Szerbia jövőjének legfontosabb prioritása a béke megőrzése és a gazdaság fejlesztése – jelentette ki tegnap Aleksandar Vučić szerb államfő a boszniai Szerb Köztársaságban, a Mrkonjić Grad melletti Balkan-tónál. A szerb államférfi háromnapos látogatáson vesz részt Boszniai Szerb Köztársaságban, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció szerbek lakta településein. Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság ma Mrkonjić Gradban emlékezik meg azokról a szerbekről, akik életüket vesztették vagy elmenekülni kényszerültek a horvát hadsereg és rendőrség 1995-ös Oluja (Vihar) hadművelete során.
Vučić hangsúlyozta, hogy a regionális stabilitás megőrzése és az erős gazdasági növekedés jelenti az ország sikerének és fejlődésének egyetlen biztos alapját.
– Így a mi népünk, de a térség valamennyi lakója is sokkal jobban fog élni – írta Aleksandar Vučić az Instagramon.
Az államfő elmondta, hogy szerb köztársasági elnökként első ízben látogat el Janjba, Šipovóba és a szerb többségű Kupres községbe, majd felkeresi édesapja felújított házát is a Bugojno melletti Čipuljić faluban. Hozzátette, hogy korábban egyetlen szerb államfő sem járt ezeken a településeken.
Aleksandar Vučić szerint az elmúlt időszakban sokat gondolkodott azon, melyik a legjobb út Szerbia számára, és arra a következtetésre jutott, hogy a szerb gazdaság fejlődése a legfontosabb cél.
– Dolgoznunk és küzdenünk kell, számunkra pedig a béke és a stabilitás a legfontosabb. Ma egyetlen nemzetnek sem fontosabb a béke és a stabilitás, mint a szerbeknek. Ezért arra kell összpontosítanunk, hogy előre vigyük és építsük az országot, valamint minél nagyobb gazdasági növekedést biztosítsunk. Így lesz pénz az utalványprogramokra – ma reggel fél kilencig már 16 ezer utalványt osztottunk ki –, emelkedhetnek a bérek és a nyugdíjak, gyorsabban tudjuk újjáépíteni a házakat, jobban élhetünk, és Szerbia is erősebb pozícióba kerül – fogalmazott a szerb államfő.
Hozzátette, hogy nemcsak az állampolgárok életkörülményeiről beszél, hanem az egész ország helyzetéről is. Kiemelte, hogy Szerbia nemzetközi és regionális pozíciója is tovább javulhat.
– Azokat az országokat, amelyeket a térségben már megelőztünk – Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát és másokat –, most még nagyobb különbséggel kell magunk mögött hagynunk, miközben azt kívánjuk, hogy ők is minél gyorsabban fejlődjenek. Legyen ez egy egészséges verseny, de mindennek a kulcsa a gazdaság és a munka. Ez a legjobb út ahhoz, hogy Szerbia sikeres legyen – mondta.
A szerbiai parlamentben eközben kerekasztal-beszélgetést tartottak a szerb lakosság elűzésének 31. évfordulója alkalmából, Nem feledjük az etnikai tisztogatást címmel. Marina Raguš, a parlament alelnöke kijelentette, hogy az Oluja hadművelet a szerbek elleni legnagyobb etnikai tisztogatás volt, és hozzátette, ezt előbb-utóbb el kell ismerni.
Marina Raguš hangsúlyozta, hogy az Oluja hadművelet után 31 évvel a problémák továbbra is fennállnak, a folyamatok még mindig tartanak, és véleménye szerint most egy különösen veszélyes időszak következik. Mint fogalmazott, minden, még a legkisebb megosztottság is mély szakadékot jelenthet, és minden eltérő vélemény azt eredményezheti, hogy elfordítjuk a fejünket attól, ami a szerbekkel történik, bárhol is éljenek.
31 éve, 1995. augusztus 4-én indította meg a horvát hadsereg az Oluja, vagyis Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek nagy részét. Az 1995. augusztus 4-e és 8-a között végrehajtott katonai akció megítélése máig élesen megosztja a feleket: Szerbiában etnikai tisztogatásként, míg Horvátországban az ország függetlenségének megszilárdítását eredményező felszabadító hadműveletként tekintenek rá.
Nyitókép: Beta
