Történelmi minimumra apadt a Duna vízszintje, a szerbiai belépési szakaszánál mínusz 136 centiméterre süllyedt. A Duna Bezdánnál már 110 napja az alacsony hajózási szint alatt van, a teherszállítást azonban korlátozták, a Duna–Tisza–Duna-csatorna pedig elérte a veszélyeztetettségi határt.
Igor Kolaković, a Vajdaság Vizei Közvállalat igazgatója a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az Észak-Bácskát feltöltő bezdáni szivattyútelep már szerdán éjjel három órakor leállt, de a déli területeket ellátó gombosi állomás még működik, és mintegy 20 centiméternyi tartalékkal rendelkezik.
Bejelentette, hogy megkezdték a Dunától a szivattyútelepig vezető táplálócsatorna mélyítését.
– Megpróbáljuk biztosítani a nagyobb vízbeáramlást, ami reményeink szerint lehetővé tenné a szivattyútelep beindítását – mondta Kolaković.
A Duna vízállása azonban nem csak a vajdasági szakaszt érinti. Mint arról a Beogradvode vállalat illetékese közölte, a folyó vízellátása elérte a grockai szivattyútelep öntözőrendszere működésének biztosításához szükséges kritikus szintet. A rendszert leállították, működését átmenetileg addig szüneteltetik, amíg nem emelkedik a Duna vízszintje.
VESZÉLYBEN A DUNA–TISZA–DUNA-CSATORNA
Korlátozták a Duna–Tisza–Duna-csatorna használatát is, ugyanis a csatornát a kiszáradás fenyegeti.
– Maga a csatorna tekintetében az a gond, hogy nincs lehetőségünk új, friss víz felvételezésére és a csatornába juttatására. A legnagyobb veszteségeink a kipárolgásból és az illegális vízkivételből adódnak – magyarázta Igor Kolaković.
Elmondta ugyanakkor, hogy a többi vajdasági folyó is közel áll a történelmi minimumához.
– A magyarországi kollégák további 20-30 centiméteres csökkenést jósolnak a következő hat napban – mondta Kolaković, majd hozzátette, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzései szerint a következő 45 napban nem lesz csapadék Közép-Európában, de mint mondta, a helyzet akkor javulna, ha a Duna vízgyűjtő területein: Bajorországban, Ausztriában, Szlovákiában, sőt Magyarországon is nagyobb mennyiségű csapadék esne.
NEM ÁLLT LE A HAJÓZÁS
A Duna felső szakaszán már alig járnak turistahajók az alacsony vízállás miatt, de a teherszállítás is akadozik. A nagy uszályok már nem tudnak teljes kapacitással közlekedni, ezért a rakományt kisebb, sekélyebb merülésű uszályokra rakják át – nyilatkozta a közszolgálati televíziónak Dejan Vladiković, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet hidrológusa.
Ljubiša Mihajlović, a Szerbiai Vízi Utak Igazgatósága képviseletében ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár rendkívül rosszak a feltételek hajózásra, mégsem állították le, elkötelezetten dolgoznak a biztonságos és folyamatos dunai hajózás biztosításán. Szavai szerint miután Belgrádtól lefelé, a vízfolyás irányában a legmagasabb a vízállás, hajózáskor nem okozhat problémát az sem, ha a víz szintje további csökken.
Mihajlović elmondta, Belgrádtól felfelé, ahol a Vaskapu vízerőmű hatása megszűnik, öt kritikus szektor van Újvidékig, és még egy Palánkánál, ahol a víz nem éri el a hajózáshoz szükséges mélységet és szélességet. Elmagyarázta, hogy a rendes körülmények között rendelkezésre álló 180–200 méter széles hajóútból keskeny folyosók jönnek létre az egyirányú hajózáshoz.
CSÖKKENTETTÉK A KAPACITÁSOKAT
Davor Maljković, a Vaskapu (Đerdap) vízerőmű villamosenergia-termelési igazgatója a Belgrádi Rádiónak kiemelte, hogy csökkent a napi áramtermelés, de nem veszélyezteti a lakosság áramellátását. A termelés folyamatos, de Szerbia energiarendszerét nagy kihívás elé állította az, hogy a Duna vízerőműveinek vízbeáramlása megközelíti a történelmi minimumot.
– A vízbeáramlás várhatóan az alsó határ alá süllyed a Vaskapu 1 (Đerdap 1) rendszerben, alulmúlva az erőmű üzembe helyezése óta mért eddigi legalacsonyabb értéket. A másodpercenkénti 1500 köbméteres történelmi minimumot eddig kétszer jegyeztek: 1985. január 15-én, valamint 2003. szeptember 1-jén. Várakozásaink szerint augusztusban ezt a történelmi minimumot is átlépjük, és az 1400 köbméter alatti szintre is süllyedhetnek az értékek – fejtette ki Maljković. Szavai szerint a jelenlegi beáramlás 1600 köbméter másodpercenként, ami messze a biológiai határok alatt van, ugyanis a minimum 2350 köbméter lenne másodpercenként. A Duna vízállását extrém rossznak nevezte, hiszen például 2023-ban, amikor szintén alacsony vízállást jegyeztek, a beáramló vízmennyiség 2893 köbméternél alakult, ami akkor a kitermeléshez szüksége vízmennyiség átlagának fele volt. Éppen az ilyen állapotok miatt az áramfejlesztők kapacitását csökkentették, de nem állítják le őket. Vagyis a Vaskapu 1 vízerőmű esetében a rendelkezésre álló hat áramfejlesztő közül 5 működőképes, egy javításon van, de kettőt használnak napi szinten, a Vaskapu 2-nél pedig a rendelkezésre álló 10-ből egy szintén javításon van, 9 működőképes, s ebből 4-et használnak naponta. A Vaskapu 1 öt, a Vaskapu 2 pedig két gigawattóra áramot termel naponta, a Pirot és Vlasotina Vízerőművekkel együtt pedig összesen 8,6 gigawattóra áram a napi termelés.
Đuro Macut kormányfő tegnap az energiaellátást illetően közleményben fejtette ki, hogy az energiaellátást folyamatosan ellenőrzik, és a várhatóan hosszan tartó hőhullám miatt arra kérte a polgárokat, hogy racionálisan használják az áramot.
– Az ország jelenleg rendelkezik elegendő mennyiségű árammal, és az illetékes intézmények, a Szerbiai Villanygazdaság, a Szerbiai Villanyhálózat, valamint az illetékes minisztérium mindennap követik a helyzet alakulását, és szükség esetén olyan intézkedéseket rendelnek el, amelyek lehetővé teszik a zavartalan ellátást.
MAGAS HŐFOKOK REGGEL, ESTE
A hidrológusok jelentései alapján augusztus folyamán nem számíthatunk a helyzet javulására. Az országos válságstáb is összeült, hogy a helyzetben szüksége intézkedéseket elrendeljen, ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az előttünk álló meleg idő és szárazság a Vaskapu 1 vízellátásának további csökkenéséhez vezethet.
Slobodan Sovilj meteorológus a belgrádi televízió reggeli műsorának vendégeként elmondta, hogy az előttünk álló hőhullám a június végihez képest legalább kétszer tovább tart, és egyelőre nem tudni, mikor ér véget. A következő napokban a legtöbb helyen 37-38 Celsius-fok, helyenként akár 40 fok is lehet a hőmérséklet, azzal, hogy szerdától a hőséghullám tovább erősödik, 40 fok körül alakul. A hőséghullám tetőzése augusztus 5-e és 8-a között várható.
Elmondta, hogy a trópusi éjszakák veszélyesebbek lehetnek a magas nappali hőmérsékletnél, ugyanis növelik a kumulatív hőstresszt és a halálozási arányt. A meleg miatt ugyanis további terhelés éri a szívet és a vérkeringést, különösen veszélyeztetettek a cukorbetegek és a vesebetegséggel élők. Ezért arra kért mindenkit, hogy tartsa be az orvosok utasításait.
Sovilj kitért arra is, hogy a szárazság kihat a mezőgazdaságra is. Elmondta, Délnyugat-, Délkelet- és Dél-Szerbiában az idén több csapadék hullott és mérsékeltebb volt a hőmérséklet, mint az elmúlt két évben, Közép-Szerbiában, Vajdaságban és Belgrádban azonban lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. A csapadékhiány Észak-Bácskában és Észak-Bánátban a legkifejezettebb, itt júliusban mindössze tíz liter eső esett négyzetméterenként, és az ilyen hőséghullámok tovább mélyítik a problémákat. A Duna–Tisza–Duna-csatornarendszerben ezért nehezített az öntözés, és ezen problémák elhúzódásával számolhatunk – figyelmeztetett.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
