Miután májusban a cseresznye, kilogrammonkénti 1.000–1.500 dináros árával elnyerte a legdrágább gyümölcs címét, júniusban ezt a nem túl dicsőséges helyet a szeder foglalta el. Egy belgrádi piacon ugyanis ennek a gyümölcsnek az ára elérte az 1.600 dinárt kilogrammonként. Bár javában tart a szezon, az árak továbbra sem csökkennek – írja a Szerbiai RTV.

– A legnagyobb terméskiesést a kajszibaracknál és a cseresznyénél jegyeztük fel. Egyes térségekben a kiesés 30–80 százalékos, Szerbia különböző részeitől függően. Nyugat-Szerbiában például a kiesés a tavalyi évhez képest elérte a 80 százalékot is – mondja Duško Bodroža, a Gazdaságtudományi Intézet munkatársa.

Ez elkerülhetetlenül hatással van az árakra is. A Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly június első hetében a kajszi kilója 300, az őszibaracké 250 dinár volt, míg ugyanebben az időszakban idén már 500 dinárba kerülnek. Az adatok a hipermarketek árait veszik alapul, ahol általában olcsóbb a gyümölcs.

– Több mint 200 hazai beszállítóval dolgozunk együtt, és éves szinten körülbelül 60.000 tonna gyümölcs és zöldség kerül a polcainkra szerbiai földekről. Amennyiben azonban gyenge a szezon, vagy kedvezőtlen az időjárás, importra kényszerülünk. Gyakran Görögországból hozzuk be a szezonális árut – nyilatkozta az RTV-nek Milica Rakovac, a Delez vállalat vállalati kommunikációs vezetője.

A végső számítások még hátravannak, de egyes becslések szerint a fagy, majd a jégverés, illetve a virágzás idején tapasztalt aszály miatt a meggytermés idén a szokásos szezonokhoz képest körülbelül 40 százalékos, míg a málna 30 százalékos lehet.

– Idén minden gyümölcs hiánycikk. Beszerzésünket előre gondosan megterveztük és leszerződtük, így csak minimális mennyiségű gyümölcsöt leszünk kénytelenek importálni. Igyekszünk optimalizálni a belső folyamatainkat, hogy termékeink ára stabil maradjon. Ha mégis lesz áremelkedés, az is minimális lesz – mondta az RTV-nek Dunja Bibić, a Fruvita PR-menedzsere.

Az import sem lesz azonban egyszerű. A hideghullám ugyanis Romániát, Bulgáriát, Moldovát, de különösen Észak-Macedóniát is sújtotta. A szakértők, akik kedvezőtlen éghajlati viszonyokat jósolnak, ellenállóbb fajták termesztését javasolják.