A bizonytalanság, a rendelkezésünkre álló hatalmas információáradat, a sok esetben a média által gerjesztett közhangulat is közrejátszik abban, hogy téves döntéseket hozunk. Az emberek kölcsönt vesznek fel, hogy abból vegyenek gépkocsit vagy ingatlant, otthagyják a munkájukat, hogy vállalkozásba kezdjenek, amibe tönkremennek, eladják a földet vagy családi örökséget, és olyan dolgokba fektetik, melyek aztán gyorsan elértéktelenednek. Mindeközben olyan bizonytalan időket élünk, hogy ha valaki most azt mondja, biztos befektetési tippjei vannak, csakis szélhámosnak tekinthetjük. Valamihez mégis igazodni kellene. Egy viszonylag új tudományág a kognitív pszichológia, és az ezen a területen tevékenykedő szakemberek kutatásainak eredményei segítenek jobban megérteni a dolgokat. Az emberek mentális keretekben, úgynevezett sémákban gondolkodnak, és az szerint rendezik az információkat. A séma rendszerezi és magában foglalja az egyén világról alkotott tudását. Amennyiben az új információ nem illeszkedik a sémába, akkor torzítás lép fel. Ennek hatására az egyének megváltoztatnak, kihagynak, illetve betoldanak egyes elemeket a történetbe a kultúrájukkal, valamint az egyéni tapasztalataikkal összhangban. Kísérletekkel bizonyították, hogy ugyanez a folyamat játszódik le, mikor az egyik ember a másiknak elmond egy történetet.
A megismerés határai
A kognitív pszichológia elnevezés a latin cognitio (megismerés) szóból ered. A kísérleti pszichológia egyik vezető irányzatává vált a huszadik század második felében. Az emberi megismerés vizsgálatát állította a kísérletezés előterébe, a belső modellek, a reprezentációk kialakulásának és az irányító szerepének törvényeivel. Legfőbb kutatási témái: az észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, nyelv és a döntés. Fő kutatási módszere a válaszidők és a hibázások elemzése pontosan ellenőrzött kísérleti helyzetekben. Ma ez már kiegészül az agyilag kiváltott elektromos válaszok, valamint az agyi képalkotó módszerek használatával. Azt magunkon is tapasztalhatjuk, hogy a külvilágból érkező ingerek sok esetben elvont leképezéseket hoznak létre képzetünkben. A pénzügyi piacokat jellemző emberi-lélektani sajátosságok vizsgálatával is foglalkozik a viszonylag fiatal tudományág, a kognitív pszichológia. A múlt század 50-es éveiben indult útjára, napjainkra az egyik leggyorsabban fejlődő pszichológiai irányzattá vált. Más tudományterületek rohamos fejlődése szintén nagy hatást gyakorolt a megszületésére. Amikor megjelentek a modern értelemben vett számítógépek, azok analógiájára az embert is megpróbálták információfeldolgozóként kezelni. Innen indult rohamos fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépeken történő modellezése.
Értelmezni kell az információkat
Alapvető kérdés, hogy az emberek milyen információból milyen konklúziókat vonnak le. A következtetéseket alapvetően két – deduktív és induktív – módszerrel lehet elérni. Az induktív a valószínűségekkel dolgozik, a megállapításai deduktív alapon nem feltétlenül igazolhatóak. Ha például valaki pénzügyeket tanult az egyetemen, és most egy vállalatnál dolgozik, akkor azt mondanánk az indukciót követve, hogy a vállalat pénzügyi területén dolgozik. A valóságban azonban előfordulhat, hogy ismerősünk időközben rájött, hogy kereskedői tehetséggel van megáldva, ezért az értékesítésen helyezkedett el.
A gondolkodás az egyik legfontosabb emberi tevékenység. Az emberi gondolkodás az az információfeldolgozó folyamat, amely az ítéletalkotás, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az sem mellékes szempont, mára bizonyított tény, hogy az emberi gondolkodásban a nyelvnek óriási szerepe van. A kognitív pszichológia is a nyelv vizsgálatával próbál közelebb jutni az emberi gondolkodás megismeréséhez. A gondolkodás és a nyelv használata valóban szorosan kapcsolódik egymáshoz. A nyelv alapegysége a szó, a gondolkodás alapegysége pedig a fogalom. A fogalmi gondolkodás alapfeltétele pedig a nyelvhasználat. A fogalmak segítségével a világot kezelhető egységekre bonthatjuk fel. A fogalmak másik fontos funkciója, hogy lehetővé teszik a közvetlenül nem észlelt információk előrejelzését. A pénzügyi piacokon az adott helyzetek a különböző pénzügyi-gazdasági paraméterek sajátos koordináta-rendszerbe helyezésével képezhetők le. Egy adott helyzet megítélésében sok esetben a korábbi, hasonló helyzetek felidézésével próbálunk eligazodni. A képi megjelenítést segítik a különböző piaci mutatók grafikonjai, a bennünket érdeklő befektetési eszközök árfolyamdiagramjai. Fontos kérdés, hogy milyen információk alapján vonunk le következtetéseket. A kutatások azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk hanyagul viselkedni. Azokat az információkat nagyobb súllyal vesszük figyelembe, amelyek könnyebben hozzáférhetőek. Azokat kevésbé, amelyek megszerzéséért többet kell tenni. Az emberek megfigyelhetően, szinte mindig egy általuk megalkotott kontextusba, mentális keretbe helyezve vizsgálják a világ jelenségeit, ez alapján hoznak döntéseket. Gyakran a kérdésfeltevés mikéntje egyben meghatározhatja a választ is. Olyan helyzetekben is ok-okozati viszonyt keresünk, amelyek pusztán valószínűségekkel írhatók le, így például egy eredményesen működő befektetőről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jövőben is jó eredményeket ér el.
Nyitókép: Pixabay
