A köztársasági parlament mai ülésén a kultúra területét érintő törvénymódosítás volt napirenden.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, az európai integrációs bizottság elnöke felszólalásában rámutatott, az Európai Unió kiemelt fontosságúnak tartja az országok kulturális örökségének megőrzését. Ennek része többek között a kulturális javak országokból való ki- és bevitelének szabályozása.
– Ennek része például az a lehetőség, mely alapján az EU-tagállamok eljárást indíthatnak, amennyiben valamilyen kulturális tulajdont törvénytelenül visznek ki az országukból – példálózott a VMSZ politikusa. Hozzátette, az eljárást a tulajdon megtalálásától számított három éven belül meg lehet indítani.
– Szerbia az elmúlt időszakban azon az úton jár, amely keretében a kultúráról, a kulturális örökségről szóló törvényt összhangba hozzuk a nemzetközi jogszabályokkal – húzta alá Kovács Elvira.
A VMSZ képviselője szerint a kulturális változatosság és a regionális értékek megőrzése az EU számára is kiemelt cél. – A Szerbiában megtalálható változatos kultúrák, nyelvek, hagyományok és szokások az európai kultúrtörténet részét képezik, ezért is törekedni kell ennek megőrzésére – nyomatékosította Kovács.
Kiss Nándor, a VMSZ képviselője felszólalásában az oktatásügy területéhez kapcsolódó törvénymódosításra helyezte a hangsúlyt.
Rámutatott, hogy az oktatás és nevelés minőségét értékelő intézetnek a törvénymódosítások szerint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó feladatai is bővülnek, ugyanis a nemzeti tanácsokkal együttműködve kell kidolgoznia az érettségi vizsgához szükséges ellenőrzőket és útmutatókat, valamint az előkészítő munkakönyvek kidolgozása és kiadása is a hatáskörébe tartozik majd.
– A módosítások alapján bevezetik az egységes oktatási számot (JOB), ami követni fogja a diák tanulmányait az oktatási rendszer minden szintjén. A JOB mindenki számára egyedülálló jelzés, ami tizenhat karakterből áll. Ez egy nagyon hatékony módja a diák tanulmányai figyelemmel követésének – mondta Kiss Nándor.
Elmondta, hogy a további módosításokhoz tartozik Szerbia himnuszának kötelező lejátszása minden oktatási intézményben a tanítás kezdetén.
– A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk a külföldön szerzett diplomák honosításának kérdését, ami a törvénymódosításnak köszönhetően könnyebbé válik. A Vajdasági Magyar Szövetség már 2014 óta törekszik a probléma megoldására, aminek első fontos lépése az ENIC NARIC Központ megalapítása volt, valamint a Szakképesítési Ügynökség is, aminek köszönhetően nem kell többé hónapokat és éveket várni a honosítási folyamat végéig – magyarázta Kiss Nándor.
A Vajdasági Magyar Szövetség támogatja a kulturális örökségről szóló törvénytervezetet, mert a hatályos törvény 27 évvel ezelőtt lépett életbe, a módosítások ellenére nem jelent egy olyan átfogó jogszabályt, amely a kulturális örökség és a kulturális javak teljes védelmét és megőrzését biztosítja, mutatott rá felszólalásában Úri Emese, a VMSZ képviselője.
Hozzátette, közel harminc év után fontos egy olyan kerettörvény meghozatala, amely alkalmazza az általános szabályokat, illetve egy védelmi intézményhálózat szervez. Úri Emese felszólalásában külön kiemelte a cipót, a Betlehemet, a vajdasági tamburazenekarokat, valamint a bezdáni damaszt, mint kulturális szellemi örökségeket, amelyeket az államnak tisztelnie, művelnie és átörökítenie kell a következő nemzedéknek. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözölte a kulturális örökség megőrzéséről szóló stratégiát, mert – mint Úri elmondta – stratégia és tervek nélkül sem célokat, sem irányelveket nem fogalmazhatunk meg. Kissebségiként mi is hozzájárulunk a kulturális egységhez és értékekhez, hangsúlyozta a képviselő, aki elmondta, Vajdaságban több olyan materiális örökség van, ami hűen tükrözi a nemzeti kisebbség és a többségi nemzet közötti több évtizedes együttműködést. Példaként említette a többi között a zombori Városházát, valamint a Péterváradi várat, ami – szerinte – mára Újvidék, Vajdaság, és egész Szerbia szimbóluma.
