A biztonság és a nemzetpolitika a tét

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első évtizede több tízezer munkahely megőrzéséhez járult hozzá, a következő időszak pedig már a legmodernebb iparágak és a versenyképesség erősítéséről szólhat – mondta lapunknak Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hangsúlyozta, az országgyűlési választások kimenetele közvetlenül meghatározza a vajdasági magyarok jövőjét is. A háborúból való kimaradás és a gazdaságfejlesztési program folytatása egyaránt azon múlik, milyen kormány alakul Budapesten. A vajdasági magyarokat arra kérte, éljenek azon jogukkal, hogy levélben szavazhatnak.

A vajdasági magyarság számára az elmúlt évtizedben az egyik legstabilabb biztos pont a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztési program volt. Ennek első ciklusa lezárult. Hogyan látja, a magyar kormány várakozásaihoz képest mennyire sikerült megerősíteni a szülőföldön való boldogulás alapjait, és mi volt az első fejlesztési ciklus legfontosabb tapasztalata?
– Tíz éve kezdtük el a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, 16.065 pályázatot támogattunk, 89 milliárd forintnyi magyar kormányzati támogatás révén 183 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Több tízezer vajdasági munkahelyet betonoztunk be ezekkel a beruházásokkal. Nagyon fontos, hogy ezeknek a beruházásoknak a lába leért a földre, azaz a teljes vajdasági gazdaságnak az összefogását segítették, komoly beszállítói kapcsolatokat és értékláncokat hoztak létre. A falusi házak vásárlása révén pedig lehetővé tettük a hazatérést, az otthonteremtést. Szerintem a legfontosabb az, hogy a fejlesztések a munkahelyteremtést segítették, mert az lehetővé teszi a vajdasági magyarok számára, hogy jó és megbecsült munkát találjanak, és itthon is érvényesülhessenek. A második gazdaságfejlesztési stratégia végrehajtására is készen állunk, amennyiben a Fidesz megnyeri a választást. Abban az esetben a határon túli gazdaságfejlesztési programok továbbra is prioritások maradnak. A Vajdasági Magyar Szövetség által kidolgozott második gazdaságfejlesztési stratégiát végrehajtjuk, az ahhoz szükséges pályázatokat lebonyolítjuk és támogatjuk azokat. Leginkább azt a célt tűzzük ki magunk elé, hogy a vajdasági emberek megtalálják itthon a számításukat, akik pedig elköltöztek, költözzenek haza, mert a Vajdaság mindenkit hazavár.

A dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének kezdeményezésére elkészített második gazdaságfejlesztési stratégiát egyebek mellett egyfajta szintugrás jellemzi. Míg az első stratégia java részt az „elsősegélyről” szólt, ez már jóval hangsúlyosabban teret ad a modernizáció, a digitális, valamint a zöld átállás, az ökogazdálkodás és az innovációk területének, továbbá a külföldre vándoroltak hazavonzását és a munkavállalók támogatását segíteni hivatott intézkedéseknek. Mennyire tartja reálisnak ezt a szintugrást a jelenlegi nehéz világgazdasági környezetben?

– Az első tíz évben szerintem sikeresek voltunk abban, hogy a vajdasági gazdaságban a munkahelyteremtéshez szükséges kapacitásokat felépítsük. A létrejött termelőkapacitások képesek megteremteni a vajdasági magyarság számára a szülőföldön való érvényesülés lehetőségét. A világgazdaságban óriási változások zajlanak. Zajlik egy nagy technológiai forradalom, ami szükségessé teszi minden ország számára az alkalmazkodást. Ezért nyilvánvalóan a kutatásfejlesztésnek, az innovációnak, a digitális kultúrának komoly szerepe lesz az elkövetkezendő időszakban. Ezért amikor a második fejlesztési terv végrehajtásán dolgozunk majd, akkor mindezeket figyelembe kell venni. A második gazdaságfejlesztési stratégiának reflektálnia kell a világgazdaság változásaira, és a legmodernebb iparágak fejlesztésére is fókuszálnia kell. A legmodernebb iparágak fejlesztése teszi lehetővé, hogy versenyképes gazdaság jöjjön itt létre és egy nagyon komoly gazdasági technológiai szintugrást tudjon végrehajtani a vajdasági gazdaság. Ez pedig fontos ahhoz, hogy az emberek itthon maradjanak, illetve visszatérjenek.

Egységes Kárpát–medencei gazdasági tér, vagy Kárpát–medence mint gazdasági erőtér, esetleg határtalan gazdaság – fogalmazzuk meg akárhogy is az egyértelmű elgondolást, ez már létező gazdasági valóság – részben éppen a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően – vagy továbbra is inkább politikai, nemzetpolitikai koncepció?

– Fontos egyértelműsíteni a gazdaságfejlesztési programok célját. A gazdaságfejlesztési programok koncepciója ide, a Vajdaságba eredeztethető vissza, hiszen annak idején Pásztor István tette világossá, hogy a magyar nemzeti közösségek megerősítéséhez a magyar gazdasági közösségek gazdasági megerősítésén keresztül vezet az út. Ez indokolta a gazdaságfejlesztési programoknak a megindítását. A célnak annak kell lennie, hogy a nemzeti közösségeink erősek legyenek. Ebben nagyon sokat léptünk előre. Ukrajnán kívül a 6 szomszédos országunkban ma a magyar nemzeti közösség helyzete jobb, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Ha figyelembe vesszük az elmúlt 8 évtizedet, akkor szerintem a Vajdaság tekintetében is azt lehet elmondani, hogy most a legjobb a vajdasági magyarság helyzete. Ez részben a gazdaságfejlesztésnek köszönhető, részben pedig a kiváló magyar–szerb kapcsolatoknak. Közép–Európáról egy nagyon komoly gazdasági térként gondolkodom. Ahhoz, hogy ezt a gazdasági teret teljes egészében kihasználhassuk, a térség összes országának az összefogására szükség van. Természetesen ennek vannak politikai előfeltételei is. Jelenleg Európában van jó néhány politikai feszültség, ezek alapvetően az ukrajnai háború körül rajzolódnak ki. Sajnos néhány közép–európai ország nem tudja félretenni az ukrajnai háború kapcsán fennálló nézetkülönbségeket, és az élet, valamint az együttműködés egyéb területeire is kiterjeszti az egyet nem értés szellemét. Szerintem ma Közép–Európa sokkal kevesebbet profitál a közép–európai gazdasági együttműködésből, mint lehetne.

ERŐSÍTIK EGYMÁS ENERGIABIZTONSÁGÁT

Az egyaránt nemzetiérdek-alapú külpolitikát folytató Magyarország és Szerbia kapcsolatai történelmi csúcson vannak, az utóbbi években egyebek mellett az energetika területe került előtérbe. Hol egyik, hol másik fél nyújtott segítő jobbot partnerének. A kihívásokra való gyors és hatékony reagálás elengedhetetlensége, illetve az energiabiztonság érdekében megtett eddigi lépések milyen lehetőségrendszer alapjait teremtették meg?

– Mára el lehet mondani, hogy Magyarország és Szerbia energiabiztonsága nem létezik a másik nélkül. Hosszú éveken, vagy akár évtizedeken keresztül Szerbia földgázellátása Magyarországon keresztül történt. Aztán megfordult a széljárás és most már Magyarország földgázellátása Szerbián keresztül történik. Amikor arról volt szó, hogy Szerbia olajellátása adott esetben veszélybe kerülhet, akkor mi, magyarok a MOL révén segítettünk az export két és félszeresére növelésével. Most, hogy a Barátság kőolajvezetéken az ukránok blokkolják a szállítást, a szerbekkel is kötöttünk megállapodást a dízel-szállításokról. Fontos közös tervünk, hogy Magyarország és Szerbia olajvezeték-rendszereit összekötjük, azaz egy közös összekötő kőolajvezetéket építünk és egy közös összekötő dízelvezetéket építünk. Mindezt annak érdekében, hogy ha adott esetben a jövőben zsarolás, vagy bármilyen egyéb ok miatt bármelyikünk olajellátása veszélybe kerülne, akkor közvetlenül kisegíthessük egymást. Ráadásul a MOL révén Szlovákia és Magyarország olajellátási rendszere már összehangoltan működik. Ha a MOL-on keresztül ez kiterjed Szerbiára is, akkor három ország kőolajhálózata és kőolajpiaca működik majd összehangoltan. Innentől számtalan olyan hátránynak búcsút mondhatunk, ami abból ered, hogy mindhárom állam szárazföld által körülvett ország. Fontos megjegyezni azt is, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés alapját egy személyes barátság biztosítja. A szerb elnök és a magyar miniszterelnök közötti személyes, lojalitáson alapuló barátság jelenti ma az alapját a magyar–szerb együttműködésnek. Ez jól mutatja azt is, hogy a napjainkban kialakuló új világrendnek a szervezőereje teljesen más, mint korábban volt. Korábban a világ működését a nemzetközi intézmények, szervezetek és a nemzetközi jog szervezték, ma pedig a személyes kapcsolatok, a vezetők közötti lojalitás és együttműködés, valamint a kormányközi kapcsolatok szervezik a nemzetközi színtéren az életet. Úgyhogy a szerb elnök és a magyar miniszterelnök baráti viszonya már ebben az új világrendben is egy teljesen stabil magyar–szerb kapcsolatrendszert tesz lehetővé.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának OFAC-hivatala meghosszabbította a MOL és a Gazpromnyeft között a NIS többségi tulajdonrészének átvételéről szóló tárgyalások határidejét 2026. május 22-ig. Egy sikeres szerződéskötés esetén mit kap Magyarország, mit kap Szerbia és mit kap a térség?

– A MOL nemzetközi terjeszkedése kap egy nagy lendületet. A MOL Magyarország legnagyobb vállalata, minél inkább kitárul a nemzetközi tér a MOL előtt, az annál jobban erősíti a magyar gazdaságot. Szerbia kap egy megbízható partnert. Olyan partnert, aki nem áll semmilyen szankciós korlátozás alatt. Olyan megbízható partnert kap, akit egyébként is ismernek, hiszen a MOL már hosszú ideje jelen van a szerb piacon, töltőállomás-hálózata kifejezetten népszerű. Szerbia kap egy magyar partnert, ez pedig az előbb említett személyes barátság miatt most talán a legjobb, legbiztosabb megoldás Szerbia számára. Tágabb értelemben véve ez megteremti annak a lehetőségét, hogy Szlovákia, Magyarország és Szerbia olajellátása az eddigieknél sokkal biztonságosabb legyen.

KÍVÜL TARTANI MAGYARORSZÁGOT A HÁBORÚN

Beszélgetésünk pillanatában éppen 27 éve annak, hogy a NATO megkezdte bombázni Szerbiát, azaz az akkori Jugoszláviát. Mi pontosan tudjuk, hogy milyen az, amikor bombák potyognak az égből. Magyarország az ukrajnai háború kezdete óta a békét oldalán áll, a béke azonban nem tűnik közelinek. Ha figyelembe vesszük az összes körülményt és befolyásoló tényezőt, milyennek látja jelenleg a béke perspektíváját?

– Azt gondolom, hogy Európában már béke lenne, ha Donald Trump béketeremtési erőfeszítéseit Brüsszelből és Kijevből nem hiúsították volna meg. Ma az a helyzet, hogy mind az ukrán vezetés, mind a nyugat–európai vezetés abban érdekelt, hogy ez a háború folytatódjon. Az ukrán vezetés nyilvánvalóan többet keres a háborún, mint keresne a békén. Az Európai Unió 4 év alatt 193 milliárd eurót adott Ukrajnának, ennyi pénzt az ukrán gazdaság kétségkívül nem tudott volna kitermelni ennyi idő alatt. Az ukránoknál a háború üzleti modellé vált. A nyugat–európaiak pedig szeretnék elkerülni azt a helyzetet, hogy a választópolgáraik megkérdezzék őket, hogy 4 évvel ezelőtt miért buzdították az ukránokat arra, hogy ne írják alá az oroszokkal a békemegállapodást. Nyilván azt is szeretnék elkerülni, hogy az európai emberek megkérdezzék tőlük, hogy az elmúlt 4 évben miért kellett szankciókkal, áremelésekkel és inflációval nehéz helyzetbe hozni az európai gazdaságot, valamint az európai embereket. Ezért azt gondolom, hogy mivel Európában döntés van arról, hogy ezt a háborút folytatni kell, ez jó darabig még velünk lesz. Ha velünk lesz, akkor nekünk még jó darabig az lesz a feladatunk, hogy garantáljuk Magyarország kimaradását ebből a háborúból. Feladatunk, hogy Magyarország a háborún kívül maradjon és meg kell kímélnünk a háború hatásaitól az embereket, a nemzet minden tagját. Azt gondolom, hogy a vajdasági magyarok szempontjából is az a biztos megoldás, ha egy, háborúból való kimaradásra összpontosító, a magyarokat a háború következményeitől megóvni képes kormány vezeti az országot.

A NEMZET JÖVŐJÉRŐL IS SZÓL

Április 12-én nemcsak Magyarország választ, hanem a magyar nemzet is. A külhonban élő magyar állampolgárok negyedik alkalommal befolyásolhatják az anyaország és a nemzet sorsának alakulását. Mindazonáltal a kampányban ismét hangosabbá váltak azok az ellenzéki rágalmak, amelyek ismételgetésével vélhetően az a cél, hogy minél kevesebb külhoni magyar éljen választójogával. Mit üzenne ebben a kontextusban a vajdasági magyaroknak?

– Nagyon sajnálom, hogy négyévente, amikor a politikai indulatok felcsapnak Magyarországon, mindig vannak olyanok, akik eszköznek tekintik a határon túl élő magyarokat. Ma az ellenfeleink mind eszköznek tekintik a határon túli magyarokat. Viszont a határon túli magyarok számíthatnak a nemzeti kormány támogatására. Ugyanakkor tudniuk kell, hogy csak a nemzeti kormány támogatására számíthatnak. Mi úgy látjuk, hogy együtt vagyunk nemzet. Nem vagyunk hajlandók megengedni, hogy bármilyen éket verjenek közénk. Minden egyes olyan kezdeményezést visszautasítunk, ami szét akarná választani az anyaországi és a határon túli magyarokat. Valóban, egy magyar parlamenti választás nemcsak az ország, hanem a nemzet jövőjéről is szól. Ezért nagyon fontos, hogy a választásokon ne csak az anyaországban élők, hanem a nemzet minden tagja részt vehessen és részt vegyen. Ezért arra kérem tisztelettel a vajdasági magyarokat, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson és szavazzanak a Fideszre. A helyzet ugyanis az, hogy ha olyan kormánya lesz Magyarországnak, amelyik nem tud nemet mondani Brüsszelnek, nem tud nemet mondani a háborúra, arra, hogy elvigyék a magyar emberek pénzét Ukrajnába, ha nem tud nemet mondani arra, hogy Ukrajna jöjjön az Európai Unióba, akkor minden el fog veszni. Akkor nem lesz pénz a határon túli fejlesztésekre sem. Ahhoz, hogy a határon túli fejlesztésekre a jövőben legyen forrás, hogy a magyar kormány együtt tudjon működni a Vajdasági Magyar Szövetséggel a második gazdaságfejlesztési stratégia végrehajtásának érdekében, nemzeti szuverén kormányra van szükség. Egy olyan kormányra, amely nem adja oda Ukrajnának a magyar emberek pénzét, hanem amely a magyar emberek pénzét a magyar nemzet fejlesztésére, a magyar emberek javára fordítja. Ezt csak a Fidesz tudja megtenni. Arra kérem nagy tisztelettel a vajdasági magyarokat, hogy éljenek azon jogukkal, hogy levélben szavazhatnak, legyenek szívesek kitölteni a szavazólapot és azt legyenek szívesek visszajuttatni.

Tehát azok a politikusok közé tartozik, akik szerint a nemzetpolitika alapjai kerülnének veszélybe, amennyiben Budapesten irányváltás történne?

– Az teljesen egyértelmű, hogy az ellenfeleink nem nemzetben, illetve nem határon átnyúló nemzetben gondolkodnak. Az ellenfeleink el akarják venni a szavazati jogot a határon túl élő magyaroktól, az ellenfeleink nem akarnak határon túli gazdaságfejlesztési programokat látni. Ahhoz, hogy megmaradjon a nemzet egysége, hogy a határon túl élő magyar közösségek támogatása fennmaradjon, a Fidesz-kormányra van szükség.

Ön az elmúlt több mint egy évtizedben számtalanszor járt nálunk, legyen szó üzemavatókról, tárgyalásokról, közösségi találkozókról és még sorolhatnánk. Ha becsukja a szemét és Vajdaságra gondol, mi az első kép, vagy akár hang, illat, íz, ami eszébe jut?

– A kedvesség. Az, hogy átjövünk a határon és ugyanolyan emberekkel találkozunk, mint a határ másik oldalán. A kedvesség, ahogy itt fogadják az anyaországból érkező magyarokat, az igazán szívet melengető.