A szántóföldtől az asztalig

Šiden immár 28. alkalommal tartották meg a hagyományos Kolbászfesztivált. A jelentős esemény alkalmából a községbe látogatott Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter, aki ünnepélyesen megnyitotta a rendezvényt, majd megtekintette a kiállítók standjait, és beszélgetett a polgárokkal is.

A sajtó kérdésére válaszolva a miniszter elmondta, hogy folyamatosan járja az országot, ám eddig egyetlen polgármester sem tudta pontosan megmondani, mekkora összeget fordít az állam az önkormányzatok révén a mezőgazdaság támogatására.

– Šid községben csaknem 3800 bejegyzett gazdaság mintegy 25.000 hektár földterületet művel, és 2024-ben 1,2 milliárd dinár támogatást fizetett ki az állam a községnek. Ez jelentős összeg, de a gazdák megérdemlik, hiszen a termelés nehéz és fáradságos munka. Fontos azonban, hogy ne alakuljon ki hamis kép a nyilvánosságban látott tüntetések és hírek alapján – szeretném hangsúlyozni, hogy a támogatási költségvetés teljes mértékben kifizetésre került. Ezt a pénzt Szerbia és az Európai Unió biztosítja. Šid községből 40 millió euró értékben nyújtottak be pályázatokat, ebből 5 millió euró már kifizetésre került, 35 millió euró pedig feldolgozás alatt áll. A kifizetések a következő év során folyamatosan zajlanak – mondta Dragan Glamočić.

A miniszter és kísérete a nap folyamán ellátogatott egy gyümölcstermelő gazdaságba, valamint egy sertéstelepre, amely saját feldolgozót üzemeltet.

– Ez a termelő ma itt van, és megmutatja a helyes irányt Szerbiának: hogyan néz ki, amikor a termelési folyamat a szántóföldtől az asztalig teljesen zárt körű. Egy helyen zajlik a termelés, a feldolgozás és az értékesítés. Külön öröm számomra, hogy két nap alatt több ezer látogató fordult meg a Kolbászfesztiválon, amelyen számos hazai termék – nemcsak húsféle, hanem bor, pálinka és házi készítmények is – kiállításra és eladásra került. Úgy vélem, ez az igazi Szerbia, ahol minden egy helyen látható, és ahol a turizmus, a mezőgazdaság és a vendéglátás egymásra épül. A rendezvény nemzetközi eseménynek számít, hiszen tíz országból érkeztek kiállítók, ami azt bizonyítja, hogy Szerbia jó kapcsolatot ápol szomszédaival – hangsúlyozta a miniszter.

Glamočić elmondta, hogy novemberben újabb pályázat jelenik meg a mezőgazdasági felszerelések beszerzésére. Erre nemcsak az állattenyésztők, hanem a gyümölcstermelők, kertészek és szőlészek is pályázhatnak.

– Célunk, hogy az állam azokat az intenzív termelési ágazatokat támogassa, amelyek hektáronként a legnagyobb jövedelmet termelik, és amelyekben a legtöbb export valósul meg. Arra törekszünk, hogy a szerbiai termékek minél nagyobb arányban jelenjenek meg külföldi piacokon, egyebek mellett Kínában, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben, ahová a legalacsonyabb vámok mellett – sőt, több esetben vámmentesen – exportálhatunk.

– Ez személyes célom is. Egyszer már voltam mezőgazdasági miniszter, ismerem a rendszert. Jelenleg is naponta más településre látogatok, mert a mezőgazdasági politikát régiónként kell alakítani, a helyi adottságokhoz igazítva. Például Trstenik térségében a facsemetetermesztés jellemző. Sokan meglepődtek, amikor néhány nappal ezelőtt a szerb parlamentben elmondtam, hogy oltványaink és rózsatöveink Hollandiában kötnek ki – pedig ez a virágtermesztés világhatalma. Előnyben vagyunk, de irányítani kell a termelőket, hogy az intenzív ágazatok felé forduljanak, ahol hektáronként a legnagyobb a bevétel – fogalmazott Glamočić.

A miniszter magyarázata szerint, ha valaki csak alapvető szántóföldi növényeket – például kukoricát vagy búzát – termeszt, a hektáronkénti bevétel 1000–1500 euró, amiből 200–300 euró áfa kerül vissza az államkasszába. Ugyanakkor, ha ugyanazon a területen zöldséget, gyümölcsöt termsztenek, virágot nevelnek vagy állatokat tenyésztenek, a bevétel 20.000–100.000 euró is lehet, ez 1000–20.000 euró áfát jelent, ami visszafolyik a költségvetésbe – így több pénz marad a támogatásokra.

Glamočić hozzátette, különösen fontos a kínai piac, ahová Szerbia jelenleg is exportál különféle termékeket.

– Szerbiából bor, méz, gyümölcslé, lekvár, vagyis több mint 70-féle termék van jelen Kínában. Néhány napon belül ismét Kínába utazom. Emellett ott van az Egyesült Arab Emírségek piaca is, a világ egyik legfontosabb piacaként, ahol már megjelent a szerbiai alma. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, de mindenkinek meg kell értenie, hogy a mezőgazdaságban csak egy módon lehet fennmaradni: ha mindannyian többet dolgozunk – zárta gondolatait a miniszter.