– A bizonyítékok minden vádlott esetében hosszú börtönbüntetést indokolnak – jelentette ki tegnap Kimberly West hágai főügyész, aki a Hashim Thaçi és az UÇK többi vezetője elleni hágai záróbeszédének kezdetén kiemelte, hogy a per során bemutatott tények egyértelműen bizonyítják a vádiratban szereplő bűncselekmények elkövetését, és a vádlottak büntetőjogi felelősséggel tartoznak tetteikért.
A hágai ügyészség negyvenöt év börtönbüntetés kiszabását kérte Hashim Thaçi, Kadri Veseli, Rexhep Selimi és Jakup Krasniqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori vezetőire, akiket az 1998–99-es koszovói és albániai háborús bűncselekményekkel vádolnak.
A főügyész kifejtette, hogy a vádlottak legalább száz áldozat haláláért és több száz személy bántalmazásáért felelősek. A vádirat szerint a négy vezető egy közös bűnszervezet főszereplője volt, amelynek célja a teljes Koszovó feletti ellenőrzés átvétele volt az UÇK ellenfeleinek szisztematikus üldözése révén.
A vádlottak célpontjai között szerepelt mindenki, akit a szervezet ellenfelének tekintettek: szerbek, romák, valamint olyan albánok, akiket a szerb hatóságokkal való együttműködéssel vádoltak meg, vagy akik az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség tagjai voltak. West főügyész rámutatott, hogy a vádlottak az UÇK vezérkarának kulcsfontosságú tagjai voltak, a hadműveleti zónák parancsnokai pedig tőlük kapták az utasításokat, nem pedig fordítva, ahogyan azt a védelem állította. A védelem érveit a főügyész az igazság cinikus elferdítésének nevezte.
Az ügyészség megbízhatatlannak minősítette hét nemzetközi tisztségviselő – köztük Wesley Clark tábornok és Christopher Hill nagykövet – vallomását, amelyeket a fővádlott, Hashim Thaçi védelmében tettek. West szerint ezen tanúvallomások korlátozott ismereteken alapultak, mivel a tanúk csak alkalmanként, külső szemlélőként vettek részt a bonyolult koszovói helyzetben, és nem láttak bele az UÇK belső szervezeti felépítésébe vagy a terepen zajló műveletekbe. Külön köszönetet mondott azoknak az áldozatoknak és tanúknak, akik a Koszovóban uralkodó tartós megfélemlítési légkör, a fenyegetések és a megbélyegzés ellenére is vallomást tettek, s beszámoltak arról, hogy valójában mit tapasztaltak a kérdéses időben és a kérdéses műveletek végrehajtása során.
A vádirat szerint a vádlottak egy közös bűnszervezet tagjai voltak, amelynek célját erőszak alkalmazásával kívánták elérni. E bűnszövetkezet társtetteseként az ügyészség megnevezte az UÇK több tisztjét is: Azem Syla, Lahi Brahimaj, Fatmir Limaj, Sylejman Selimi, Rrustem Mustafa, Shukri Buja, Latif Gashi és Sabit Geci szintén részesei voltak a cselekményeknek. Valamennyi vádlott ártatlannak vallotta magát a vádakban.
VÉRES HELYSZÍNEK
Az ügyészek hangsúlyozták, hogy a vádlottak 1998-ban számos olyan helyszínen jelen voltak, ahol bűncselekményeket követtek el szerbek, romák és kollaboránsnak bélyegzett albánok ellen. Alan Tieger ügyész rámutatott, hogy magának a szervezetnek a dokumentumai bizonyítják: a támadások a vezérkar és a vádlottak által hirdetett politika részét képezték. A vádlottak több mint negyven koszovói és észak-albániai (Kukës és Cahan) fogvatartási központban elkövetett bűntettek végrehajtásában bűnrészesek.
Tieger pontosította, hogy Thaçi, Veseli és Selimi jelen voltak Orahovac környékén 1998 júliusában, amikor az UÇK rövid időre elfoglalta a várost, és több tucat szerbet rabolt el, akiket később meggyilkoltak. Thaçit és Veselit a belaćevaci bánya közelében is látták 1998 júniusában, ahol tíz szerb munkást hurcoltak el, és akiket soha többé nem láttak. Mindketten jelen voltak Lapušnik faluban is, ahol egy olyan fogolytábor működött, amelyben több mint száz embert bántalmaztak. Bűncselekmények a Drenica régióban található Likovac faluban is folytak, ahol 1998 tavaszán a vezérkar székhelye volt.
ÍTÉLET HÁROM HÓNAPON BELÜL
A Charles Smith vezette bírói tanács előtt a felek február 18-ig adhatják elő záróérveiket. A bíróság szabályai szerint az ítéletet ezt követően kilencven napon belül kell kihirdetni, ami szükség esetén további hatvan nappal meghosszabbítható. A tíz vádpont között szerepel politikai és etnikai alapú üldözés, jogellenes letartóztatás, kínzás és gyilkosság is. Az UÇK tagjai összesen körülbelül 407 fogvatartott ellen követtek el bűncselekményeket, akik közül legalább 102-t megöltek. A vádirat 75 áldozatot név szerint is azonosított: 51 szerbet, 23 albánt és egy romát.
A bíróság, amely hivatalosan a Koszovói Különleges Tanácsok nevet viseli, 2015-ben jött létre a koszovói parlament döntése nyomán, nemzetközi nyomásra. A folyamatot Dick Marty, az Európa Tanács jelentéstevőjének 2011-es beszámolója indította el, amely az UÇK Koszovóban és Albániában elkövetett bűneit tárta fel. Bár a bíróság formálisan a koszovói igazságszolgáltatási rendszer része, székhelye Hágában van, hogy biztosítsák a tanúk védelmét és a folyamat pártatlanságát a megfélemlítésekkel szemben.
A PER SZÁMOKBAN
A Hashim Thaçi és társai elleni per 2023. április 3-án kezdődött, az ügyészség pedig idén április 15-én fejezte be a bizonyítási eljárást. A hágai tárgyalóteremben 125 tanú tett vallomást, további több tucat tanú nyilatkozatát pedig írásos formában nyújtották be. A vád bizonyító erejű anyaga mintegy 3000 albán, szerb és angol nyelvű dokumentumot tartalmaz. A védelem részéről hét korábbi nemzetközi tisztségviselő tanúskodott, szerintük Thaçi nem katonai parancsnok, hanem csupán politikai képviselő volt, így nem felelős a terepen elkövetett bűnökért.
A perben több mint 150 áldozat vesz részt közvetlenül, akiknek jogait a bíróság képviseli. A folyamat során két szakértő jelentését is meghallgatták az áldozatok által elszenvedett anyagi, testi épségi és lelki károkról. Amennyiben a vádlottakat bűnösnek nyilvánítják, az áldozatok kártérítésre lesznek jogosultak. Kadri Veseli és Rexhep Selimi védői úgy ítélték meg, hogy az ügyészség nem bizonyította védenceik bűnösségét, ezért nem idéztek mentőtanúkat a bíróság elé.
Nyitókép: Beta/AP
