefüggésben a Danas újságírója megjegyezte, az alkotmány éppen a képviselőház választói és felmentési jogkörének tekintetében veti el a népszavazás lehetőségét. Ennek értelmében a népszavazásra bocsátott kérdés nem tartalmazhatná a megfogalmazást, hogy a polgárok támogatják-e az államfő felmentését – jegyezte meg a szerző. Az alkotmány extenzív értelmezésével népszavazásra lehetne bocsátani a kérdést, hogy a polgárok támogatják-e a felmentési eljárás elindítását – értékelte Luka Glušac, a Belgrádi Egyetem tudományos munkatársa. Rámutatott, manőverezésre lenne szükség, hisz az alkotmány nem irányozza elő a polgárok részvételét a köztársasági elnök felmentésében.
„Az egy konkrét személyről szóló referendumot a jog- és politikaelméletben plebiscite-nek (plebiszcitum) nevezik. Nem örvend jó hírnévnek. A hatalomgyakorlás primitív, manipulatív és elkeseredett módszereként tekintenek rá” – fogalmazott Sofija Mandić okleveles jogász és a CEPRIS (Igazságügyi Kutatások Központja) tagja.

Nyitókép: Printscreen/buducnostsrbijeav