Megtelt csütörtökön este a Szenttamási Népkönyvtár, ahol a Magyar Szó élőújságot tartott. Az eseményen jelen volt Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Diósi Árpád és Máriás Endre főszerkesztő-helyettesek és szerkesztők, valamint a helybéli jól ismert tudósító, Paraczky László is. A beszélgetést Kállai Göblös Nikoletta moderálta, átfogó képet adva a Magyar Szó munkájáról, valamint a napilap szórványban betöltött szerepéről.
Az est elején elhangzott, hogy már régóta nem tartottak Magyar Szó-élőújságot Szenttamáson. Erdődi Edvina megígérte, hogy nem kell ilyen sokáig várni a következő alkalomra, hamarabb ellátogatnak az itt élő olvasókhoz. Hozzátette, hogy a szenttamásiak megérdemlik, hogy kiemelten foglalkozzanak velük, és hosszú éveken keresztül nem volt a Magyar Szónak újságírója a térségben, de immár jó néhány éve Paraczky László oszlopos tagja a szerkesztőségnek.
Kiemelte továbbá, hogy a napilap erejét mutatja, hogy április 2-án három munkatársuk vehet át kitüntetést a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületétől; a szórványdíjat éppen a szenttamási tudósítónk kapja. Erdődi Edvina arról is beszélt, hogy a 82. évében járó napilap magában hordozza azt a kitartást, amely a vajdasági magyar közösségre is jellemző.
Szó esett a decemberben átadott Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeumról is, amely országos szinten az első ilyen létesítmény. Már most sokan kíváncsiak rá, bár a látogatási időpontokat hivatalosan még nem hirdették meg. Az igazgató zárógondolatként hangsúlyozta, milyen fontos és felelősségteljes szerepe van a Magyar Szónak: kiáll a kisebbségi lét és a magyar anyanyelvi használat mellett, és biztosítja a tudás és értékek továbbörökítését a következő generációk számára.
Diósi Árpád felszólalásának első részében a nyomtatott sajtó fontosságáról és értékmegőrző szerepéről beszélt. Kiemelte, hogy az internet egyre erősödő jelenléte miatt sokan temetik a nyomtatott újságot, ám szerinte nem szabad így éreznünk, mert egy kis közösség, mint a vajdasági magyarság, számára egy nyomtatott napilap hatalmas értéket és presztízst jelent.
Az est hangulatát a fiatal népdalénekesek emelték / Gergely Árpád felvétele
Az online kiadással kapcsolatban rámutatott, hogy az a médiaházak és portálok között zajló versenyben játszik nagy szerepet, de számos új audiovizuális tartalommal is bővülhet így a Magyar Szó kínálata, mint pl. a Magyar Szó Taxi vagy a Magyar Szó Extra. A Közélet rovat szerkesztőjeként kiemelte, bár számos más rovaton is dolgozik, mégis ez áll legközelebb a szívéhez, hiszen ő is a szórványból származik.
Bezdániként tudja, mennyire fontos, hogy a kisebbségben élő magyarság olvashasson önmagáról az újság hasábjain, hogy hírt adjanak a tevékenységéről is. Ebben játszik nagyon fontos szerepet Paraczky László, aki az ilyen területek hírhozójaként dolgozik nap mint nap. Az élőújságon elmesélte, hogyan lett rádiós újságíróból a nyomtatott sajtó újságírója, és hogy még akkor sem tud kikapcsolódni, amikor ott lenne az ideje, és egy nyaralás alkalmával is képes megírni az ott zajló történéseket, eseményeket, látványosságokat. A környéken mindenki ismeri, és jól tudják, kihez kell fordulni, ha a lapok hasábjain szeretnék viszontlátni a saját térségük eseményeit. Az esten az is elhangzott, hogy ő olyan munkatárs, akire bármikor számítani lehet, és a szerkesztője jól tudja, hogy mindig van a tarsolyában egy-két tartalék anyag.
Az élőújságon a jelenlévők megismerhették a Magyar Szó kiadványait is, a Naptár legutóbbi számát, illetve Máriás Endre: Terasz című tárcakötetét, valamint az általa és Mihályi Katalin által szerkesztett Keverem, kavarom című gyermekszakácskönyvet. Máriás Endre elárulta, a tárca egy nagyon izgalmas újságírói műfaj, viszont egyidőben feledésbe merült. Elmagyarázta, az a sajátossága, hogy részben valós elemeket tartalmaz, részben pedig fikciót, és valahol az irodalom és az újságírás határán billeg. Úgy érzi, hogy ezek a szövegek, amelyek pl. a Terasz c. kötetben is megtalálhatók, akkor teljesednek ki igazán, amikor az olvasók elolvassák őket, és elindul bennünk egy folyamat, eszükbe jut egy gyermekkori élmény. Rámutatott, jó néhány évnyi „termés” található ebben a könyvben, ugyanis összesen 150 szöveget foglal magába. Úgy érzi, hogy ez a kiadvány már túllépett az önkifejezésen, és ő maga is, mint szerző, arra törekedett, hogy azzal, amit létrehoz, másoknak adjon valamit. A Keverem, kavarom című szakácskönyvvel kapcsolatban visszaemlékezett arra az izgalmas munkafolyamatra, amely körülvette ezt az egész projektet.
Ahogyan fogalmazott, egy igazi örömmunka volt a szerkesztők és mindenki számára, aki a kiadványon dolgozott. Elmondta, a gyűjteménybe olyan receptek kerültek, amelyeket a kisgyermekek szülői segítséggel, a nagyobbak azonban már egyedül is elkészíthetnek. Emellett edukatív jelleget is adtak neki azáltal, hogy a hungarikumokra nagy hangsúlyt fektettek. A könyvben szereplő receptek mellé kis történeteket kapcsoltak, emellett egy QR-kóddal a hozzá tartozó videót is megtekinthetik az olvasók.
Az élőújság nagyon jó hangulatban telt. Az esemény színvonalát a Boróka leánykórus, a Káró katonák fiúkórus és a Sárkányfiókák vegyes kar emelte.
Nyitókép: Erdődi Edvina igazgató a Magyar Szó fontosságáról és a szórványban betöltött szerepéről beszélt / Gergely Árpád felvétele
