Az Artemis-küldetés

Űrhajósok tartottak a Hold felé, miután az amerikai űrügynökség útjára indította az Artemis II küldetést. A NASA Space Launch System holdrakétája a múlt héten hagyta el a floridai Kennedy Űrközpontban található kilövőállást, hogy tíznapos utazásra indítsa az Orion űrhajót és négyfős legénységét. Fockter Zoltán Péter csillagásszal és űrkutatóval, a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársával beszélgettem az Egyesült Államok holdprogramjáról.

Évtizedek múltak el a legutóbbi holdra szállást követően, ráadásul sokak a mai napig megkérdőjelezik hitelességét. Mindenesetre az tényleg furcsa, hogy azóta ember szinte az égitest közelében sem volt. A magyarázat minderre általában az, hogy az űrutazás olyan elképesztő költségekkel jár, ami szinte még az Egyesül Államok költségvetését is megrengeti. Valóban csak erről van szó?
 

– Azt, hogy nem jártunk több mint 53 éve a Hold térségében mint emberiség, az egy politikai döntés volt. A legutóbbi emberes holdra szállás 1972 decemberében történt. Ez volt az Apollo 17 küldetés. Rengeteg természettudományos és műszaki bizonyítéka van annak, hogy megtörtént a holdra szállás. Pontosabban a holdra szállások, mert nem egy volt a 60-as évek végén és a 70-es évek elején, hanem hat sikeres küldetés. Az Apollo 11 indította 1969-ben a leszállásoknak a szériáját. Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak azok, akik először a Holdra léptek, és őket további tíz űrhajós követte, tehát összesen tizenketten jártak az égitest felszínén. Csak pár bizonyíték a kételkedőknek: a hat sikeres Apollo-program alatt körülbelül 380 kilogramm holdkőzetet hoztak vissza a Földre, amelyeket szinte lehetetlen lenne hamisítani geokémiailag. Ezek olyan tulajdonságú kőzetek, amelyeket megvizsgáltak a szakemberek, geológusok, és egyértelműen megállapították, hogy ezek a Holdról származnak, tehát jelentősen eltérnek a földi kőzetektől. Továbbá az Apollo-program űrhajósai olyan eszközöket hagytak ott, amelyekkel a mai napig tudnak dolgozni a szakemberek és a csillagászok. Vannak ott olyan tükrök, amelyeket precíz Föld–Hold-távolság adatszámításaira lehet alkalmazni. Számtalan bizonyíték van arra, hogy volt holdra szállás. Persze, vannak kételkedők, viszont mi az oka annak, hogy 1972 óta nem jártunk a Hold körül? Egyebek között az, hogy volt egy politikai döntéshozatal, és mint ahogyan említette is, ez egy költséges program. Az Amerikai Egyesült Államok számára rengeteg pénzügyi erőforrást emésztett fel. Olyan politikai döntés született 1972-ben, hogy az Egyesült Államok vezetősége nem akar többet erre költeni. Ennek több oka is volt. Egyrészt az, hogy a Szovjetunió ugyan elveszítette a Holdért folyó versenyt, de 1971-ben mégiscsak ismét elsőként hajtott végre valamit. Ők állították alacsony Föld körüli pályára az első űrállomást, a Szaljut–1-et, és ezzel megnyitották az űrkutatás és az űrtevékenység történetének azt a korszakát, amelyet az űrállomások jelenléte jellemez. Tehát a Szaljut–1-gyel elindult az űrállomások kora.

A floridai Kennedy Űrközpontból indult útjára a tíznapos Artemis II küldetés. Az Orion űrhajón a Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen alkotta négyfős legénység utazott. Természetesen mindennek előzménye is volt, mégpedig az Artemis I. Mit tudhatunk erről a két küldetésről, hogyan indult minden?

– A fordulat 2017-ben történt, az akkori amerikai adminisztráció Donald Trump vezetésével bejelentette, hogy az Egyesült Államok újra Hold-programban gondolkodik, és emberes holdra szállást terveznek. Mindezt 2024-ig szerették volna akkor megvalósítani. Ez volt tulajdonképpen az Artemis-program bejelentése. Akkor már nagyon sok űrkutató sejtette, hogy lehetnek majd időbeli csúszások. Ez a 2024-es céldátum meg is változott. 2022-ben Trump ugyan elveszítette a választást, viszont a demokraták tovább folytatták a programot. Ekkor történt meg az Artemis I küldetés, amely során tesztelték a Space Launch System (SLS) rakétát és az Orion űrhajót, amelyen akkor még nem tartózkodott ember. Ez egy ember nélküli küldetés volt, és mivel működött az űrhajó, ezáltal sikeresen megkerülte az égitestet. Most az Artemis II-nek vagyunk a szemtanúi, amikor az Orion űrhajó fedélzetén négy ember utazik. Szóval 1972 óta először újra emberek vannak a Hold térségében, viszont azt is fontos leszögezni, hogy ők még nem fognak leszállni. Ez elsősorban tesztrepülés, tesztelik az Orion űrhajót, annak működését, létfenntartó rendszereit, illetve tudományos tevékenységet is végeznek, de a leszállás még nem része a programnak. Fontos megjegyezni, hogy eddig az emberiség történetében ez a legénység jutott a legmesszebb a Földtől.

Mi a közös és mi a különbség az Artemis- és az Apollo-űrprogram között?

– Az Artemis-programot sokszor az Apollo örököseként hívjuk. Ez valahol jogos, viszont az Artemis nemzetközi együttműködésben valósul meg. Emellett a civil szerepvállalás is sokkal fontosabb. Az Apollo-programban a legtöbb űrhajós katonai szereplő volt. Jelenleg a civil és a nemzetközi szerepvállalás is lényeges. A többi között a program egyik fő partnere az Európai Űrügynökség, az ESA, amely az űrhajó kifejlesztésében is részt vett. A European Service Module-t, amely az Orion űrhajó műszaki-hajtóműegysége, Európában fejlesztették ki. Érdekesség, hogy az SLS-en épp ezért nemcsak az amerikai zászló van feltüntetve, hanem az ESA logója is. Röviden összegezve, sokkal jelentősebb az Artemis kapcsán a nemzetközi szerepvállalás.

A következő esztendők is nagyon izgalmasnak ígérkeznek az űrkutatás terén, hiszen az Artemis III és Artemis IV misszióval zárul, avagy teljesedik be az emberiség újabb holdra szállása. Mi várható ezeken az expedíciókon?

– Az Artemis III küldetést 2027-ben tervezik megvalósítani. Ott azt a kapszulát, azt a leszálló egységet fogják tesztelni, amely később a Hold felszínére fogja juttatni az Artemis űrhajósokat. A holdkompot a SpaceX és/vagy a BlueOrigin fogja kivitelezni a jelenlegi tervek szerint. Ezt Föld körüli térségben fogják tesztelni, és meg fogják nézni azt, hogy mennyire tud egyszerűen dokkolni az Orion űrhajó a holdkomppal. Ez lesz az Artemis III küldetésnek a lényege. Az Artemis IV lesz a holdra szállás, a 21. század első emberes küldetése, ha minden jól megy. Ezt 2028-ban tervezik, viszont azt mindig fontos megjegyezni, hogy lehetnek csúszások. Izgalmas tényező még az, hogy űrverseny is zajlik, mivel az Egyesült Államok riválisának, Kínának is van Hold-programja, ráadásul Oroszországgal karöltve. A kínaiak bejelentették, hogy ők is terveznek emberes holdra szállást, a 2030-as évek elejét jelölték meg céldátumnak. Könnyen előfordulhat, ha az Artemis csúszik, akkor Kína megelőzheti az Egyesült Államokat.