Szerbia nem ezt akarta

Szerbia lakosságának nagy többsége megmutatta, hogy nem támogatja a blokádokat és nem szeretne erőszakot az utcákon – emelte ki Marina Raguš, a köztársasági képviselőház alelnöke, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője. Meggyőződése szerint az, ami kilenc hónapja tart, Szerbia posztmodern politikájának egy fejezete, és mára eljött a párbeszéd, az újratervezés és az újraindítás ideje.

Reményét fejezte ki, hogy soha nem fognak megismétlődni azok a csúnya jelenetek, amelyeknek tanúi voltunk az elmúlt hónapokban.

– Sok mindent tettünk és mondtunk egymás ellen, ami sokszor övön aluli ütésnek számított, de eljött az ideje annak, hogy mindannyian újragondoljuk tetteinket és visszatérjünk a régi, megszokott üzemmódba, mert tudjuk, hogy Szerbia jobbat és sokkal többet érdemel – hangsúlyozta Raguš, a K1 televízió vendégeként.

Kiemelte, büszke azokra a polgárokra, akik nemet mondtak a tüntetésekre és a blokádokra.

– Valójában egyetlen felhívás sem volt sikeres, ami a teljes munkabeszüntetésre vonatkozott. A „mindenki az utcákra” felhívás nem valósult meg, mert a többségi Szerbia nem ezt akarta – hangsúlyozta a politikus, majd rámutatott arra, hogy ezek a felhívások elég bizonyítékul szolgálnak az ügyészségeknek ahhoz, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik az alkotmányos rend felborítására buzdítottak. Hogy erre eddig miért nem került sor, arról vitát kezdeményeznek majd a parlament illetékes bizottságainak ülésén. Szavai szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy az ügyészségek egyes részei nem végezték a munkájukat, ahogy a bíróságokon dolgozók közül is néhányan.

– Jó, hogy azonosítottuk és lokalizáltuk a problémát, kik azok, akik az intézményekben elaludtak, kik félnek és kiknek voltak gonosz szándékaik. Engem a gonosz szándék érdekel a leginkább, amit szankcionálni is fogunk – magyarázta Raguš.
A parlament alelnöke kitért az SZHP helyi irodái elleni támadásokra is. Szavai szerint csak idő kérdése volt, mikor történik valami borzasztó, ahogy fogalmazott, „rendszerben szervezett gonoszság”.

Kiemelte, Aleksandar Vučić államfő dehumanizációjára és kriminalizálására, valamint a kormány eredményeinek letiprására tett kísérlet komoly projektum. „Egy komoly erő csapott le valamire, amit a szerb nemzeti kérdés lezárásának neveznek a nyugat-balkáni térségben. Hatalmas pénzt fektettek ebbe” – fogalmazott Raguš.

Reményét fejezte ki, hogy a politika színterén többen felfogták, hogy maguknak és a választóiknak okoztak kár. Emlékeztette az ellenzéki pártokat, hogy a legutóbbi választásokon megközelítőleg egymillió szavazatot kaptak, amit elherdáltak.

– El sem hiszem, hogy ilyen gyorsan bagatellizálták és porba dobták a bizalmat, mert az emberek nem arra szavaztak, hogy erőszak legyen a parlamentben. A polgárok nem akartak egy olyan politikai műsort hallgatni, ami lényegében arról szól, hogy „utálom Vučićot” – mondta Raguš. Kiemelte ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem hevében voltak mindkét oldalról eltúlzott reakciók, amiért az ellenzék sosem kért elnézést.

Raguš kiemelte, a politikailag ellenvéleményt megfogalmazók nem politikai ellenségek. Mint mondta, válsághelyzetben, például a NATO-agresszió idején, a politikai nézetkülönbségektől függetlenül a politika képviselői képesek voltak megállapodni a játékszabályokban. Ma ilyen meg sem történhet – mondta.

Szavai szerint ma globálisan „politika előtti időket” élünk, amikor nehéz megkülönböztetni a baloldalt a jobbtól, és a középső irányvonaltól. Sokak szerint az ilyen besorolás idejétmúlta, már csak a szuverenisták és a globalisták léteznek. Reményei szerint az új globális politikai mozgolódásban nagyon nehéz olyan tárgyalásokat folytatni, amelyek a mindennapi élet előremozdításához járulnak hozzá.