Az emberi méltósághoz hozzátartozik a nemzet méltósága is. 1956 a méltóság érzése, mert minden perce a nemzet megtiport önbecsülésének helyreállításáról szólt – mondta Sulyok Tamás államfő a hétvégén a magyar nemzeti ünnep alkalmából. Az ’56-os emléknaphoz kapcsolódó ünnepségsorozat szerdán kezdődik Magyarországon.
1956 a méltóság érzése, mert minden perce a nemzet megtiport önbecsülésének helyreállításáról szólt – jelentette ki Sulyok Tamás államfő a szlovákiai Kassán (Košice) működő magyar főkonzulátuson, a nemzeti ünnep alkalmából tartott pénteki ünnepi fogadáson. Beszédében hangsúlyozta: a forradalom és a szabadságharc a rettenthetetlen pesti srácokról, a munkásgyerekekről, és azokról az egyetemistákról is szólt, akik felemelték a fejüket, s összefogtak a diktatúra igazságtalanságával és embertelenségével szemben. „Szembeszegültek a tankokkal és a kínzókamrákat és a politikai foglyok táborait fenntartó, az állampolgárokat kisemmiző kommunista hatalommal” – mondta, hozzátéve, hogy ez a kiállásuk többeknek az életébe került.
Emlékeztetett: 1956-ban a sokak életét elragadó harc egy olyan küzdelem volt, „amelyet nekünk, kései utódoknak együtt, békében és tisztelettel miattuk, a szabadságharcosok áldozathozatala miatt is meg kell nyernünk”.
Felidézte, hogy az 1956-os harcokban majdnem 2700 magyar állampolgár vesztette életét, és később 200 ezer menekült el az országból. A kórházakban húszezer sebesültet ápoltak, a börtönökben sok ezer elítélt ült évekig, közülük több mint kétszázat halálra ítéltek. Az utolsó rabok 1970-ben szabadultak.
„A szabadságharc azóta azt üzeni nekünk, hogy az emberi méltósághoz hozzátartozik a nemzet méltósága is” – állapította meg, s hozzáfűzte: minden nemzetnek van méltósága, amelyet nem lehet tőle elvenni. Szerinte, amikor ’56-ra emlékezünk, arra kell gondolnunk, hogy mennyire tudjuk tovább építeni és erősíteni az alapvető értékeinket.
Az elnök a hétvégén kétnapos hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett, ahol tárgyalt Rumen Radev államfővel.
A magyarországi ’56-os rendezvényekről a kormány nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára tájékoztatott. Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy az 1956-os hősök bátorsága, összefogása és hazaszeretete példaértékű. „Október 22-én és 23-án hajtsunk fejet emlékük előtt, és idézzük fel együtt a szabadságért vívott küzdelem eseményeit!” – fogalmazott.
Az ’56-os emléknaphoz kapcsolódó ünnepségsorozat október 22-én, szerdán 14 órakor koszorúzással kezdődik a budapesti Műegyetemnél. Ebből az alkalomból beszédet mond Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára. A koszorúzást követően 15 órakor a Műegyetemi ünnepségen Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár mond beszédet. 16 órakor fáklyás menet indul a Műegyetem K-épületétől a Bem térre, több ezer diák, korhű ruhába öltözött fiatalok és Csepel teherautók részvételével. A 17 órakor kezdődő Bem téri ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tart beszédet.
Október 23-án 7 óra 30 perckor a budapesti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját, ugyanitt 13 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés, amelyen felszólal Orbán Viktor kormányfő.
A Nyitott Parlament program keretében 15 óra és 20 óra között az érdeklődők megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot és a Szent Koronát. Az Új Köztemetőben a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz. A programok részeként 10 és 18 óra között a budapesti Terror Háza Múzeum ingyenesen látogatható.
Nyitókép: Sulyok Tamás államfő beszédet mond Kassán a magyar főkonzulátuson az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. (MTI-fotó)
