A 2026-os választás egyik tétje, hogy Magyarországot pénzügyi adósrabszolgaságba engedjük-e, vagy pedig nemet mondunk, és ellenállunk. Ezért megindítottunk egy nemzeti petíciót - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén Kaposváron szombaton.
Kifejtette, a petíción három dologra lehet nemet mondani: az orosz-ukrán háború további finanszírozására, arra, hogy az ukrán állam működését a következő 10 évben velünk fizettessék meg, és nemet lehet mondani a rezsiárak háború miatti emelésére.
Orbán Viktor elmondta, Európa már háborúban van; a kérdés csak az, hogy ennek hatásai milyen gyorsasággal érkeznek meg a mi életünkbe.
A legnagyobb veszélynek azt nevezte, hogy a magyar fiatalokat Ukrajnába viszik katonának, hangsúlyozva, nem szeretnék, ha Magyarországnak olyan kormánya lenne, amely nem a háborúból való kimaradást szorgalmazza, "hanem egyszerre akar lépni a nyugatiakkal".
Az Európai Unió vezetői eldöntötték, hogy Oroszországot le fogják győzni a háborúban, az ukrán fronton - jelentette ki. Megemlítette, eddig 195 milliárd eurót adott az unió Ukrajnának, és döntöttek újabb 90 milliárdról. Az Európai Bizottság terve szerint összesen mintegy 800 milliárd dollárnyi tőkejuttatás lenne összhangban az elképzelésekkel, és ehhez jönnének még az ukránok szerint 700 milliárd dollárra rúgó katonai költségek - sorolta.
A miniszterelnök úgy nyilatkozott, a kontinens 2-3-4 generáción át nyögheti a háború következményeit, majd arról beszélt, a terv része, hogy Ukrajna 2027-ig csatlakozzon az Európai Unióhoz, ez pedig "tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot", és az" összes pénzünket elviszi".
Ne engedjük, hogy egy Tisza-kormány a brüsszeli útra léptesse Magyarországot, aminek a végén az van, hogy elviszik a gyermekeinket katonának a háborúba – hívta fel hallgatóságát.
Ha nem állunk a sarkunkra, és nem jelentjük ki gyorsan és erőteljesen, hogy mi nem fizetünk, és ebben nem fogunk részt venni, akkor bele fognak bennünket préselni egy olyan adósságba, amit nemhogy az unokáink, hanem a dédunokáink is fizetni fognak - jelentette ki az Ukrajnának az Európai Unió által juttatni kívánt forrásokról Orbán Viktor.
Felidézte, a kilencvenes években ütközőzóna voltunk a nyugati és az orosz világ között, aminek NATO-csatlakozásunkkal lett vége; ekkor ezt a szerepet Ukrajna vette át, és fele-fele arányban befolyásolta a két világ keleti szomszédunk sorsát.
Hozzátette: ekkor a nyugatiak az ukránokkal úgy döntöttek, hogy az ország csatlakozik a nyugati szövetséghez, amitől az oroszok úgy érezték, hogy a NATO megérkezett a határaikhoz, és Moszkva megmondta, hogy ha ragaszkodnak a belépéshez, abból háború lesz. Jelezte, nem tartja kizártnak, hogy "az oroszoknak mindenfajta területi ambíciói vannak".
Bele kell törődni abba, hogy a NATO meg az Európai Unió nem húzódhat közvetlenül Oroszország határainál, mert az oroszok erre mindig háborúval fognak reagálni. Ezért mindig kell lenni valaminek, egy ütközőzónának Oroszország és a Nyugat – ideértve Magyarországot is – keleti határai között – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy most arról kellene megegyezni, hogyan lesz ismét ütközőállam Ukrajna.
Ha nem ez lesz, ennek alternatívája a folyamatos háború – tette hozzá, kijelentve, "az ember megtanulja a házasságban, hogy van olyan, hogy a béke és a békeség fontosabb, mint az igazság", majd arra bíztatta hallgatóságát, ne az igazságot keressék ebben a konfliktusban, hanem azt, hogyan lehet békét elérni és a veszedelmeket a legkisebbre visszavágni.
Elmondta azt is, ha Ukrajna tagja lenne az Európai Uniónak, akkor az EU ma közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Nem azért nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, mert kőből van a szívünk, hanem azért, mert nem akarunk rontást hozni a saját fejünkre - jelezte.
Ukrajna hosszabb távon is katonailag bizonytalan övezet lesz. És ha benne lesz bármilyen olyan integrációban - NATO vagy Európai Unió - ahol mi is benne vagyunk, az a veszély áll fenn folyamatosan, hogy bennünket is beleránt ebbe a konfliktusba - figyelmeztetett.
Ezért Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión. Kell együttműködés Ukrajna és az Unió között, nem kell őket magukra hagyni, kell kötni stratégiai megállapodásokat - olyat, ami nekünk is jó -, de beengedni őket, az életveszély, Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelentene - hangsúlyozta.
Felidézte: volt itt két világháború, fantasztikus vezetőink voltak, de egyiküknek sem sikerült Magyarországot kívül tartani a háborúban.
Itt csak teljes nemzeti összefogással lehet kimaradni a háborúból. "Én ott leszek, ahol lenni kell" - fogalmazott, hozzátéve azonban: önmagában egy jó állami vezető kevés, teljes nemzeti összefogásra lesz szükség a következő években.
Kitért arra is: miközben az ukránok be akarnak bennünket vinni a háborúba, miközben gyalázatos módon és tiszteletlenül beszélnek hozzánk és velünk, aközben Magyarországon ma 30 ezer ukrán menekültet látunk el. Aközben Ukrajna tőlünk kapja az energiaellátásának nagy részét, tőlünk kapja a villanyáram 40 százalékát, és ha nem szállítanánk nekik benzint, nem működnének a gépjárműveik.
Miközben kemények vagyunk, kiállunk az érdekünk mellett, nem fogunk engedni, aközben van szívünk, és amit a bajba jutott embernek meg kell adni, azt meg fogjuk adni akkor is, ha az ukrán - összegzett.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar kormánynak nincs egyetlen olyan konfliktusa sem az Európai Unióval, aminek ne ismerné a lefolyását, ne tudná, hogy a végén hogyan nyerünk, vagy ha nem tudunk nyerni, akkor hogyan faroljunk ki belőle; Magyarországot nem visszük semmilyen kalandorságba, semmilyen vagabund akciót nem hajtunk végre, mert mi vagyunk maga a biztonság, mi vagyunk a biztos választás - hangsúlyozta.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
