Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter kijelentette, hogy jelenleg elemzések és tanulmányok készülnek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásai alapján annak érdekében, hogy Szerbia jövőre végleges döntést hozhasson arról, hol épüljön atomerőmű, és milyen technológiát alkalmazzanak.
A negyedik Belgrádi Energetikai Fórum megnyitóján elmondta, hogy már elkészült egy előzetes tanulmány, amely azt vizsgálta, miként lehetne a legmegfelelőbb nukleáris létesítményt integrálni Szerbia energetikai és villamosenergia-átviteli rendszerébe.
– Folytatjuk a részletes elemzéseket, elsősorban a jogszabályi keret tekintetében, valamint annak vizsgálatát, hogyan lehetne olyan hazai értékláncot kialakítani, amely hozzájárulna egy nukleáris létesítmény megépítéséhez. Vizsgáljuk továbbá, melyik helyszín lenne a legalkalmasabb, és milyen további fejlesztések szükségesek az átviteli hálózat megerősítéséhez – mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 18 hónappal ezelőtt jogszabály-módosításokkal lehetővé tette a nukleáris energia felhasználásának vizsgálatát az ország területén.
– Beléptünk a nukleáris program fejlesztésének első szakaszába. Ha szomszédaink – a szlovének, bolgárok, magyarok vagy románok – rendelkeznek atomerőművekkel, miért ne fontolhatnánk meg mi is ezt a lehetőséget? – fogalmazott.
Hozzátette, hogy sok szerbiai állampolgár már Jugoszlávia idején is olyan országban élt, amelynek volt atomerőműve, utalva a Krškói Atomerőműre.
A miniszter szerint a lakosságot leginkább a nukleáris létesítmények biztonsága aggasztja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden döntés tudományos adatokon alapul majd.
– Nagyobb az esélye annak, hogy valakit cápa támad meg, mint annak, hogy nukleáris incidens következményeit érezze. Világszerte 32 országban mintegy 400 atomreaktor működik, és további százak épülnek, miközben 30 ország vizsgálja a nukleáris energia bevezetésének lehetőségét. Ez számomra bizalmat ad – mondta.
Kiemelte, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatása lesz, hogy bemutassák a nukleáris energia előnyeit és megakadályozzák a közvélemény manipulálását.
Đedović Handanović beszélt a szerb villamosenergia-rendszer helyzetéről is. Elmondása szerint az ország energiaellátása stabil, és az Elektroprivreda Srbije immár negyedik éve nyereségesen működik. Az elmúlt időszakban 426 új megawattnyi termelőkapacitást helyeztek üzembe, köztük megújuló energiaforrásokat is.
Mint mondta, a megújuló energiaforrások beépített kapacitása négy év alatt 420 megawatttól 1200 megawattra nőtt, ami közel háromszoros emelkedést jelent.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Szerbia egy zöldebb és modernebb energiarendszer felé halad, miközben jelentős beruházások folynak az energiahálózat és az infrastruktúra fejlesztésére is.
Kitért az Európai Unió szén-dioxid-határkiegyenlítési mechanizmusára (CBAM) is, amely az év elején lépett hatályba. Figyelmeztetett: Szerbiának óvatosan kell kezelnie ezt a folyamatot, hogy megőrizze gazdasági versenyképességét és az energiarendszer stabilitását.
A miniszter szerint a CBAM alkalmazása miatt az idei első három hónapban 26 százalékkal csökkent az áramkereskedelem volumene.
Emlékeztetett arra is, hogy a dekarbonizáció felgyorsítása érdekében Szerbiában megkezdődött az üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett adó alkalmazása: a kezdő ár tonnánként négy euró, szemben az EU-ban alkalmazott mintegy 70 eurós szinttel.
Elmondása szerint az alacsonyabb díj célja, hogy elkerüljék az áramárak hirtelen emelkedését, miközben megőrzik a szerb ipar versenyképességét és az energiaellátás biztonságát. A legnagyobb terhet ugyanakkor az EPS viseli majd, ezért jelenleg tárgyalások folynak nagyobb adójóváírások biztosításáról.
– Szerbia az EU-csatlakozásig készen áll majd arra, hogy integrálódjon az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, de egyelőre nem látunk fenntartható megoldást azok számára az országok számára, ahol továbbra is magas a szén aránya az áramtermelésben – mondta.
Végezetül hangsúlyozta, hogy Szerbia technikai és pénzügyi támogatást vár az EU-tagállamoktól és az Európai Bizottságtól, tekintettel arra, hogy a régió energetikai mixében továbbra is jelentős szerepet játszanak a fosszilis energiahordozók.
Nyitókép: A tárcavezető elmondta, hogy jelenleg elemzések és tanulmányok készülnek a lehetséges helyszínről és technológiáról (Fotó: Beta)
