A Gyulai Várfürdő egyik legkülönlegesebb része, a történelmi Lovarda több mint fél évig tartó, több mint félmilliárd forintos felújítás után újult meg. Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója szerint a beruházással nem egyszerűen egy korszerű termálrészleget hoztak létre: az volt a céljuk, hogy az épület történelmi múltja, Gyula városának hangulata és a fürdő gyógyászati szerepe egyszerre jelenjen meg az új térben.
A Lovarda története jóval régebbre nyúlik vissza a gyulai fürdő kialakulásánál. Az 1833-ban épült létesítmény eredetileg az Almásy-kastély valódi lovardájaként működött. Később számos funkciót kapott, volt benne egyebek mellett teniszpálya, tornacsarnok és raktár is. A második világháború után, amikor Gyulán megkezdődtek az első kútfúrások, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a termálvíz komoly lehetőséget jelenthet a város számára.
Kun Miklós felidézte, hogy már a fürdő működésének első időszakában több mint kétszázezer vendég érkezett a mindössze két medencével rendelkező létesítménybe. Ez különösen fontos volt Gyula számára, amely a trianoni határváltozások után elveszítette korábbi kereskedelmi központi szerepének jelentős részét. A fürdőturizmus új kitörési lehetőséget kínált a városnak.
A Lovarda ebben kulcsszerepet kapott. Miután termálmedencéket alakítottak ki benne, a Gyulai Várfürdő négy évszakossá vált: a vendégek már télen is fedett körülmények között fürdőzhettek. Kun Miklós szerint tulajdonképpen innen indult a gyulai fürdő egész éves népszerűsége.
A helyszín különlegességét tovább növeli, hogy az Almásy-kastély, a gyulai vár és a várfürdő szinte egyetlen turisztikai egységet alkot, amelyhez a közelben működő várszínház is szorosan kapcsolódik. A Lovardát az elmúlt évtizedek során többször felújították, ám az ügyvezető szerint ezek a beavatkozások sokszor az adott korszak ízlésvilágát követték, és az épület belső megjelenése egyre kevésbé volt méltó a történelmi környezethez.
Az Almásy-kastély rekonstrukciója után ezért különösen fontossá vált, hogy a hozzá egykor szervesen kapcsolódó Lovarda is hasonló színvonalat képviseljen. A mostani korszerűsítés során ezért nagy hangsúlyt fektettek a minőségi anyagokra, a belsőépítészeti megoldásokra és a termálvízre.
– Csendben ki lehet jelenteni, hogy az ország egyik legszebb fedett termálrészlegévé vált a Lovardánk – közölte Kun Miklós.
Mint mondta, a cél az volt, hogy a térben Gyula városa is visszaköszönjön. A belsőépítészeti koncepció egyik kiindulópontját az jelentette, hogy a folyószabályozások előtt a környék jelentős része vizes, lápos terület volt, ahol egykor csónakkal is közlekedtek az emberek. Ennek emlékét idézi meg a víz hangsúlyos jelenléte, miközben a falakon Gyula emblematikus épületeinek sziluettjei jelennek meg különleges megvilágításban.
Az érdeklődők nemcsak nézhetik ezeket az ábrázolásokat: az egyes épületek mellett elhelyezett QR-kódok segítségével telefonjukon azok történetéről is olvashatnak. Így a termálfürdő egyúttal egyfajta várostörténeti élménnyé is válik.
Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója
A Lovarda egyik új látványossága Kolodko Mihály szobrászművész alkotása. Kun Miklós eredetileg egy Erkel Ferencet ábrázoló miniszobrot szeretett volna készíttetni vele, hiszen a zeneszerző Gyula egyik legismertebb szülötte. A művész azonban a Lovarda bejárása után más ötlettel állt elő: egy, a medencében üldögélő lovat álmodott meg, amely egyszerre utal az épület eredeti rendeltetésére és jelenlegi fürdőfunkciójára.
A különleges szobor végül a Lovardában kapott helyet, és hamar népszerű fotóponttá vált. Az ügyvezető szerint ezzel a várfürdő a Kolodko-alkotásokat felkereső turisták térképére is felkerült.
A látvány ugyanakkor nem írhatja felül a fürdő elsődleges szerepét. Kun Miklós hangsúlyozta: a Lovarda mindenekelőtt gyógyhely. A termálvíz, a növények, a világítás, a minőségi burkolatok és a történelmi környezet együtt teremtenek olyan atmoszférát, amelyben a vendégek valóban pihenhetnek.
Az újranyitás óta az ügyvezető elmondása szerint szinte kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. Apróbb, főként az üzemeltetés során jelentkező problémák természetesen előfordultak, de olyan hibát nem tapasztaltak, amely alapjaiban kérdőjelezné meg a kialakított koncepciót.
A fejlesztések azonban ezzel nem értek véget. A Lovarda folytatásában található egy régi favázas épület, amelynek eredetileg teljes átépítését tervezték, és a kiviteli tervek is elkészültek hozzá. Mivel azonban a beruházáshoz egyelőre nem sikerült finanszírozást találni, rövid távon a meglévő épület rendbetételét tűzték ki célul.
Ősszel megkezdik a hullámmedence felújítását, korszerűsítik a versenyuszoda öltözőrendszerét, és a későbbi tervek között két, mára erősen elavult kültéri vizesblokk megújítása is szerepel.
Kun Miklós hangsúlyozta, hogy a Gyulai Várfürdő fejlesztéseinek jelentős részét saját bevételeiből finanszírozza. A Lovarda rekonstrukciójához részben pályázati támogatást is igénybe vettek, a többi beruházásnál azonban alapvetően a fürdő által megtermelt pénzt forgatják vissza.
Magyarországon több mint kétszáz turisztikai jelentőségű fürdő működik, közülük azonban az ügyvezető szerint csak a legnagyobbak szűk köre képes tartósan nyereségesen gazdálkodni. A Gyulai Várfürdő ezek közé tartozik, különösen egy kedvező nyári szezon után.
A haszon jelentős részét ugyanakkor nem veszik ki a rendszerből: újra és újra fejlesztésekre fordítják. Kun Miklós szerint erre azért is szükség van, mert rendkívül erős a verseny mind Magyarországon, mind a közeli Romániában, ahol szintén jelentős fürdőberuházások valósultak meg az elmúlt években.
A Gyulai Várfürdő ezért azt az utat választotta, hogy folyamatosan korszerűsíti szolgáltatásait, miközben igyekszik megőrizni azt, ami máshol nehezen reprodukálható: a gyógyvíz, a történelmi épített örökség és Gyula sajátos hangulatának egységét. A megújult Lovarda ennek talán az egyik leglátványosabb példája.
