Megosztottság volt érzékelhető New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsán az ENSZ Ideiglenes Adminisztrációs Missziójának (UNMIK) rendes hat hónapi jelentése kapcsán: amíg Oroszország és Kína képviselői Szerbia területi szuverenitását védték és rámutattak azokra a vitatott törvényekre, amelyek befolyásolták a koszovói szerbek életminőségét saját otthonukban, addig például az Egyesült Királyság képviselői kemény álláspontot képviseltek, és nyilvánosan felszólították azokat az országokat, amelyek még nem ismerték el Koszovót, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A legtöbb ország dicsérte a koszovói helyi és központi választások lebonyolítását. Marko Đurić szerb külügyminiszter pedig arra mutatott rá, hogy az elmúlt hat hónapban jelentősen romlott a koszovói szerbek helyzete.
– Üzenetünk Marko Đurić szerb miniszternek és Glauk Konjufca koszovói miniszternek egyszerű: az egyetlen járható út a kapcsolatok normalizálása – emelete ki Tammy Bruce, az Egyesült Államok ENSZ-missziójának helyettes vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Tammy Bruce rövid beszélgetés folytatott Albin Kurti koszovói kormányfővel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel, s ezt követően kijelentette, hogy az Egyesült Államok reméli, hogy mindkét fél csökkenti a feszültséget, elkerüli az eszkalációt és folytatja az együttműködést a tárgyalóasztalnál.
– Az Egyesült Államok elkötelezett a szoros partnerségi együttműködés mellett azokkal a vezetőkkel, akik a jövőbe tekintenek a múlt helyett, és valódi párbeszédet folytatnának – hangsúlyozta Bruce.
Hozzátette, hogy Koszovó és Szerbia népe a jövőben biztonságot, gazdasági lehetőségeket és jószomszédi kapcsolatokat érdemel, nem pedig politikai feszültségeket, illetve újra és újra felbukkanó panaszokat. Szavai szerint az UNMIK-nak már „nincs érdemi irányító, katonai vagy közvetítő szerepe”. Nem foglalkozik a béke fenntartásával válsághelyzetben, nem szavatolja a biztonságot a helyszínen, és nem segíti elő a normalizálást – fogalmazott Bruce, majd hozzátette, hogy amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem dönt az UNMIK megszüntetéséről, ezt a missziót csökkenteni kell, és fennmaradó funkcióit hivatalosan olyan intézményekre és szervezetekre átruházni, amelyek alkalmasabbak ezek ellátására, hiszen már most is vannak, amelyek ezt végzik. A koszovói körülmények, a helyi intézmények és más szereplők stabil jelenléte, különösen az Európai Unió esetében azt mutatja, hogy az UNMIK a végéhez ért – állapította meg.
A kapcsolatok rendes mederbe terelése kapcsán hasonló gondolatokat fogalmazott meg Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Unió ENSZ-nagykövete. Mint mondta, ez egy fontos elvárás a felektől az európai útjukon, ám az magában foglalja a normalizálás útján elért 2023-as megállapodás, valamint az EU közvetítésével zajló párbeszéd során korábban elért összes megállapodás teljes körű végrehajtását – szögezte le. Kiemelte ugyanakkor, hogy EU továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán országainak EU-tagságát.
Több ország is üdvözölte a szerb polgármesterek visszatérését Koszovó négy északi önkormányzatába, ugyanakkor rámutattak arra, hogy a tárgyalófeleknek: Belgrádnak és Pristinának is eleget kell tennie a szerződésekben vállalat kötelezettségeknek, illetve szorgalmazták a tárgyalófelek mihamarabbi párbeszédének folytatását.
Marko Đurić felszólalásában kiemelte, hogy a jelentésből is kiderül, hogy a koszovói szerbek hangja egyáltalán nem hallatszik. Az elmúlt időszakban jelentősen romlott a helyzetük. Mint mondta, a szerb közösséget folyamatos nyomás éri, miközben jogai fokozatosan épülnek le. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hat hónapban a szerb lakosság mintegy 20 százaléka elhagyta Koszovót, s ezt nem statisztikának, hanem kivándorlásnak nevezte. Rámutatott arra is, hogy 2025-ben 137 nemzeti alapú incidenset jegyeztek, illetve az év eleje óta is több alkalommal letartóztatásokkal próbálja megfélemlíteni a szerb lakosságot Pristina, ám nemcsak fizikai, hanem adminisztrációs megtorlásban is részesíti őket.
Đurić kiemelte, Koszovó gyors katonai felkészültségének növelésével a régió biztonsága is veszélybe kerül. Éppen ezért a KFOR-nak továbbra is az egyetlen legitim és hiteles béfefenntartó haderőnek kell lennie a helyszínen – állapította meg.
Hangsúlyozta, az UNMIK jelenléte kulcsfontosságú a szerbek alapvető jogainak védelmében, ezért a szerepét erősíteni kell. Felszólalásában úgy fogalmazott: Szerbia nem a probléma része, hanem a megoldásé, és a nemzetközi közösség felelőssége, hogy felismerje a terepen zajló folyamatok súlyát, és hozzájáruljon a helyzet rendezéséhez.
