A Nyugat-Balkán egészén a legálisnak tűnő üzleti dokumentáció képezi az illegális pénzmozgások alapját. A visszaélésekhez elengedhetetlen a hivatalos engedéllyel rendelkező szakemberek közreműködése – figyelmeztet a Nova.ekonomija.
A Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) jelentése szerint Szerbiában a professzionális pénzmosás mára intézményesült a pénzügyi és az ingatlanszektor együttműködése révén. A közjegyzők, közvetítők és könyvelők rendszeresen formalizálnak alulértékelt ingatlanértékesítéseket, fiktív hiteleket és túlárazott számlákat, jogi álcát biztosítva a bűncselekményekből származó bevételeknek. A fiktív cégek és számlák alkotta láncolatokat jellemzően ugyanaz a szűk szakértői kör mozgatja.
A GI-TOC kutatása hat nyugat-balkáni országban készült 89 interjú, bírósági dokumentumok és nemzetközi értékelések alapján. Megállapításuk szerint minden vizsgált államban hasonló módszerek jelennek meg.
Ezt támasztja alá Bosznia-Hercegovina esete is. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénteken a szürkelistára helyezte az országot, mivel nem teljesítette maradéktalanul a pénzmosás elleni rendszer megerősítéséhez szükséges követelményeket. A kifogások között szerepel a cégek tényleges tulajdonosainak egységes nyilvántartásának hiánya, valamint az elkobzott vagyon kezelésének elégtelen szabályozása.
A döntés nem jár pénzügyi elszigeteléssel, ugyanakkor a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos tranzakciók magasabb kockázatúként jelennek meg a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ennek következtében szigorúbb ellenőrzésekre, lassabb átutalásokra és magasabb banki költségekre lehet számítani. A FATF kilenc feltétel teljesítését várja el az országtól ahhoz, hogy lekerülhessen a szürkelistáról.
Nyitókép: A GI-TOC szerint minden vizsgált államban hasonló módszerek jelennek meg (Fotó: Pexels.com)
