Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tavaszi ülésszakának e heti ülésén Strasbourgban, amely hétfőn kezdődött és pénteken zárul, az országok delegációi több témában is felszólaltak. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a köztársasági képviselőház alelnöke, illetve a parlament delegációjának tagja lapunknak elmondta, a napokban az úgynevezett Progress Riport kapcsán az elmúlt néhány hónap eseményeit foglalták össze, és többek között a választásokról is értekeztek.
A szerbiai delegáció a saját szemszögéből a koszovói választásokról és a koszovói helyzetről beszélt, külön kitérve a szerb községek közössége létrehozásának szükségességére, de szóba kerültek a magyarországi választások is.
– Hivatalosan a magyarországi választási megfigyelésről szóló jelentés csak a következő ülésszakon lesz napirenden, mégis ezzel kapcsolatban szólaltam föl én is – emelte ki Kovács Elvira, aki közösségi oldalán is rámutatott: „Magyarország az Európa Tanács elkötelezett tagja. Meggyőződésem, hogy egy befogadó, virágzó és fenntartható társadalmat a politikai többség és az ellenzék kizárólag együtt, közös munkával képes felépíteni.” Folytatta: – Mivel itt volt a francia Európa-ügyi és külügyi miniszter, azt kérdeztem tőle, hogy: a Nyugat-Balkán európai integrációja szempontjából milyen módszertant vagy hozzáállást tart alkalmasnak ahhoz, hogy végre haladjon a térség, ugyanis mintha mindenki megrekedt volna ezen az úton, és euroszkeptikus hangulat uralkodott el. Általános volt a válasza – mondta a politikus, akitől megtudtuk azt is, hogy a franciaországi Strasbourgan a képviselők a héten naponta több jelentéssel is foglalkoznak, így napirendre került az isztambuli egyezmény, vagyis a családon belüli erőszak témaköre is.
– Ez az Európa Tanács egyik legfontosabb egyezménye, dokumentuma, amit Szerbia az első 10 tagállam között ratifikált, és tette lehetővé hatálybalépését. Az ET időnként ellenőrzi, hogyan alkalmazzák, és most is kétórás vitára került sor – tudtuk meg Kovács Elvirától, aki ezen az ülésen is felszólalt, és az egyezmény alkalmazásának szükségességét hangsúlyozta: – Szerbiának elég jó törvényhozása van erre vonatkozóan, de a törvények alkalmazása döcög, és sajnos még mindig nagyon sok tagállamban, így nálunk is a családon belüli erőszaknak halálos áldozatai is vannak – mutatott rá.
Megtudtuk, az ET Parlamenti Közgyűlésén a legnagyobb érdeklődést a gyűlöletbeszéd elleni fellépés témaköre váltotta ki, ugyanis ezúttal a politikusok elleni gyűlöletbeszédre koncentrált a jelentéstevő. Az adott témában 80 képviselő kért szót, köztük Kovács Elvira is, aki azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon különösen veszélyes következményei lehetnek a gyűlöletbeszédnek. A '90-es évek háborúi miatt is jobban oda kellene figyelni a felszólalások tartalmára és módjára.
– Idéztem az Európa Tanács testületeinek jelentéseiből, hogy maguknak a politikusoknak is persze oda kell figyelniük a retorikára, de tény, hogy a politikusok is gyűlöletbeszéd áldozataivá válnak, és valójában a szólásszabadsággal már oda jutottunk, hogy egymást sértegetjük, sőt megfélemlítjük. Egyöntetű véleményre jutottunk, hogy sajnos ez Európa-szerte így van. A kemény populista, nacionalista retorika vezetett ide – hangsúlyozta. Kérdésünkre válaszolva, miszerint a héten a szerbiai parlamenti vitában is több sértés és fenyegetés elhangzott rámutatott, hogy sok tagállamban ilyen és ehhez hasonló a kommunikáció, nagyon kemény mondatok hangzanak el.
– Mi (VMSZ) ebben nem veszünk részt – mondta, majd rámutatott, hogy a témával sokféleképpen foglalkoztak, a szerb delegáció vezetője például a múltról beszélt, kiemelte, hogy Szerbia olyan ország, ahol a kormányfőt lelőtték, ám a parlamenti hangneméről nem esett szó.
Megtudtuk továbbá azt is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoringbizottsága a héten több ülést is tartott. Eddig Georgiával foglalkozott, de ma Szerbia és Magyarország lesz napirenden.
– A monitoringbizottságnak az új szabályzattal összhangban lehetősége van egy képviselőt delegálni a Velencei Bizottságba, hogy a Velencei Bizottságnak bemutassa a monitoringbizottság munkáját, miközben a monitoringbizottságnak pedig arról tart beszámolót, hogy mi történik a Velencei Bizottságban. A hétfői ülésen engem javasoltak a képviselőtársaim, úgyhogy az idén én képviselem a monitoringbizottságot, így a Velencei Bizottság ülésein is részt vehetek – mondta Kovács Elvira, akit ezzel kapcsolatban arról is megkérdeztünk, hogy akkor jelen lehet-e azon az ülésen is, amelyen a Velencei Bizottság a legutóbbi igazságügyi törvénycsomag, az úgynevezett Mrdić-törvények kapcsán megfogalmazott véleményét ismerteti. Ezt megerősítette, illetve kiemelte, hogy ő lesz az, aki beszámol az ET Parlamenti Közgyűlése Monitoringbizottságának munkájáról.
Nyitókép: Kovács Elvira/Facebook
