A legtöbb személygépkocsi Horvátország irányába torlódott, Görögország felé viszont az autóbuszok utasait várakoztatták meg leginkább a schengeni határövezet mentén, miután csütörtök éjféltől teljeskörűen érvénybe léptette az új határregisztrációs rendszert (EES) az Európai Unió. Korábban ugyan azt hangoztatták, hogy a biometrikus adatok rögzítését követelő intézkedés nem fogja jelentősen befolyásolni a várakozásokat, az első nap gyakorlata ezt azonban csak a magyarországi határátkelőkön igazolta, amelyeken az ünnepek idején egyébként is kisebb-nagyobb torlódások alakulnak ki évek óta. Így a magyarországi határszakaszon most is megközelítőleg annyit várakoztak az utasok, amennyit egyébként szoktak.
Az új határregisztrációs rendszert egyébként október 12-én kezdték bevezetni az Európai Unió 29 tagállamában. A bejelentések szerint az EES-t azzal a céllal érvényesítették, hogy korszerűsítsék a biztonságos határátlépés, és csökkentsék az ezzel kapcsolatos visszaéléseket és bűncselekményeket. Az új rendszert tegnaptól 59 tagállamban alkalmazzák: a schengeni övezet átkelőin minden alkalommal külön bejegyzik azokat, akik nem állampolgárai egyetlen uniós tagállamnak se, és 180 napon belül kevesebb mint 90 napot töltenének az unió területén.
A bejelentések szerint az új rendszer csupán 70 másodperces regisztrációt követel: ennyi idő szükséges ahhoz, hogy digitálisan rögzítsék az adatokat az útlevélből, lefényképezzék az utast, és ujjlenyomatot vegyenek a határőrök. Ez ideális esetben van így, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy sok minden függ az adott határátkelő infrastruktúrájától, de azoktól is, akik az eljárást lebonyolítják – erősítette meg a Szerbiai RTV brüsszeli tudósítója azokat a gondokat, amelyeket a nap folyamán tapasztaltak az utasok, akik a schengeni övezet határátkelőin várakoztak.
BATROVCI MEGBÉNULT, HORGOS ÁTJÁRHATÓ VOLT
A Szerbia és Horvátország közötti schengeni határvonal egyik legjelentősebb átkelőhelyén, Batrovcinál már a reggeli órákra hatalmas sorok alakultak ki mind a személygépkocsik, mind az autóbuszok tekintetében. Itt ragadt a senki földjén csaknem 300 gyerek is: több iskolai kórus indult a Szerbiai Zenetanárok Egyesületének szervezésében arra a húsvéti koncertre, amelyet előbb Párizsban, majd Münchenben tartanak meg. A batrovci határátkelőre csütörtökön 22 óra körül érkeztek meg a buszok, a szerb határon egy órát sem várakoztak, így már 23 óra előtt beértek a senki földjére: itt csaknem 10 órán át várakoztak, mire Bajakovónál beléptek Horvátországba – mesélte a Blic hírportálnak az egyik szülő. Hozzátette: a gyerekek autóbuszai előtt körülbelül 20 busz sorakozott, amelyek órákig egy helyben álltak.
Az említett határátkelőn a reggeli órákban öt sávban kígyóztak az autósorok. Az átkelést az is nehezítette, hogy a délelőtt folyamán négy személyi autó ütközött a határátkelőn. Személyi sérülés szerencsére nem történt, anyagi kárt azonban megállapított a határrendőrség – tudósított a helyzetről a Szerbiai RTV. Hozzátették: az ütközés részben azért történt, mert a torlódások miatt folyamatosan átirányították a járműveket az egyik sávból a másikba.
A hivatalos jelentések szerint az autók várakozási ideje közel egy óra volt, a kamionosok pedig öt órát vesztegeltek, mire bejutottak az unió területére. A helyszíni tudósítások viszont ennél jelentősen hosszabb várakozásokról számoltak be. Így a nap folyamán az olyan alternatív, kisebb átkelők használatát javasolták az utazóknak, mint a bezdáni, a gombosi, a palánkai, vagy az ettől délebbre levő Neštin, Sot és Ljuba településeknél levő határátkelők.
A Horvátországba utazóktól valamelyest jobban jártak azok, akik tegnap Magyarországra indultak. Az ünnepekkor egyébként is zsúfolt határátkelők átjárhatóak voltak az EES-rendszer teljes körű érvényesítésének első napján. Még a leginkább forgalmas horgosi átkelőn is legfeljebb egyórás várakozásról küldtek jelentéseket az utasok. A szerb–magyar határszakaszon használható volt a Horgos 2-es átkelőhely is, de javasolták a bácsszőlősi, a bajmoki, a gyálai és a rastinai határátkelőket is. A szerb belügyminisztérium határrendészeti igazgatósága ugyanis egyeztetett a magyarországi illetékes szervekkel arról, hogy a 7-től 19 óráig nyitva tartó, kisebb határátkelők munkaidejét szükség szerint meghosszabbítják.
BUSZOK TORLÓDTAK EVZONOINÁL (IS)
Hétórás várakozásról számolt be az a szerbiai turistacsoport is, amely Evzonoinál haladt volna tovább Görögországba. A helyszínen levő Prva Televízió tudósítása megerősítette a buszok hét-nyolc órás várakozását, de beszámolt arról is, hogy az autók itt is öt sávban kígyóztak, sávonként megközelítőleg 300 méter hosszan.
A várakozók azt nyilatkozták, hogy az EES-rendszer éjféltől egyáltalán nem működött, és csak reggel fél nyolcra sikerült helyreállítaniuk az illetékeseknek. Az autóval utazó szerbiaiaknak átlagban másfél óráig tartott, mire átértek Görögországba.
A szerb–bolgár határszakasznál nem alakultak ki nagyobb sorok – tudósított a helyzetről a Szerbiai RTV. Kiemelték, hogy még az idényben igencsak forgalmas gradinai határátkelőn is zavartalan a közlekedés. Itt már január 1-jétől alkalmazzák a rendszert – emlékeztetett a tudósító.
A SZÁLLÍTÓK TOVÁBBRA IS TÜRELMESEK
Az EES-rendszer érvényesítése tovább fokozza a nyugat-balkáni szállítóvállalatok gondjait is, amelyek már az újítás két évvel ezelőtti beharangozását követően jelezték a lehetséges problémákat az Európai Bizottságnak. Megoldás azóta sem született, ám folynak az egyeztetések.
Mint ismeretes, az EES annak az uniós szabályozásnak a szigorított ellenőrzése, amely szerint a beutazó 180 napon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhat az unió területén. Ez olyan határozat, amelyet a schengeni-egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével, vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani – indokolta korábban Brüsszel azt, hogy a fuvarozók esetében sem tesz kivételt a szigorított határellenőrzés alól.
A gyakorlat azonban a fuvarozókat igazolta: a szigorítások a sofőrök megélhetését, az egész régió és még az uniós tagállamok gazdaságát is károsították. Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országinak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ez után a régió fuvarozói folytatták a javaslataik felterjesztését, de érdemi megoldás azóta sem született. Legutóbb április 14-re jelentettek be tiltakozást. A napokban a szerbiai fuvarozók megerősítették, hogy mivel az egyeztetések még folynak, mégsem blokkolják a schengeni övezet határátkelőin a teherforgalmat – nyilatkozta a szerb sajtónak Dušan Nikolić, a nemzetközi szállítóvállalatok üzleti egyesülésének képviselője. Hozzátette: várják, hogy az uniós szervek további megoldásokat kínáljanak a régió fuvarozóinak helyzetére.
Nyitókép: Archív
